Makkay József
2026. augusztus 09., 20:542026. augusztus 09., 20:54
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az országot sújtó gazdasági válság egyik legérzékenyebb ágazata a mezőgazdaság. A rendszerváltás óta eltelt több mint három és fél évtized alatt az egykori kommunista nagyüzemi agrárgazdaság a többszintű átalakulás során sem talált igazán magára. Ezt talán semmi sem bizonyítja jobban, mint az élelmiszerimport riasztó mértéke. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az amerikai mezőgazdasági szolgálat (USDA) adatai elképesztő aránytalanságokat tárnak fel a romániai mezőgazdasági termelés és az élelmiszerimport között.
A 2025-ös adatok szerint a sertéshús mintegy 80 százaléka, a tej és tejtermékek közel 40 százaléka, a sajt és a vaj 50-60 százaléka, a zöldségek fele – télen akár 70-90 százaléka –, a gyümölcsök mintegy 70 százaléka, a cukor közel 80 százaléka, a hal több mint 90 százaléka, a rizs pedig teljes egészében külföldről érkezik. Tavaly Románia 16,2 milliárd dollárt költött mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalára, miközben a feldolgozott élelmiszerek külkereskedelmi hiánya elérte a 6,3 milliárd eurót.
Ez a hatalmas aránytalanság jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott helyzetben van a romániai mezőgazdaság. Annak ellenére, hogy 2008 óta milliárdos nagyságrendű uniós és hazai támogatások érkeztek az ágazatba,
Röviden: olcsón exportáljuk a jó minőségű gabonát és az élő állatot – elsősorban a juhot és a hízott borjút –, miközben a feldolgozott élelmiszerek jelentős részét importáljuk vissza, gyakran közepes vagy gyenge minőségben.
Ebből az ördögi körből évtizedek óta nem tud kitörni az ország. Nem csoda, hogy a helyzet számos összeesküvés-elméletnek ad táptalajt. Sokan nehezen értik, miként lehetséges, hogy Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező állama alapvető élelmiszereinek felét, olykor kétharmadát is külföldről szerzi be. A legkényelmesebb magyarázat ilyenkor Brüsszelre, a multinacionális kereskedelmi láncokra vagy éppen Magyarországra mutogatni. Való igaz, a szomszédos országból rengeteg élelmiszer érkezik Romániába. Az sem véletlen, hogy számos erdélyi pékség magyarországi lisztet használ, mert árban és minőségben kedvezőbbnek tartja a hazai kínálatnál.
Az eredmény vitathatatlan: bőséges a választék.
Csakhogy ebből még nem következik, hogy valaki külföldről szándékosan „megfojtaná” a romániai mezőgazdaságot. Érdemes inkább azokra az ágazatokra tekinteni, ahol az elmúlt években valódi sikertörténet bontakozott ki.
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt Románia a baromfihús és a tojás jelentős részét is importálta.
Mára a helyzet gyökeresen megváltozott.
Az országszerte létrejött modern brojler- és tojótelepek következtében a friss baromfihús importja minimálisra csökkent, a romániai termékek pedig egyre több európai piacon jelen vannak.
Senki sem akadályozta meg ezt a fejlődést sem Brüsszelből, sem Budapestről, sem más uniós fővárosból. Az ágazat egyszerűen versenyképessé vált.
Hasonló sikertörténet a juhászat is. A mintegy tízmilliós állománnyal Románia Európa egyik legjelentősebb juhtartó országa. Igaz, a Maros és Brassó megyében megjelent kiskérődzők pestise átmenetileg komoly gondot okoz, de remélhetőleg a fertőzés lokalizálható, és az export rövid időn belül helyreáll. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy
És az sem mellékes, hogy aki ősszel vagy télen bárányhúst szeretne vásárolni, gyakran új-zélandi importtal találkozik a hazai áruházak polcain.
A romániai agrárium és élelmiszeripar lesújtó helyzetének okait tehát nem külföldön kell keresni. A felelősség elsősorban az egymást váltó bukaresti kormányok következetlen, rövid távú agrárpolitikáját terheli, amely évtizedek óta képtelen kiszámítható jövőképet kínálni a gazdáknak és az élelmiszeriparnak. Amíg ez nem változik, addig továbbra is olcsón adjuk el a földjeink termését, és drágán vásároljuk vissza ugyanannak a munkának a hasznát. Ez pedig nem a román mezőgazdaság sorsa, hanem egy rossz gazdaságpolitikai döntéssorozat következménye.
Balogh Levente
Hogy a települések és megyék erőszakos összevonásával járó közigazgatási „reform” milyen következményekkel jár az érintett polgárokra nézve, mellékes, pláne, ha magyarok – így értelmezhető a reformért felelős PSD hozzáállása az ügyhöz.
Rostás Szabolcs
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Balogh Levente
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
Makkay József
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Balogh Levente
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Balogh Levente
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Páva Adorján
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
szóljon hozzá!