Az erzsébetvárosi Apafi-kastély épületegyüttesének felújítási projektje teljes értékben 17 270 356,29 lej
Fotó: Regiocentru.ro
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
2026. szeptember 04., 20:242026. szeptember 04., 20:24
2026. szeptember 04., 20:242026. szeptember 04., 20:24
A Nagy-Küküllő völgyében fekvő Erzsébetváros szeretné érvényre juttatni saját kiemelkedő, az Apafi-kastélyra „épülő” örökségét, amely semmivel sem marad el a közeli településekétől. Egy olyan térségben, amely jól ismert értékes történelmi örökségéről, s amelyre sajátos turisztikai identitást építenek – olvasható a felújítási tervek finanszírozásáról beszámoló közép-romániai regionális fejlesztési ügynökség közleményében.
Erzsébetváros polgármesteri hivatala fontosabb szerepet kíván szánni a város társadalmi, kulturális és gazdasági életében az Apafi-kastélynak, ahol egykor fejedelmek, császárok és költők fordultak meg. Ennek érdekében a műemlék együttes egyes épületeinek megerősítését és helyreállítását célzó beavatkozásokra vissza nem térítendő támogatást nyert a regionális fejlesztési ügynökségtől.
amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó vissza nem térítendő támogatás 13 257 047,20 lej, az állami költségvetésből biztosított vissza nem térítendő támogatás pedig 2 027 548,39 lej. A fennmaradó összeg a kedvezményezett önrésze. A projekt megvalósításának becsült határideje 2029 októbere.
A Szeben megyei Erzsébetvárost (románul Dumbrăveni) a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 6200-an lakják, közülük 355-en vallották magukat magyarnak.
A közleményben kiemelik: több mint 470 évvel ezelőtt az ebesfalvi birtokon – a mai Erzsébetváros területén – az a nemesi család, amelyből I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem származott, megkezdte annak az épületegyüttesnek a felépítését, amely később személyes fejedelmi rezidenciává vált (1660–1696), valamint vendégül látta II. József Habsburg császárt (1773) és Petőfi Sándor költőt (1848) is.
A felújítási projekt célja a kulturális és történelmi örökség fenntartható hasznosítása (látványterv)
Fotó: Regiocentru.ro
Az erzsébetvárosi Apafi-kastélyban olyan jelentős egyezményeket írtak alá, amelyek meghatározták Erdély történelmi, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését.
Teleki Mihály erdélyi kancellár itt írta alá azt a „behódolási okmányt”, amellyel a Szebenben ülésező rendi gyűlés 1688. május 9-én az osztrák császár védelmét kérte,
A jelenkorhoz közelebb lépve: az erzsébetvárosi Apafi-kastély adott otthont 1919 áprilisában a romák nagy nemzetgyűlésének, ahol elfogadták az 1918-as „nagy egyesülést” támogató memorandumot. Később a kastély bíróságként, börtönként, levéltárként, iskolaként és bentlakásként is szolgált.
Az erzsébetvárosi (hajdan ebesfalvi) Apafi-kastély a Becse-Gergely nemzetségből származó Apafi család uradalmi központjaként és az erdélyi fejedelemség korának kiemelkedő rezidenciájaként bírt történelmi ranggal. Az épületegyüttes fénykora I. Apafi Mihályhoz (1661–1690), Erdély utolsó tényleges fejedelméhez fűződik, aki 1653-ban Bornemisza Annával telepedett itt le; 1661-ben Ali pasa ide küldte a hírt fejedelemmé választásáról.
Gyulafehérvár 1658-as pusztulása után Fogaras mellett a kastély lett a fejedelmi udvartartás fő központja. A dinasztia 1713-ban, a ténylegesen sosem uralkodó II. Apafi Mihály halálával kihalt. A birtokot – hosszas pereskedést követően – a 18. században az Erzsébetvárosban kiváltságokat élvező örmény közösség vásárolta meg. A 19. századtól törvényszék, börtön és levéltár, a kommunizmus idején iskola és bentlakás működött az egykori fejedelmi falak között.
A mostani felújítási projekt célja a kulturális és történelmi örökség fenntartható hasznosítása, valamint a turisztikai infrastruktúra fejlesztése Erzsébetvárosban.
Az Apafi-kastély vendégül látta II. József Habsburg császárt (1773) és Petőfi Sándor költőt (1848) is
Fotó: Regiocentru.ro
A Cuza Vodă utca 4. szám alatti telken egy nyolc különálló épületből álló épületegyüttes található. A projekt keretében a következő beavatkozásokat hajtják végre:
Az erzsébetvárosi Apafi-kastély az erdélyi reneszánsz kiemelkedő emléke: a 16–17. században kiépült, vizesárokkal övezett, négy sarokbástyás, belső udvaros rezidencia volt. Emeletén reprezentatív dísztermek, földszintjén boltozatos terek kaptak helyet. Mára az északi és keleti szárny, a délkeleti bástya, valamint néhány kőfaragvány, köztük a kapu oroszlánszobra maradt meg.
Egyik cél a turisztikai infrastruktúra fejlesztése Erzsébetvárosban
Fotó: Regiocentru.ro
Simion Crețu, a közép-romániai regionális fejlesztési ügynökség vezérigazgatója az erzsébetvárosi beruházás kapcsán kiemelte: Romániában egyre inkább tudatosul, hogy az épített történelmi örökség – noha állagmegóvása, felújítása és népszerűsítése költséges – nem a közösség vállát nyomó teher, hanem gazdasági erőforrás.
Ez tehát egy kitaposott út, amelyen mi is magabiztosan lépkedünk. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti emlékek helyreállítása és felértékelése révén kibontakozó turizmus a központi régió egyik sajátossága. A másik ilyen pillér a gyógyturizmus” – fogalmazott az uniós támogatásokat kezelő ügynökség vezetője.
Az erzsébetvárosi Apafi-kastély az erdélyi reneszánsz kiemelkedő emléke
Fotó: Regiocentru.ro
Crețu hozzátette:
A beruházási portfólió rendkívül sokrétű: kiterjed az UNESCO-helyszínek helyreállítására és revitalizálására, a régió valamennyi felekezete reprezentatív műemlékeinek és templomainak felújítására, valamint a természeti örökség megőrzését célzó beruházásokra, illetve a gyógy- és hegyvidéki turizmus specifikus infrastruktúrájának kiépítésére.
A közép-romániai fejlesztési régió Románia nyolc fejlesztési régiójának egyike. Feladata a fejlesztési projektek összehangolása, és az európai uniós támogatások felhasználásának szabályozása. A hozzá tartozó megyék: Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben.
Az elmúlt időszakban számos kastélyfelújításról számolt be a Krónika. Kiemelkedik közülük a gernyeszegi Teleki-kastély sikertörténete, mely kapcsán Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről beszélt lapunknak.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!