Hirdetés

Irány Kelet, avagy a 22-es csapdája

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Sütő Éva

2020. március 01., 07:252020. március 01., 07:25

Egy tavalyi felmérés szerint két év alatt tíz százalékkal csökkent a hazatérni akaró román vendégmunkások aránya, így a korábbi felmérésekhez viszonyítva a külföldre távozottak több mint fele nem akar visszatérni szülőhazájába.
A Repatriot egyesület által ismertetett felmérésben az Open-I Research közvélemény-kutató intézet 1810 román vendégmunkást kérdezett meg Spanyolországban, Olaszországban, Nagy Britanniában, Írországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kanadában, Ausztriában, Norvégiában és Belgiumban. A megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy nem akar visszatérni Romániába.
A hosszabb távon hazatérést tervezők aránya 47 százalék, ami tíz százalékkal kevesebb a két évvel ezelőtt készült hasonló felmérés eredményeihez képest. A hazatérést elutasítók döntő többsége, 83 százaléka a korrupció elterjedtsége miatt, 72 százaléka a jelenlegi politikai pártok miatt nem hajlandó hazatérni.
A megkérdezettek úgy vélték: ha e két probléma valamelyest enyhülne, illetve javulna az egészségügyi és oktatási rendszer színvonala, csökkenne a bürokrácia, akkor talán számolnának a hazatérés lehetőségével. Az elmúlt tíz esztendőben annyira megcsappant az ország aktív lakossága, hogy lasszóval sem lehet fogni egy valamire való szakembert: szobafestők, villanyszerelők, kőművesek, autószerelők és még sorolhatnánk, hányan hagyták el az országot az alacsony bérek, az embertelen bánásmód, a testi, lelki kizsigerelés és pszichikai terror, megaláztatás eredményeként. A gyors profit reményében sátrat vert multinacionális cégek elhitették magukkal, hogy nyugodtan terjeszkedhetnek az új gyarmattá előlépett Közép- és Kelet-Európában. Mert e gyengén fejlett államok, ha kellett, még cinkostársakká is váltak a nyugati vállalkozókkal olyan meggondolásból, hogy ha ki is zsákmányolják a munkást, de legalább befektetnek. És az még jól jöhet akár politikai kampánytőkének is, ha a helyzet úgy kívánja. Hisz felénk, keletebbre még az is nagy szó volt, ha a hiányzó infrastruktúra ellenére egyáltalán ajánlkozott valaki cipőgyárat, varrodát, miegymást létesíteni.
Kecsegtető ennek ellenére leginkább a Partium volt, ahol köztudottan a legalacsonyabb bérezésben lehetett utazni, de a székelyföldi megyékben is a legmegalázóbb fizetésekkel traktálták-traktálják a munkásokat Dél-Romániához vagy a Bánsághoz képest.
Egy napon aztán Románia arra ébredt, hogy az aktív lakosság nagy része külföldre vándorolt, a közigazgatásban dolgozó felduzzasztott réteget nincs kinek eltartania, nincs miből fizetni a különleges nyugdíjakat, de még a kisnyugdíjasok havi járuléka is időről időre veszélyben forog. Az előállt helyzet a minimálbér kényszerű megemelését vonta maga után, hogy legalább a frissen érettségizetteket eltántorítsák a kivándorlástól, hisz köztudott, az elmúlt évek arról szóltak, hogy „alig várom az érettségit, úgy itthagyom ezt a nyomort, hogy vissza sem nézek.”
Viszont a több lépcsőben is megemelt minimálbérekkel tönkretették a hosszútávra tervezett, a melósról hét bőrt lenyúzó cégek profitját, így hamarosan elkezdődtek a leépítések, majd a gyárak, vállalatok fokozatos bezárása.
A tömeges kivándorlás első hullámát tehát a túlórákkal kizsigerelt munkások alulfizetett korszaka indította el, most pedig a minimálbér növekedése okozta profitkiesés a különböző külföldi cégek, gyárak megszűnését vonja maga után, ami még a középkorosztályt is külföldre tereli.
A multinacionális cégek pedig szedik a sátorfájukat, és keletebbre vonulnak, ahol még mindig olcsó a munkaerő, így próbálják elkerülni kelet-európai befektetéseik végleges csődjét. Vagyis a kis bérek korszaka elvándorlást, a megnövelt béreké pedig munkanélküliséget okozott, ami szintén elvándorlást eredményez.
Azaz valahol jól elszúrták odafent.
Most azok is gondban vannak, akik hazatértek, és a külföldi munkával összeszedett pénzecskén házat vásároltak abban reménykedve, hogy ha már a legfontosabbak megvannak, továbbra is eltengődnek a háztájiból meg a régi munkahely fizette keserves bérből, de legalább itthon vannak, és nem kell a messze távolban idegenként sóvárogni a hazai szó után. A magukat elszámítók most visszakényszerülnek a külföldi rabszolgamunkára itthon hagyva az ingatlanokba fektetett összegürcölt kis pénzüket, és sírhatják újra a bujdosó magyarok sirató énekét valamelyik spanyol eperföldön vagy valamelyik müncheni, esetleg londoni mosogatókagyló fölött.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés