2013. július 25., 20:512013. július 25., 20:51
Kis híján negyedszázados a Tusványos. Hogy rohan az idő, eresztenénk rögtön el a jól fejlett közhelyet, ha nem döbbennénk rá, hogy mennyi, itt, az Olt partján megfogalmazódott világmegváltó gondolat toporog ma is a megvalósulásra várók sorában.
Az egyenleg persze korántsem lehangoló, hiszen mégiscsak itt állunk, lassan félmillió, az anyaország határain kívülre szorult magyar állampolgárságú ember, az ötlet, a szándék, talán a technikai részletek is itt körvonalazódtak a medvék és borvizek őrizte völgyben. Mégis azon kapjuk magunkat, hogy sűrűn visszatérő témákat kibeszélendő telepedünk le, sokan meg is kérdezik: nem unjátok még?
Hát nem. Vannak ugyanis dolgok, amelyek nem divattémák, amelyeket felkap a közbeszéd, s némi felhődagasztás után visszapottyant a szürkeségbe. Lehet eleget beszélni az autonómia kérdéséről? Főleg most – lásd, divattéma –, amikor a román regionalizációs tervek igyekeznek felszámolni a kisebbségi többséget, amelynek egységes és következetes felmutatása egy régió önrendelkezése követelésének legfontosabb hitelesítője. Vagy lehet ráunni a nemzetpolitikáról szóló diskurzusra, amikor lassan, de biztatóan csírázik a mag, egyre többen kezdik érteni, milyen plusz tartást kölcsönözhet a nemzethez tartozás tudatos megélése? Amíg nem lesz autonómia, önálló magyar állami egyetem, nem fejeződik be az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, addig ezek a kérdések a szabadegyetem napirendjén maradnak.
A történelem természetesen új témákat is kitermel. Az elszakított területeken élő magyar állampolgárok soha nem volt feladat előtt állnak: cselekvően részt venni a jövő évi magyarországi parlamenti választásokon. Az ismeretlen kihívások mindig szorongást keltenek, az egészséges moralitású ember pedig hosszasan rágódik, mire is jogosult, erkölcsileg mire felhatalmazott. Erre a tépelődésre játszanak rá a távolmaradás „ésszerűségét” hangoztatók, miszerint milyen alapon szólnánk bele egy olyan ország belügyeibe, ahol nem fizetünk adót, illetéket, amelynek különböző társadalmi rendszerei számunkra szokatlan módon működnek. Kétségtelen: egy szétvert nemzetet nem egyetlen parlamenti ciklus alatt lehet újjáépíteni, de a folyamatot egy parlamenti ciklusra való felhatalmazással lehet útnak indítani.
A 2008-as tábor egyik legtöbbet emlegetett bonmotja így szólt: van, aki hiányzik, és van, aki nincs itt. Ma már gyermekeinkkel járunk Tusványosra, akik ha a koncerteken kívül az előadósátrak alá is bekukkantanak, titokban vállon veregetjük magunkat. Abban a hitben, hogy az idő nekünk dolgozik. Tusványoson és két Tusványos között egyaránt.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!