Az Erdélyben sûrûn autózóknak Segesvár és Kõhalom közötti fõúton bizonyára feltûnt néhány, a többitõl lényegesen elütõ építkezésû település. Szászkézd, Szászbuda – nem csak nevükkel, hanem sajátos, egyszerre levegõs és zárt házaival, kapuival is jelzik: az egykori Szászföldön járunk. Harminc éve még virágzó szász települések voltak, ma többnyire betelepített cigányok által lakott falvak.
2013. május 03., 18:242013. május 03., 18:24
2013. május 17., 19:032013. május 17., 19:03
A magyarok és románok mellett Erdély országalkotó népességeként tisztelt németek közül ma már csak mutatóban találkozhatunk néhánnyal, a szász-sváb lakosság amolyan szimbolikus mércét adó „ártalmatlan” törpekisebbséggé vált, amelynek értékeit szinte demonstratív módon ismeri el a többségi nemzet. Túl késõn, hiszen a munkaszeretet, a fegyelmezettség, a takarékosság szinonimájának tartott németeket – 225 ezer lelket – a román kommunista hatalom gyakorlatilag fejpénz ellenében árusította ki az akkor még kettészakadt anyaország nyugati államának. A Német Szövetségi Köztársaság több mint egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között a román államnak, harmad akkora összeget pedig az Izraelbe igyekvõk kilépési „kapupénzébõl” inkasszált Bukarest.
Így fest a leltár. Borítékolható módon az erdélyi magyarság is eladó lett volna, ha nincs a szocialista nemzetköziség, amelynek tagjai mégiscsak némi „prüdériával” kezelték a hivatalos diskurzusban igazából nem is létezõ kérdést. Hiszen ha a kisebbségek ügye minden ország belsõ kezelendõ problémája, akkor, ugyebár, hogyan lehetne bármilyen adásvétel tárgya?
Nagy és reális újkori veszély viszont az elvándorlás. Az a fajta népességmozgás, amelyet a szabad helyváltoztatás, munkavállalás alapvetõ és rögzített emberi jogai hitelesítenek. Amelyet súlyosbodó gazdasági- és életkörülmények magyaráznak és ösztönöznek. Az önmegvalósítás, érvényesülés lehetõsége, amellyel élni minden ember kétségbevonhatatlan joga. A folyamat egyik mozgatórugója ma éppen a hivatalos román állampolitika, amely nyílt és burkolt tiltásokkal, üldözésekkel, a magyar érdek-képviseleti alakulatok közötti konfrontáció intézményes fenntartásával állandó bizonytalansági légkört igyekszik fenntartani.
A németek 400 ezres lélekszámból indultak, virágzó ipart, kultúrát, közösségi életet alakítottak ki, s egy perverz politikai kurzus áldozataiként tûntek el gyakorlatilag az erdélyi közéletbõl. Példájuk, emlékük nem csak nosztalgiázásra kell hogy ösztönözzön, hanem a megmaradásunk új utainak és energiáinak felkutatására is. Mert mi, magyarok a még mindig 1,3 milliós lélekszámunkkal nehezebb falat vagyunk. Hitünk szerint lenyelhetetlenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!