2016. november 13., 13:452016. november 13., 13:45
Tőkés Lászlót megkérdezték Kolozsváron, hogyan vélekedik Brüsszel 1956-ról? Milyen a hangulat az Európai Parlamentben a világszerte ismert magyar forradalom hatvanadik évfordulójával kapcsolatban? Mit gondol rólunk a nagyvilág, mit gondol a pesti srácokról, akik életüket adták azért, mert megelégelték a vörös kalapácsot és a sarlót? Kiderült, hogy finoman szólva is magasról tesznek rá.
Függetlenül a világ mai megítélésétől vagy közömbösségétől, a magyar forradalom 1956-ban elindított valamit: a szembeszegülés lehetőségének kapuját nyitotta meg Kelet-Európa számára, az usánkás diktatúra alóli felszabadulás erős igényét hintette el. Hatvan évvel ezelőtt még magyarok és románok együtt lelkesedtek, bár már gyökereiben elfojtották a forradalmi kezdeményezéseket. Aztán jött a prágai tavasz. Ha még hosszú évtizedekig nem is sikerült kimászni a gödörből, a létrafokok már épülőben voltak. A kezdő lépcsőfok magyar letéteményeseit ünnepelték volna idén Budapesten, ahova meghívták az európai vezetés számos neves alakját, azonban a magyar szervezők csak a várakozással maradtak. És itt most nem az Orbán-párti vagy az Orbán-ellenes politikai hozzáállásról van szó. Ki-ki a maga kedve szerint ítélheti meg a magyar migránspolitikát. Ezúttal teljesen másról van szó: 1956 jelentőségét nem lehet megkérdőjelezni. Vagy mégis? Csak azért, mert a kerítéspolitika miatt hirtelen ősellenséggé vált a magyar vezetés? Ezért kell ideiglenesen nemzetközi süllyesztőbe gyömöszölni az 1956-os forradalom eszméjét, amely egész Európa álomszuszék pártjait is képen törölte, hogy ébredjenek, és ismerjék fel a hideg Szibéria telét.
Ezt a magyar kiállást „köszöni” meg ma (is) Európa, miközben az Európai Parlamentben véleményterrorral akadályoznak meg minden ellenvéleményt. Ha valaki nem a brüsszeli migránspolitikával ért egyet – ha csak egy pontban is eltér a véleménye –, akkor erkölcstelen, fasiszta, nacionalista elveket vall. Úgyhogy inkább hallgat a képviselő. Vagy szorgalmasan egyetért. Aztán a folyosón ismeri el pironkodva, hogy nem mondott igazat. A folyosóbeszélgetések egészen más hangulatban telnek. Mint kiderült, sokkal többen értenek egyet a kerítéspolitika egyes alapelveivel, mint amennyire azt a hivatalos szereplések mutatják.
Hogy mennyire helyénvaló ez a kettős beszéd, mindenki maga döntse el. Így azonban csak találgathatunk, hogy az egyre inkább csődös uniós vezetés tagjai milyen oldalon foglalnak állást. Talán reménykedjünk abban, hogy az EP-gyűléseken enyhülni fog a nyugati agresszivitás a magyarokkal szemben. Különben 2019-ben kiteljesedhet, ha Románia ül be az EU soros elnökségi székébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!