2013. szeptember 12., 20:182013. szeptember 12., 20:18
2013. szeptember 12., 20:322013. szeptember 12., 20:32
A verespataki ciántechnológiás aranykitermelés hét eleji kormánykoalíciós szintű megtorpedózása kapcsán egy léptékeiben sokkal kisebb, mégis a sorba illő történet jut eszembe. A Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarfenes lakossága az elmúlt napokban egy emberként fogott össze, hogy a környék tiszta levegőjére veszélyt jelentő betonkeverő állomás építését megakadályozza. A magyar önkormányzati vezetők által hónapokkal korábban megkötött szerződést a lakosság tiltakozása miatt kellett bontani, a befektető kártérítés igényétől is elállt, amikor belátta, nem működtethet környezetszennyező gyárat a lakosság ellenében.
A történet nem helyi jellegzetesség: se szeri, se száma az olyan próbálkozásoknak, amikor egy szűk grémium próbál dönteni nagy méretű beruházásokról, amelyek hosszú időre meghatározzák egy-egy település mindennapjait, anélkül, hogy erről az ott élő lakosság véleményét is kikérnék. Hasonló a helyzet a Holzindustrie Schweighofer osztrák nagyvállalat 150 millió eurós háromszéki fűrészüzemének beruházásával is. Székelyföld leendő legnagyobb üzeme nem helyi környezetszennyezéssel bizonyulhat veszélyesnek Réty község számára, hanem hosszabb távon az egész régiót padlóra küldheti azzal, ha az évi mintegy félmillió tonna székelyföldi fakitermelés teljes mennyiségét felvásárolva, az egekig srófolja a nyersanyag árát, csődbe juttatva nem csak a helyi faiparosokat, hanem a tüzelőfát vásárló lakosságot is. Akik e befektetés ellen érvelnek, nem a nyugati beruházó munkahelyteremtő szándékát kérdőjelezik meg, hanem Székelyföld fenntartható fejlődésének alapját, a fakitermelést féltik, és az elszabaduló nyersanyagáraktól tartanak.
A környezetszennyező vagy a tágabb környezetet gazdaságilag hátrányosan érintő befektetők elszánt helyi, megyei vagy országos pártolói rendszerint csak az azonnali bevételt, az adókat és illetékeket látják, amivel kiegészíthető az amúgy mindig szűkös költségvetés, miközben nem gondolják végig ezek környezeti, humán és egyéb vonatkozásait. Így történhet meg, hogy Romániában folyamatosan visszatérő gond egy-egy gazdasági beruházás, illetve az ezt elindító, meggondolatlanul, körültekintés nélkül megkötött szerződések botrányos utóélete. Miközben helyi és megyei önkormányzatok és kormányok váltják egymást, a botrányosnál botrányosabb szerződések maradnak.
A verespataki ciános aranykitermelés a jéghegy csúcsa: nagyságát és veszélyességét tekintve mindenképpen listavezető, de akár rögtön utána írható az amerikai Bechtel céggel kötött autópálya-építési szerződés is. Közös nevezőjük, hogy egyiknek sincs gazdája.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!