
2015. május 09., 16:242015. május 09., 16:24
Ha létezne egy országos lefedettségű panaszkönyv, az állampolgárok nagy többsége valószínűleg az egészségügyről írna bele cifra megjegyzéseket.
Aki egyszer is járt orvosi rendelőben, kórházban, az többnyire keserű szájízzel távozik a gyógyítani hivatott intézményből. Ha szerencséje van, megússza anélkül, hogy a kötelezően fizetett betegbiztosítás mellett saját pénzéből vásároljon gyógyszereket, kötszereket és egyebeket. A plusz költség, amit rásóznak a biztosítottra, önmagában egy arculcsapás, a problémákból kilábalni képtelen, elszegényedett egészségügy bajainak a levét mindig a páciens issza meg. A hónap elején újabb őrület vette kezdetét: az egészségügyi kártyák kötelező használata. Eltekintve attól, hogy néhány vallási hóbortban szenvedő egyén magát a sátánt látja megjelenni bennük, bevezetésükkel az egészségügyi intézményekben pillanatok alatt kitört a káosz. Ahelyett, hogy a kártyák könnyebbé és gyorsabbá tennék az ügyintézést, a kártyahasználat orvosnak, betegnek egyaránt megnehezítette az életét. A túlterhelt országos informatikai rendszer percek alatt összeomlott, a páciensek órákig szobroztak a rendelők előtt. Voltak olyan orvosok is, akik a kártyaleolvasót nem tudták beszerezni, így a beteg kártyája feleslegessé vált. Másrészt több mint félmillió állampolgár nem kapta kézhez az egészségügyi kártyáját, ami végeláthatatlan sorokat okozott az egészségügyi biztosítók folyosóin. Újabb időveszteség, újabb macera a hivatalnokok és polgárok számára. Nem beszélve arról, hogy a kártya használatára vonatkozó hatályos törvénykezéssel sem a páciensek, sem az orvosok nincsenek teljesen tisztában.
A fejetlenség, a hozzá nem értés és az átgondolatlanság rányomta bélyegét erre a jobb sorsa érdemes kezdeményezésre. És még csak azt sem mondhatjuk, hogy a mostani botrányra nem volt precedens: ugyanezt a kapkodást tapasztalhattuk az elektronikusreceptek bevezetésekor is. A gyógyszerész háromszor annyi időt tölt egy vásárlóval, mint a „nagy újítás” előtt, az embernek angyali türelemmel kell rendelkeznie, hogy megvásároljon egy akármilyen dilibogyót. Úgy tűnik, az illetékesek elébe mentek az időnek, az állampolgárok és a szakma egy része pedig még nincs felkészülve a változásokra. Nevetséges és elgondolkodtató – de nagyon is jellemző egy elszegényedett társadalom polgáraira –, hogy az egészségügyi kártyák kézhezvétele után sokan rohantak pénzt kivenni velük a bankautomatákból!
A haladásnak megvan az ára – ha nem tapasztalnánk minduntalan, hogy bármilyen úgymond újítás a mi zsebünkre és idegeinkre megy. A negyed évszázad alatt ezerszer „megreformált”, egészségügy millió és egy gyermekbetegségben szenved, és félő, hogy erre még a kötelezően használatos egészségügyi kártya sem hoz gyógyulást.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!