2017. január 14., 18:162017. január 14., 18:16
2017. január 14., 22:152017. január 14., 22:15
Minden rosszért, ami a Kárpát-medencében történik, Orbán Viktor a felelős. Tömören így foglalható össze az a médiahisztéria, ami immár nem kíméli sem a magyarországi, sem a határon túli magyarságot. A jövőre esedékes parlamenti választások kampányát már mostantól turbósítják, hátha megtörténik a csoda, és a balról, jobbról összezáró magyarországi ellenzék még erősödhet valamennyit.
Nem az a baj, hogy az ellenzék hallatja a hangját. Mi más dolga volna egy ellenzéki pártnak, minthogy rámutasson a kormány hibáira, és vele szemben egy hihető alternatívát ajánljon, meggyőzve az embereket saját igazáról. Magyarországon azonban nem erről szól a történet. Sőt, teljesen másról. Minden áron és bármilyen módszerrel kilökni Orbán Viktort és pártját a hatalomból, hogy helyét átvegyék azok a pártocskák, amelyek napról napra durvuló kampányukat hazugságokra és ordas csúsztatásokra építik. És ebbe igyekeznek belerángatni az erdélyi magyarságot is, mit sem törődve azzal, hogy 2010 óta annyi magyar kormánytámogatás érkezett Erdélybe, mint a második világháború óta még soha. Csak kapkodom a fejem, amikor látom a sok milliárd forintos – iskolai, óvodai, egyetemi, egyházi, média stb. – támogatásokat, amelyből mindenféle híresztelés ellenére bőven jut RMDSZ-es, néppártos, MPP-s, párton kívüli, református, katolikus, unitárius és mindenféle más pályázó számára. Mindazoknak, akik tenni szeretnének a közösségért. Néhány éve az erdélyi magyar intézmények fejlesztése és fenntartása elképzelhetetlen magyar költségvetési támogatások nélkül.
Ezért is mérhetetlen kicsinyességre és rosszindulatra vall, amikor egy-egy RMDSZ-közeli lap karcsúsítása kapcsán – amelyről a lapot kiadó és támogató RMDSZ-alapítvány tehet – határon innen és túl beindul a sakálkórus: Orbán Viktor a hibás, mert felszámolja a „független” erdélyi magyar sajtót. A sajtószabadságot siratók persze arra már nem emlékeznek, hogy az RMDSZ-hez kritikusan viszonyuló néhány erdélyi lap az Orbán előtti időkben nemcsak erdélyi magyar (értsd RMDSZ-es), hanem a balliberális magyar kormány sajtótámogatásához sem juthatott hozzá. Ezzel szemben 2010 után az addig elnyomott erdélyi magyar lapok valóban jelentős magyarországi támogatáshoz jutottak, de a korábbi szocialista kormányok gyakorlatától eltérően az RMDSZ-hez közel álló kiadványok is kaptak közalapítványi támogatást, miközben hatalmas összegeket sepertek be a romániai magyarság pénzeit osztogató RMDSZ-es alapítványoktól is.
Az Orbán-ellenes sakálkórusnak ez csupán az egyik hazugsága, de ha összeszámoljuk, immár minden napra jut egy. Isten óvja ezektől a Kárpát-medencei magyarságot!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!