2015. március 07., 21:072015. március 07., 21:07
Parttalan demagógia és cinizmus érzékelhető abban, ahogyan a bukaresti hírtelevíziókban direkt vagy közvetett módon vitáznak arról, mikortól kell szembenéznie valamiféle orosz invázióval az Ukrajna szomszédságában fekvő Moldova Köztársaságnak és Romániának. Volt külügyminiszterek, pártpolitikusok, újságírók és külpolitikai szakértőkké avanzsált megmondó emberek siserehada lép fel estéről estére a tévés rivaldafényben, megfelelni a rámenőségben szenvedő vészmadár-műsorvezetők által leütött alaphangnak.
Sok mindenhez hozzászokott erdélyi magyar újságíróként edzett gyomorral szoktam belehallgatni a vitaműsoroknak álcázott diskurzusokba, néha akad azonban, ami nálam is kiveri a biztosítékot. Egyik este a csendesre állított Realitatea Tv talkshowjára készülő műsorvezető pánikkeltő felvezetésére kaptam fel a fejem: valami rettenetes dolog történt az egységes és oszthatatlan nemzetállam keleti frontján, azaz határán, ahová a begerjedt karmester orosz támadást vizionált. Gondolom, nem csak én kapkodtam abban a késő esti órában a fejem, mígnem a mellébeszélés mesterműveként előadott zavaros szövegből világossá nem vált, hogy egy általam is ismert délelőtti sajtóhírről van szó. Nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó orosz kutatóintézet moszkvai sajtóértekezletén hangzott el többek között az a szakértői vélemény is, hogy Oroszország ellenintézkedéseket vezethet be a Romániába telepített NATO-támaszpontok esetleges semlegesítésére.
Az orosz-román összecsapást vizionáló hangulatkeltés mesterei régebben is megszólaltak, most azonban egyből napirendi téma lett a bukaresti audiovizuális médiában. A kőkemény orosz- és Oroszország-ellenes retorika jól kitapintható módon Eduard Hellvig liberális európai parlamenti képviselőnek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnökévé történő megválasztása előestéjén csúcsosodott ki, mintegy jelzésként: jó kezekbe kerül a mindenre figyelő, a román nemzeti érdekek fölött őrködő legnagyobb titkosszolgálat. Hellvig meg is szolgált e kegyért, közösségi oldalán a várakozásoknak megfelelően melegítette föl nemcsak Oroszország-ellenességét, hanem ezzel szorosan összefüggő Magyarország-fóbiáját is. Tőle tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor az a bizonyos ötödik kerék, amely akadályozza az Európai Unió egységes Oroszország-ellenes frontjának kiteljesedését. Titkosszolgálati emberektől részleteket nem lehet elvárni, de egy ilyen vaskos kijelentésből nemcsak az oroszok, hanem Magyarország és természetesen az erdélyi magyarok is sejtik, hogy az új vezető erősíteni készül a román titkosszolgálat hagyományőrző szerepét.
De hát Hellvig is ember, ő sem tudhat mindent. Például azt, hogy Magyarország mellett már Bulgária, Szerbia, Görögország, sőt Szlovákia is a különutas Oroszország-politika híve. Legutóbb már erről folyt egész estét betöltő ajvékolás: az ősi föld itt marad egymagában a puszta közepén. A szép számú román külügyminiszterek egyike aztán felvilágosított: az a nagy baj, hogy az új titokfőnök változtatott a tengelyen. Már nem a Bukarest–London–Washington-fővonal a menő, Londont kiiktatta Berlin. (Bizonyára valami kis fővároska valahol Nyugaton.) Az erről szóló siránkozás végül is abban tetőződött, hogy nekünk csak egy fővonal jó: a Bukarest–Washington-tengely.
Végkövetkeztetés: mivelhogy Románia sem keleten, sem nyugaton nem határos az Egyesült Államokkal, örökké ki lesz szolgáltatva Oroszországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!