Tavaly is milliós tömeg követelte Katalónia függetlenségét
2017. október 22., 10:502017. október 22., 10:50
2017. október 22., 10:522017. október 22., 10:52
Siettek leszögezni az RMDSZ illetékesei: a katalán történet és a székely autonómiatörekvések nem emlegethetők egy napon. Korodi Attila képviselő hangján a szövetség azt az álláspontot képviselte az Adevărul Holding élő internetes műsorában, hogy „amit a katalánok elképzelnek a jövőjükről, teljesen ellentétben áll azzal, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk a mienkről. (…) Ők nem kisebbségként tekintenek magukra, hanem egy másik népként”. A politikus szerint ami Katalóniában történik, az erdélyi magyarokra tulajdonképpen negatív kihatással van.
Kapott hideget, meleget nyilatkozata után az RMDSZ-es politikus, de egy dolog tagadhatatlan: megállapítása helyénvalónak tűnik. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy a román belpolitikában hogyan cseng le Katalónia függetlenségi harca. Hiszen bizonyos szempontból igazolódni látszanak azon román félelmek, miszerint az autonómia csak a függetlenség előszobája volna. Ennek pedig azonnali követkeménye volt, hogy nem sokkal a tulajdonképpen vérbe fojtott katalán népszavazást követően elbukott a román parlamentben a közigazgatási törvény azon módosítása, amely a jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentette volna az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban megállapított kötelező határértékét.
Ha csak e szempont szerint ítélkeznénk, akkor aggódhatnánk. De lehetnek más szempontok is.
Tisztában kell lennünk, mennyit mulasztottunk azzal, hogy az elmúlt negyed évszázadban oly keveset tettünk azért, hogy a románok megismerhessék valódi törekvéseinket, szempontjainkat. Mekkora a mi felelősségünk azért, hogy a román nyilvánosságban olyannyira eluralkodtak a rólunk szóló negatív mítoszok, amelyek – érezzük mi – köszönőviszonyban sincsenek a valósággal? És mit tehetünk, hogy változtassunk ezen a jövőben? De számunkra nem ez a kardinális kérdés. A katalán történetből le kell vonnunk azokat a következtetéseket, amelyek a mi szempontunkból a legégetőbbek.
Például azt, hogy akár a függetlenség, akár a zsigerből elutasított területi, illetve kulturális autonómia a kitűzött cél, a törvényes út zsákutca is lehet. Hisz
bírósági úton írták felül azt a jogszabályt, ami lehetővé tette a tartomány gazdasági önállóságát. A katalánok ezután hiába próbáltak tárgyalni a kialakult helyzetről, Madridban süket fülekre találtak, holott a baszkok esetében nem ellenezték ugyanezt. Mikor a katalánok kiírták a függetlenségi népszavazást, rögtön alkotmányellenesnek találták. Igencsak operatív volt a spanyol alkotmánybíróság akkor is, amikor a katalán törvényhozás népszavazás utáni rendkívüli ülését hívták össze, azt is már előre alkotmányellenesnek ítélték meg, de azzal nem volt semmi problémájuk, hogy a spanyol rendőrség véresre verje saját polgárait csak azért, mert sorban álltak egy szavazóhelyiség előtt.
A katalánok ugyanakkor joggal sérelmezik azt is, hogyha a skótoknak lehetett szavazni Nagy-Britanniában saját függetlenségükről, akkor nekik miért nem. Abban az Európai Unióban, amelyben elvileg egységes, „harmonizált” jogrend uralkodik.
Számunkra, úgy érzem, ez a másik fő tanulság. Riasztó volt látni a spanyol rendőrség hátborzongató fellépése utáni uniós közönyt, sőt: a polgárok bántalmazását jogszerű lépésként értelmező álláspontokat.
Ami Korodi Attila nyilatkozatát illeti, lehet vele egyetérteni vagy vitázni, nincs igazán jelentősége. De azért van egy kis hiányérzetem. Amikor azt állítjuk, hogy az erdélyi magyarok el sem tudják képzelni, hogy autonómia helyett függetlenséget kérjenek Bukaresttől, miért nem kérdezzük meg erről az erdélyi románokat is? Hátha más a véleményük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!