Tavaly is milliós tömeg követelte Katalónia függetlenségét
2017. október 22., 10:502017. október 22., 10:50
2017. október 22., 10:522017. október 22., 10:52
Siettek leszögezni az RMDSZ illetékesei: a katalán történet és a székely autonómiatörekvések nem emlegethetők egy napon. Korodi Attila képviselő hangján a szövetség azt az álláspontot képviselte az Adevărul Holding élő internetes műsorában, hogy „amit a katalánok elképzelnek a jövőjükről, teljesen ellentétben áll azzal, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk a mienkről. (…) Ők nem kisebbségként tekintenek magukra, hanem egy másik népként”. A politikus szerint ami Katalóniában történik, az erdélyi magyarokra tulajdonképpen negatív kihatással van.
Kapott hideget, meleget nyilatkozata után az RMDSZ-es politikus, de egy dolog tagadhatatlan: megállapítása helyénvalónak tűnik. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy a román belpolitikában hogyan cseng le Katalónia függetlenségi harca. Hiszen bizonyos szempontból igazolódni látszanak azon román félelmek, miszerint az autonómia csak a függetlenség előszobája volna. Ennek pedig azonnali követkeménye volt, hogy nem sokkal a tulajdonképpen vérbe fojtott katalán népszavazást követően elbukott a román parlamentben a közigazgatási törvény azon módosítása, amely a jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentette volna az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban megállapított kötelező határértékét.
Ha csak e szempont szerint ítélkeznénk, akkor aggódhatnánk. De lehetnek más szempontok is.
Tisztában kell lennünk, mennyit mulasztottunk azzal, hogy az elmúlt negyed évszázadban oly keveset tettünk azért, hogy a románok megismerhessék valódi törekvéseinket, szempontjainkat. Mekkora a mi felelősségünk azért, hogy a román nyilvánosságban olyannyira eluralkodtak a rólunk szóló negatív mítoszok, amelyek – érezzük mi – köszönőviszonyban sincsenek a valósággal? És mit tehetünk, hogy változtassunk ezen a jövőben? De számunkra nem ez a kardinális kérdés. A katalán történetből le kell vonnunk azokat a következtetéseket, amelyek a mi szempontunkból a legégetőbbek.
Például azt, hogy akár a függetlenség, akár a zsigerből elutasított területi, illetve kulturális autonómia a kitűzött cél, a törvényes út zsákutca is lehet. Hisz
bírósági úton írták felül azt a jogszabályt, ami lehetővé tette a tartomány gazdasági önállóságát. A katalánok ezután hiába próbáltak tárgyalni a kialakult helyzetről, Madridban süket fülekre találtak, holott a baszkok esetében nem ellenezték ugyanezt. Mikor a katalánok kiírták a függetlenségi népszavazást, rögtön alkotmányellenesnek találták. Igencsak operatív volt a spanyol alkotmánybíróság akkor is, amikor a katalán törvényhozás népszavazás utáni rendkívüli ülését hívták össze, azt is már előre alkotmányellenesnek ítélték meg, de azzal nem volt semmi problémájuk, hogy a spanyol rendőrség véresre verje saját polgárait csak azért, mert sorban álltak egy szavazóhelyiség előtt.
A katalánok ugyanakkor joggal sérelmezik azt is, hogyha a skótoknak lehetett szavazni Nagy-Britanniában saját függetlenségükről, akkor nekik miért nem. Abban az Európai Unióban, amelyben elvileg egységes, „harmonizált” jogrend uralkodik.
Számunkra, úgy érzem, ez a másik fő tanulság. Riasztó volt látni a spanyol rendőrség hátborzongató fellépése utáni uniós közönyt, sőt: a polgárok bántalmazását jogszerű lépésként értelmező álláspontokat.
Ami Korodi Attila nyilatkozatát illeti, lehet vele egyetérteni vagy vitázni, nincs igazán jelentősége. De azért van egy kis hiányérzetem. Amikor azt állítjuk, hogy az erdélyi magyarok el sem tudják képzelni, hogy autonómia helyett függetlenséget kérjenek Bukaresttől, miért nem kérdezzük meg erről az erdélyi románokat is? Hátha más a véleményük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!