Nánó Csaba
2018. június 21., 20:162018. június 21., 20:16
Elkezdődtek az oroszországi labdarúgó-világbajnokság küzdelmei, és a szurkolók örömére (vagy bánatára) már az első körben sem maradtak el a meglepetések. Aki megkérdezi, mit lehet „enni”a focin, annak a hozzáértő azonnal rávághatja: azt, hogy sosem kiszámítható egy mérkőzés végkimenetele. Főleg egy világversenyen nem az!
Az 1954-es svájci rendezésű foci-vb kezdete előtt a fél világ mérget vett volna arra, hogy Magyarország Aranycsapata elhódítja az egész nemzet által álmodott bajnoki címet. Hogy nem így történt, arra a mai napig nincs logikus magyarázat. „A futball egy nagyon egyszerű játék, amit 22 ember játszik 90 percen keresztül, és végül mindig a németek nyernek!”–szól az angolok egykori csatárának, Gary Linekernek örökérvényű mondása. Igaz volt ez már 64 évvel ezelőtt, a berni „magyar tragédia”idején is. Illetve akkor kezdődött talán a németek felemelkedése.
Mostanáig. A regnáló világbajnok ugyanis rögtön első oroszországi mérkőzésén mondhatni szégyenteljes vereséget szenvedett Moszkvában Mexikó nemzeti tizenegyétől. Igaz, az előjelek sem voltak valami biztatók, a világbajnokságot megelőző barátságos összecsapásokon is sokat szenvedtek, de mindenki azt várta, hogy a küzdelmek kezdetéig összeszedjék magukat Joachim Löw játékosai. Lelkesedésben nem volt hiány, de mindenki számára ismerősök azok a napok, amikor semmi sem sikerül. A német legényeknek sosem kedvezett az orosz tél. És a jelek szerint az orosz nyár sem. Ám az első körben nem csak ők okoztak csalódást: a brazilok sem kezdtek valami fényesen, Argentina is döcög Messistől, mindenestől, a franciák sem tündököltek Ausztrália ellen, a spanyolok pedig nem bírtak Portugáliával, akiknél Cristiano Ronaldo kivételeset alkotott. Így aztán nehéz megjósolni, ki lesz a legboldogabb Putyin országában július 15-én, a döntő után.
Lapzártánkig mindegyik esélyes lejátszotta első körbeli mérkőzéseit. Hiba lenne az eddig látottakból messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen, visszatérve az 1954-es világbajnokságra, a csoportküzdelmek során Magyarország 8-3 arányban taposta el az NSZK együttesét, hogy végül mégis a németek legyenek a bajnokok. Bármi előfordulhat még, és annak az ellenkezője is. De azért túl vaskos meglepetésre ne számítsunk. A világbajnokságok közel kilenc évtizedes története is bizonyítja, hogy keveseknek adatik meg a végső győzelem. 1930-tól ugyanis mindössze nyolc ország –Uruguay, Olaszország, Németország, Brazília, Anglia, Argentína, Franciaország és Spanyolország –nemzeti válogatottja hódította el a világbajnoki címet. Lehet, Oroszországban egy kilencedik is felkerül a megtisztelő listára.
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Balogh Levente
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Balogh Levente
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Makkay József
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Balogh Levente
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Páva Adorján
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
szóljon hozzá!