Kukoricaválság. Sok gazdálkodó teljesen felhagyott a gabonatermesztéssel
Fotó: Orbán Orsolya
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést, arra kényszerítve egyes termelőket, hogy felhagyjanak e növény termesztésével, átformálva egy olyan régiót, amelyet régóta az európai gabonatermesztés egyik alappillérének tekintettek – jelenti a Reuters.
2026. szeptember 04., 18:392026. szeptember 04., 18:39
Erre a legjobb példa Magyarország és Románia – az Európai Unió két jelentős kukoricatermelőjének – helyzete, ahol az elmúlt években meredeken visszaesett a vetésterület. A korábban exportőr Magyarország idén várhatóan kukoricaimportra szorul, míg Románia exportálható árualapja jelentősen megcsappant – írja az Agerpres.
Az Európai Bizottság augusztus végi becslései szerint az EU ez évi kukoricatermése 50,1 millió tonna körül alakulhat, ami megközelíti az elmúlt két évtized mélypontját, és mintegy egyötöddel marad el az előző három év átlagától.
„Amennyiben az elkövetkező szezonokban is folytatódnak a száraz nyarak, az igen komoly hír lesz az EU számára, ha a kukorica vetésterülete és a terméshozamok tovább csökkennek” – nyilatkozta Gabriel Antonio, az Expana elemzője, aki az EU kukoricaimportjának 8–9%-os növekedését vetíti előre a 2026/2027-es időszakra.
Az elmúlt évtizedben a júniusi és júliusi csúcshőmérsékletek Magyarországon 3,1 Celsius-fokkal haladták meg az 1961–1990-es időszak átlagát.
Románia kukoricatermése a várakozások szerint eléri a nyolcmillió tonnát idén, miután elkerülte az Európát sújtó legsúlyosabb aszályt, de még így is feleakkora lesz, mint a 2018-as és 2019-es években. Magyarország esetében a 2,5 millió tonnára becsült kukoricatermés kevesebb mint egyharmadát tenné ki a 2018-as és 2019-es évek kibocsátásának.
A klímaváltozás meghatározó tényező volt a kukorica romániai termőterületének csökkenésében
Fotó: Orbán Orsolya
Az Európai Bizottság adatai arra is rámutatnak, hogy Románia kukoricaexportja 2,2 és 4,7 millió tonna közé esett vissza a 2023 és 2025 közötti időszakban az évtized eleji több mint hétmillió tonnáról. Magyarországnak, amely hagyományosan exportőr, idén kukoricát kell importálnia – közölte a budapesti kormány.
Petőházi Tamás, a magyarországi Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy sok gazdálkodó teljesen felhagyott a gabonatermesztéssel, mások pedig másodállást vállaltak, mivel a családi gazdaságok már nem tudják fenntartani őket. „Paradigmaváltásra van szükségünk” – fogalmazott Petőházi, hozzátéve, hogy
Cezar Gheorghe, az AGRIColumn tanácsadó cég szakértője úgy nyilatkozott, hogy a klímaváltozás meghatározó tényező volt a kukorica romániai termőterületének csökkenésében, ami az őszi vetésű kultúrákra való áttérést ösztönözte, és különösen a kistermelőket sújtotta.
„2020-tól mostanáig a gazdák elvetik a kukoricát, és semmit sem takarítanak be. Miért folytatná ezt bárki is? Ugyanez a helyzet a közepes méretű gazdaságokkal is: vetettek, minden jól haladt a vegetációs időszakban, aztán beütött az aszály, amely valósággal felperzselte az ország hatalmas területeit” – mondta Cezar Gheorghe.
Kukoricázás: „a baj az, hogy a természet nem működik együtt”
Fotó: Orbán Orsolya
„2020 sorsdöntő év volt számunkra. Minden növénykultúránkban veszteséget szenvedtünk el” – mondta Ştefan Moraru, hozzátéve, hogy a gyenge termés miatt határozott az öntözésfejlesztési beruházás mellett. Ennek a stratégiának azonban szintén megvannak a korlátai. A gazdaságait ellátó csatorna július közepe óta nem üzemel.
„A baj az, hogy a természet nem működik együtt. Vehetsz öntözőberendezéseket, szivattyúkat, csővezetékeket és felszereléseket, víz nélkül mindez haszontalan. A víz a kulcstényező. Nélküle az összes ilyen beruházás egyenlő a nullával” – mondta az Agerpres szerint a gazdálkodó.
A regionális felülnézetet adó Reuters-jelentés árnyalja a korábban Romániában jó hírként tálalt információt, miszerint nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani idén az előrejelzések szerint.
A Krónika munkatársa nemrég Balog Adalbert biológussal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara kertészmérnöki tanszékének oktatójával arról beszélgetett, hogy mit jelent valójában a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen új technológiák jelentek meg az elmúlt években, és milyen szerepük lehet a klímaváltozás által sújtott mezőgazdaság jövőjében.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Balog Adalbert biológussal, a Sapientia egyetem tanárával arról beszélgettünk, hogy mit jelent a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen technológiák jelentek meg az elmúlt években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!