
2016. augusztus 20., 09:592016. augusztus 20., 09:59
Napokon át zajlott a cirkusz a román médiában, no meg a csőcselék fejében. Amit látszólag tisztes „tudós” emberek tápláltak ferdítésekkel, belemagyarázásokkal, féligazságokkal és túlzásokkal.
Az augusztus elején elhunyt , a románok sosemvolt királynéja szép kort ért meg, ebből is látszik, hogy nem élt Romániában. Párizsban született, és 92 évesen Svájcban kapta meg az örök élet koronáját. Mivelhogy földi léte alatt sosem hordott ilyesmit.
Egyébként sokan – jómagam is – nem értik, hogy pontosan kinek, minek és mikor is volt a királynéja, hiszen hosszú élete ellenére Anna nem tudott megtanulni románul, 1992-ig nem járt „királyságában” – azóta is ritkábban, mint a fehér holló –, sohasem koronázták meg, és Hohenzollern Mihályon kívül nem sok köze volt az országhoz. Mindenfelé megfordult a nagyvilágban, csak ott a legkevesebbet, ahol úgy gyászolták, mintha együtt nőttek volna fel vele. Pedig amikor feleségül ment Mihályhoz, a királynak már sem trónja, sem koronája, de már országa, inge és gatyája sem volt. Ám semmi sem akadályozta meg a sosemvolt királyné nem létező alattvalóit, hogy megsirassák, jajveszékeljenek, mint akik jó barátjukat, családtagjukat veszítették el, noha azt sem tudták, és nem is nagyon érdekelte a nagy többséget, ki fia-borja volt a hölgy.
Undorító, ahogyan a román média bánt ezzel a témával (is). Ahogyan olyanokat szólaltatott meg, akik két és fél évtizede még a legvehemensebben ellenezték azt, hogy Mihály és Anna betegye a lábát Romániába. Akik lehazaárulózták, tolvajozták az idős párt. Abszurd címek jelentek meg: „örökre hazatért a királyné” (hova haza, hiszen francia földön született), „meghalt a románok legnagyobb királynéja” (miféle királyné, hiszen nem koronázták meg), és nemzeti gyászt hirdettek olyannak, aki öt percet nem élt a nemzettel együtt. 2002-ben a brit anyakirálynő – tisztes polgári nevén Elizabeth Bowes–Lyon – halálakor nem volt ekkora felhajtás, mint Anna temetése körül. Pedig VI. György brit király felesége királynőt – II. Erzsébet – szült, és valószínűleg az ő utódai ülnek még sokáig Nagy-Britannia trónján.
Az már mindennek a csimborasszója, hogy a római katolikus Annát ortodox szertartás szerint helyezték „szeretett hazája” földjébe. Merthogy itt a görögkeleti pópák az igazi uralkodók a lebutított nép felett…
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!