Kukoricaválság. Sok gazdálkodó teljesen felhagyott a gabonatermesztéssel
Fotó: Orbán Orsolya
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést, arra kényszerítve egyes termelőket, hogy felhagyjanak e növény termesztésével, átformálva egy olyan régiót, amelyet régóta az európai gabonatermesztés egyik alappillérének tekintettek – jelenti a Reuters.
2026. szeptember 04., 18:392026. szeptember 04., 18:39
Erre a legjobb példa Magyarország és Románia – az Európai Unió két jelentős kukoricatermelőjének – helyzete, ahol az elmúlt években meredeken visszaesett a vetésterület. A korábban exportőr Magyarország idén várhatóan kukoricaimportra szorul, míg Románia exportálható árualapja jelentősen megcsappant – írja az Agerpres.
Az Európai Bizottság augusztus végi becslései szerint az EU ez évi kukoricatermése 50,1 millió tonna körül alakulhat, ami megközelíti az elmúlt két évtized mélypontját, és mintegy egyötöddel marad el az előző három év átlagától.
„Amennyiben az elkövetkező szezonokban is folytatódnak a száraz nyarak, az igen komoly hír lesz az EU számára, ha a kukorica vetésterülete és a terméshozamok tovább csökkennek” – nyilatkozta Gabriel Antonio, az Expana elemzője, aki az EU kukoricaimportjának 8–9%-os növekedését vetíti előre a 2026/2027-es időszakra.
Az elmúlt évtizedben a júniusi és júliusi csúcshőmérsékletek Magyarországon 3,1 Celsius-fokkal haladták meg az 1961–1990-es időszak átlagát.
Románia kukoricatermése a várakozások szerint eléri a nyolcmillió tonnát idén, miután elkerülte az Európát sújtó legsúlyosabb aszályt, de még így is feleakkora lesz, mint a 2018-as és 2019-es években. Magyarország esetében a 2,5 millió tonnára becsült kukoricatermés kevesebb mint egyharmadát tenné ki a 2018-as és 2019-es évek kibocsátásának.
A klímaváltozás meghatározó tényező volt a kukorica romániai termőterületének csökkenésében
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Bizottság adatai arra is rámutatnak, hogy Románia kukoricaexportja 2,2 és 4,7 millió tonna közé esett vissza a 2023 és 2025 közötti időszakban az évtized eleji több mint hétmillió tonnáról. Magyarországnak, amely hagyományosan exportőr, idén kukoricát kell importálnia – közölte a budapesti kormány.
Petőházi Tamás, a magyarországi Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy sok gazdálkodó teljesen felhagyott a gabonatermesztéssel, mások pedig másodállást vállaltak, mivel a családi gazdaságok már nem tudják fenntartani őket. „Paradigmaváltásra van szükségünk” – fogalmazott Petőházi, hozzátéve, hogy
Cezar Gheorghe, az AGRIColumn tanácsadó cég szakértője úgy nyilatkozott, hogy a klímaváltozás meghatározó tényező volt a kukorica romániai termőterületének csökkenésében, ami az őszi vetésű kultúrákra való áttérést ösztönözte, és különösen a kistermelőket sújtotta.
„2020-tól mostanáig a gazdák elvetik a kukoricát, és semmit sem takarítanak be. Miért folytatná ezt bárki is? Ugyanez a helyzet a közepes méretű gazdaságokkal is: vetettek, minden jól haladt a vegetációs időszakban, aztán beütött az aszály, amely valósággal felperzselte az ország hatalmas területeit” – mondta Cezar Gheorghe.
Kukoricázás: „a baj az, hogy a természet nem működik együtt”
Fotó: Orbán Orsolya
„2020 sorsdöntő év volt számunkra. Minden növénykultúránkban veszteséget szenvedtünk el” – mondta Ştefan Moraru, hozzátéve, hogy a gyenge termés miatt határozott az öntözésfejlesztési beruházás mellett. Ennek a stratégiának azonban szintén megvannak a korlátai. A gazdaságait ellátó csatorna július közepe óta nem üzemel.
„A baj az, hogy a természet nem működik együtt. Vehetsz öntözőberendezéseket, szivattyúkat, csővezetékeket és felszereléseket, víz nélkül mindez haszontalan. A víz a kulcstényező. Nélküle az összes ilyen beruházás egyenlő a nullával” – mondta az Agerpres szerint a gazdálkodó.
A regionális felülnézetet adó Reuters-jelentés árnyalja a korábban Romániában jó hírként tálalt információt, miszerint nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani idén az előrejelzések szerint.
A Krónika munkatársa nemrég Balog Adalbert biológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara kertészmérnöki tanszékének oktatójával arról beszélgetett, hogy mit jelent valójában a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen új technológiák jelentek meg az elmúlt években, és milyen szerepük lehet a klímaváltozás által sújtott mezőgazdaság jövőjében.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Balog Adalbert biológussal, a Sapientia egyetem tanárával arról beszélgettünk, hogy mit jelent a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen technológiák jelentek meg az elmúlt években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
A Revolut pénzügyi alkalmazás szolgáltatásai elérhetővé váltak a keddi leállás után – legalábbis ezt mutatja az alkalmazás romániai rendszerállapot-oldala.
Jövő év elején eltörlik a gyermekgondozási díjat terhelő egészségbiztosítási járulékot (CASS) – jelentette ki keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán a munkaügyi miniszteri tisztségre jelölt Florin Manole.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Egy új kormány megalakulása és a 2027-es költségvetés időben történő elfogadása pozitív fejleményt jelent Románia hitelprofilja szempontjából, és támogatja a költségvetési konszolidációs folyamat folytatását a Moody’s szerint.
Több országban – így Romániában és Nagy-Britanniában – is használhatatlan a Revolut banki-pénzügyi alkalmazás kedden délelőtt.
Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!