
A Szövetség „helyezkedése” nem mindig van összhangban a közösségi elvárásokkal
Fotó: Presidency.ro
2019. október 16., 21:462019. október 16., 21:46
A Bihar megyei magyar választópolgár már csak legyint a szociáldemokratákkal fantom koalícióban lavírozó vagy éppen már csak evickélő RMDSZ megnyilvánulásaira. Az elmúlt évtizedekben jócskán megtépázott, megfeneklett politikai tömörülésre régóta ráférne egy kis arculatváltás. Vagy legalább egy kis politikai sminkkelés. Ennek ellenére a szövetség mindenkori molinóarcai egymást túllicitálva sulykolják a magyar választókba az általuk éppen aktuálisnak tartott politikai trendet úgy, hogy azt folyamatosan felülírja a mindenkori román koalíciós partner politikája. A hétköznapi ember pedig már fel sem kapja a fejét a végletekre. Ugyanis belefásult abba, hogy ami ma még irányvonalnak számít, azt holnap a belső érdekeket kiszolgáló pártoligarchia egy tollvonással keresztülhúzza.
A szövetségen belüli érdekek mindenkoron úgy kottázzák a csárdást, hogy az a bukaresti mánélére is passzoljon. Ám a kottalapok elkeveredése nemegyszer teremt skizofrén állapotokat. Ne menjünk messzire: elég, ha csak az EU-parlamenti választások regáti magyar „szavazóbázisát” említjük. Vagy a Kelemen Hunor szeptember végi kelet- és dél-romániai megyékben tett látogatásait, ahol Antal István Tulcea megyei RMDSZ-es képviselő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a román sajtónak, hogy látogatásaival Kelemen Hunor román elnökjelölt a két nemzet közös értékeire építve célozza meg az elnöki palotát.
Ilyen és ehhez hasonló állapotokat lehet mostanság tapasztalni Biharban is, kiváltképp a nagyváradi képviselő-testület RMDSZ-frakciójában, amióta a megyeházán a „pártütő” ALDE miatt kisebbségbe kényszerültek a szociáldemokratákkal. Ettől még inkább a nemzeti liberálisoknak áll a zászló. Ennek megfelelően mintha vezényszóra tennék: a mieink máris elkezdtek újrahelyezkedni a politikai porondon. Az újratervezéssel az „ide lábam, ne oda” jól bevált politika mentén máris a „városromboló fenevadnak” kikiáltott Ilie Bolojan polgármester szelídített változatán ügyködnek.
Mivel a nagyváradi reptér körül duzzadó botrány fordítottan arányos Pásztor Sándor megyei tanácselnök népszerűségével – a nagyváradi légi utasszállítás csődje a megyei tanács számlájára írható –, a szövetség városi képviselete jól érzékelhetően a „jobbra igazodj” mellett tette le a voksát. Vagyis „városromboló fenevad” liberális polgármester ide vagy oda, a múlt havi tanácsülésen az RMDSZ négyes fogata simán megszavazta a Váradszőllős negyedbeli mintegy húsz magánház kisajátítását és lerombolását. A jelentős liberális hátszéllel működő városvezetőség parkolót és zöldövezetet tervez ide, és Ilie Bolojan polgármesternek az RMDSZ nélkül is simán meglett volna a Nagyváradon igen vitatott terv kivitelezéséhez szükséges helyi tanácsi többsége.
S ha már skizofrén állapotokról beszélünk, az sem lepné meg túlságosan a magyar szavazópolgárt, ha Kelemen Hunor valóban elhitette volna magával, hogy második fordulós lesz a román elnökválasztáson. Ne felejtsük el, e tekintetben már van precedens, ugyanis az ortodox szociáldemokratáknak egykor meg sem fordult volna a fejükben, hogy egy evangélikus szász ember fogja Romániát elnökként képviselni a nagyvilágban. És mégis megesett velük ez a „kis malőr”.
Amúgy miért ne bízna Kelemen a második fordulós „együttállásban”, hiszen megestek már ennél furcsább dolgok is az elmúlt harminc esztendőben. Volt már magyar miniszterelnök-helyettese is az országnak, sőt a kilencvenes években – ha Ion Iliescu nincs résen – még a királyság is visszaállt volna. Később ugyanaz a román uralkodóház hivatalos udvartartást tartott fenn az Arad megyei soborsini kastélyban, de volt itt roma király, roma császár (tán van a mai napig is) és ez mind az elmúlt három évtized alatt.
Szólhat-e bárki bármi rosszat e nagy sajátos román demokráciára, amelyben a magyarok mindenkori érdekképviselete is kivívta a maga vagyonosodási és hatalmi szeletkéjét. Főleg, ha a magyar választópolgár csak úgy ismeri a választási csíziót, hogy „ide voksom, ne oda!”
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!