2015. november 01., 16:222015. november 01., 16:22
Várjuk vagy sem, készültünk rá vagy sem, lassan beköszönt hétköznapjainkba az ősz utolsó hónapja, a november. Még nincs tél, de már a nap mosolya nem hozza el a meleget, és tudomásul vesszük, hogy ez az év is a végéhez közeledik. Elment hát október – az év, életünk újabb napokkal rövidült. Az év utolsó előtti hónapja is csak egy a tizenkettőből – és mégis más.
Rögtön ahogyan belépünk kapuján, a halottak napja fogad. Az élet utáni elcsendesülés megünneplése. A ki nem mondott szavak, a levegőben megállt mozdulat emlékezete. Egy nap erejéig az élők átadják a főszerepet a holtaknak. Örökre eltávozott szeretteiknek, akikkel immár csak egy feltehetően jobb és szebb helyen fognak találkozni. Ott, ahol többé semmi sem választja el őket egymástól. Az örökkévalóságban. Amire titokban mindannyian vágyunk.
Az eltelt néhány esztendőben több volt életemben a temetések szomorúsága, mint a születések, keresztelők, házasságok boldogsága. Olykor úgy tűnik, gyakrabban vettem útját nehéz szívvel a temetőnek, mint könnyed léptekkel egy-egy örömteli eseménynek. Mert a világ már csak ilyen: mintha könnyekből több jutna a halandónak, mint a mosolyból, mely megszépíti arcunkat.
A megemlékezés halottak napján elhunyt szeretteinkről egyben az értük való közbenjárás a purgatórium, azaz a tisztítótűzbéli szenvedéseik enyhítésére. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit az elköltözöttekért. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. Minél nagyobb a hitünk a viszontlátásban, annál igazabb az ima, amit értük mondunk a poraikat borító súlyos föld felett. Ha az év más napjain nem is, de ott a sír előtt, gyertyát gyújtva, virágot téve szeretteink sírhantjára eszünkbe jutnak akinem mondott szavak, az elspórolt mosolyok, a meg nem tett gesztusok. Az elpazarolt alkalmak, amikor jobbak lehettünk volna hozzájuk. És a remény, hogy egyszer majd jóvátehetjük mulasztásainkat. Családok, barátságok, szerelmek szakadnak szét itt a földön, hogy majd újra egyesüljenek fent az égben.
A hétköznapok kemény küzdelmeiben sajnos kevés az időnk elcsendesülni, emlékezni. Néha hirtelen felsejlik a rohanásban, a saját fájdalmunkban arcuk, visszacsengnek a mondatok. Hiszen ők itt élnek lelkünkben, gondolatainkban, szavainkban. Ha nem is kiáltanak.
Emlékezzünk – amíg mi még itt vagyunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!