
Üde kivétel. A Budapesten nyáron tartott vizes világbajnokságot korlátozások nélkül lehetett követni az M4 sportcsatornán
Fotó: Somogyi Botond
Az erdélyi nézők számára továbbra sincs megoldás az M4 Sport élő közvetítéseinek ügyében, ezért a képernyő legtöbbször sötét marad. Nyáron például nem lehetett nézni az úszó Európa-bajnokságot, a multisport Európa-bajnokságot (kajak-kenu, asztalitenisz, atlétika stb.), a magyar kosárlabdacsapat válogatott mérkőzéseit és sok más meccset.
2022. november 11., 09:012022. november 11., 09:01
2022. november 12., 21:552022. november 12., 21:55
„Csodálatos bejelentés az M4 határon túli nézőinek!” „Rég várt hír a Kárpát-medencei magyar szurkolók számára.” „Az MTVA folyamatosan arra törekszik, hogy a külhoni magyarok minél több nemzetközi sporteseményt követhessenek az M4 Sporton.” Ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, bombasztikus híreket az elmúlt években elég sokszor hallhattunk-olvashattunk. És valóban: az olimpiát, egy-két válogatott labdarúgó-mérkőzést vagy a vizes vb-t élőben követhettük – nagy örömmel – a magyar közszolgálati média sportadóján. És nagyjából ennyi, a felsorolásnak hamar a végére jutottunk (bár az igaz, az ötkarikás játékok közvetítése valóban nem kis fegyvertény).
De hát a szurkoló sohasem elégszik meg ennyivel, mindig többet akar. Sőt, mindent látni szeretne. Ha azonban idén – mondjuk júliustól – valaki az M4 sportcsatornára kattintott, az igencsak meglepődve tapasztalta, hogy bizony ott nincs igazán mit néznie. Ugyanis
Nyáron például nem lehetett nézni az úszó Európa-bajnokságot, a multisport Európa-bajnokságot (kajak-kenu, asztalitenisz, atlétika stb.), a magyar kosárlabdacsapat válogatott mérkőzéseit, Marco Rossi csapatának júniusi négy mérkőzéséből kettőt ugyancsak kódoltak, a 2024-es Eb-sorsolást, legutóbb pedig a férfi kézilabda-válogatott Eb-selejtezős mérkőzéseit sem. Hogy a most zajló női kézilabda Európa-bajnokságról ne is tegyünk említést. Amúgy pedig számos más nemzetközi sporteseményt (többek között Forma1-et, motorversenyeket, birkózást stb.) sem tudunk figyelemmel követni a képernyők előtt. A lista pedig hosszan sorolható lenne. Így történik meg az, hogy az M4 képernyője nekünk, határon túliak számára az esetek többségében (naponta 60-70 százalékban) sötét marad. Nyilván a Kazincbarcika–Salgótarján vagy mit tudom én milyen NB3-as mérkőzést (mindegy, milyen sportágban) természetesen nézhetnénk, csak hát mi elsősorban nem arra vagyunk kíváncsiak.
Többször történt meg, hogy olyan sporteseményt sem tudtam nézni, amelyet egyetlen román adó sem közvetített. Állítólag ugyanis azért kell nekünk a sötét képernyőket bámulnunk, mert amennyiben egy-egy közvetítési jogot román sportadó is megvásárolt, akkor nekünk (a reklámok és sok minden más miatt) azon kell néznünk a kívánt sporteseményt. S ezt még talán meg is értem, csakhogy az esetek többségében a román adók nem is közvetítettek bizonyos eseményeket, mi mégsem tudtuk nézni az M4-et.
Megszokott kép. Többnyire ez fogadja azokat, akik az M4-re kapcsolnak
Azt is többször olvastuk, hogy az illetékesek Budapesten minden jogi akadályt elhárítottak, így mi zavartalanul nézhetjük a közvetítéseket. De ha mégsem – tették hozzá mellékesen az említett személyek –, úgy
Ugyan bizony ki az a szurkoló, aki – miután mérkőzés előtt egy-két perccel bekapcsolja a tévét és megdöbbenve látja a sötét képernyőt – veszi a telefont, és nyugodt hangnemben felhívja a kábelszolgáltatóját számon kérve, hogy márpedig ő miért nem tudja nézni az élő közvetítést? Ugyanígy kétlem, hogy amennyiben a vonal másik végén nem a mindenki által rühelt robot, hanem a kábelszolgáltató call-centerének egyik egyszerű alkalmazottja válaszol, az tudni fogja a jogi vitákat, az aláírt kétoldalú szerződések érvényességét, a véletlenül kódolva hagyott közvetítést, majd udvariasan elnézést kér, és azonnal orvosolja a problémát. Mindezt ráadásul úgy, hogy az összes előfizető a következő percben már az előre előkészített hideg sörrel és szotyival a kezében kényelmesen elhelyezkedik a karosszékében. Éppen ezért szeretném, ha az illetékesek néha eljönnének Erdélybe, és itt követnék figyelemmel a sporteseményeket, itt szurkolnának a magyar sportolóknak az M4-et követve. S ha mégsem sikerül, próbálják felvenni a kapcsolatot– saját javaslataiknak megfelelően – a romániai kábelszolgáltatók képviselőivel.
Ugyanis amikor következnének a sporthírek, és például Marco Rossi vagy Szoboszlai Dominik beszél az egy nappal korábban lejátszott magyar válogatott mérkőzéséről, a Nemzetek Ligájában elért csodákról, már az utolsó egy-két hírt sem lehet látni-hallani, mert elsötétül a képernyő. Olyannyira, hogy a sporthírek után még az időjárás-jelentés első részéről is lemaradunk. Arról nem is beszélve, hogy a mediaklikk.hu felületen sem lehet semmit visszanézni. Amit kódoltak a tévében, azt kódolják az interneten is. Biztos, ezért is a román kábelszolgáltatók a hibásak.
Nem vagyok jártas a jogi dolgokban, azt sem tudom, hogy fizikailag a geokódolás Budapesten vagy Romániában történik. Így azt sem értem, hogy amennyiben több közvetítés egyidőben van, a Duna Worldra átiránytított műsorokat miért lehet nézni. Ha nekünk, Erdélyben bizonyos közvetítési jogok miatt – amelyekről nem születtek kétoldalú megállapodások – nem szabad sporteseményt néznünk az M4-en, akkor miért lehet egy másik adón? Egyikre vonatkozik és másikra nem?
No de hagyjuk ezt.
És a remény, hogy amennyiben sikerül a világhálón rátalálni a hőn áhított meccsre, a kép a terhelés miatt nem lesz annyira szakadozott, hogy a földhöz csapjuk a számítógépünket. Eszembe jut egyik újságíró kollegám, aki nemrég úgy fogalmazott, amennyiben nem lenne (mármint az M4), legalább nem idegeskednénk. Nyilván a keserűség hozta ki belőle ezt a túlzott állítást, hiszen azért nem szabad megfeledkeznünk, hogy a nyári és téli ötkarikás játékokat milyen nagy élvezet volt végignézni. Ugyanakkor eszembe jut az M4 első sportigazgatójának a kijelentése is, miszerint „az élő sportnak a varázsa mindenképpen kell ahhoz, hogy a csatorna élvezhető és fogyasztható legyen. Az M4-nek az élő közvetítések jelentik majd a lényegét. Sportcsatorna élő közvetítés nélkül olyan, mint a rezes banda trombitás nélkül”. Nos úgy tűnik, hogy Erdélyben trombitás kerestetik.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!