Hirdetés

Egy erdélyi nő szilveszterei

Botházi Mária

2013. december 29., 22:292013. december 29., 22:29


Minthogy az erdélyi magyar szilveszter az egyik legsajátosabb a világon, a szerző úgy gondolja, némi önéletrajzi merítéssel történelmi vonatkozásaiban próbál képet nyújtani róla. Hogy a szerkesztő által is elvárt karakterszámba beleférjünk, három szilvesztert és két évtizedet tekintünk át vázlatosan.

1988. december 31.

Főszereplőnk, a leendő erdélyi magyar nő, a kisvárosi 2-es számú általános iskola tanulója. Vakáción van, a szomszéd lányokkal napestig lustamintás fülvédőt kötöget rozsdás szánkókon ülve a lakónegyed egy nedves falú lépcsőházában. Máskor magányosan olvassa az Isten rabjait, de kiterjedt társadalmi tevékenységet is folytat: sok barátjával sorban áll a nap legváratlanabb pillanataiban a helyi élelmiszerbolt előtt, ha osztanak valamit. Marika (nevezzük így főhősünket) idén is a szüleivel szilveszterezik, meglehetősen röviden, mert – igen gyorsan besötétedik az aranykorban – hozzászoktak a korai fekvéshez. A titokban levágott disznóból készült házikolbászt fogyasztják zetelaki pityókából lett szalmakrumplival. Van savanyúkáposzta is, de elvették az áramot, így senki nem akar a sötétben lemenni a pincébe. Ha a VEF-rádión valamennyire bejön a Kossuth, kicsit talán Hofit hallgatnak. Csöppet römiznek is, de Marika apja túl gyorsan berúg, anyukája ideges lesz. A csillagszórók csak füstölnek. Újra elveszik az áramot, Marika petróeumlámpánál olvassa még egy kicsit az Isten rabjait.

 1998. december 31.

Marika időközben nagykorúvá érett, ezen mindenki gyakran elcsodálkozik. Marika is, ha visszatekint az elmúlt zaklatott időszakra, amelyet folyamatos bizonytalanság jellemzett. Marika az Isten rabjai után még sok könyvet elolvasott, például az Erdély-trilógiát is, így könnyedén írt körül egy-egy történelmi korszakot, mint azt az előbbi mondatban is láttuk. S minthogy a nagy történelmi bizonytalanság igen kevéssé befolyásolta a Marikában zajló biológiai folyamatok bizonyosságát, Marika barátja és barátai társaságában a Hargita alá utazik. Az 1310-es Daciát Marika apukája vezeti, aki a tévéműsor, az ekkor már legálisan vágott disznóból készült házikolbász és a zetelaki pityóka miatt nagyon siet haza, így csak bizonyos fokig kormányozza a kicsi zöld autót a helyszínre. Marikáék gyorsan legyalogolják a hátralévő három kilométert a víkendházig a mínusz húsz fokban, ez természetes, mert a jó erdélyi magyar szilveszter távoli hegy alatt zajlik egy kicsike hétvégi házban. A házban jó meleg és sok barát van, sokkal több, mint amennyi elfér. Marika barátai szomorúan lóbálják lecsüngő hajukat az angolszász és a magyar rockmuzsika pár évtizedes, pszichedelikus, zörejszerű számaira, néha bársonynadrágos lábaikkal is bemozdulnak. Nagy buli van. Ha elfáradnak, vinettás kenyeret esznek fasírozottal, Hargita sört isznak házipálinkával. Néha beszélgetnek is: arról, hogy milyen nehéz.

2010. december 31.

Marikáék saját autón érkeznek az aktuális hétvégi házhoz, körülöttük fenséges erdélyi tájleírás hideg hegyekkel. A hegyek nagyok, a ház most is kicsi. Marika barátai házastársakká szerveződve ülnek benne, nagy bulit szeretnének gyorsan, mert az elmúlt években gyerekeket szültek, bankkölcsönöket vettek fel, és ez nagyon nehéz volt. Ha nem szól a zene, meg is beszélik, hogy milyen rossz az, ha szülni kell és másnap törleszteni a bankkölcsönt. Kiderül: erdélyi magyarnak lenni a legnehezebb, nem kellett volna itthon maradni, mert ki fog halni az erdélyi magyar sajtó, a tanügy és az egészségügy (Marika barátai e szférákban dolgoznak). Marikáék gyorsan bulizni kezdenek, mindent bele próbálnak zsúfolni néhány órába, mert másnap már várják őket a gyerekek, és a rájuk ügyelő nagyszülők. Vidám zene szól, Marika nevetve ugrál, hogy bepótolja az elszalasztott szilvesztereket. Ez gyorsan sikerül, mert korábban – láttuk fennebb – nem volt divat nevetve szökdécselni. (A világfájdalommal telt kilencvenes években Marika csak otthon, titokban ugrált nevetve.) A párok lassúznak és nagyon unják, ezért gyakran megállnak enni és inni. Jól fogy a töltött tojás, minden nő elégedett. Jól fogy a sör is, a férfiak reggelig attól rettegnek majd, hogy nem lesz elég. Marikát egy afrikai üdülőhelyről hajnaltájt felhívja egy régi barátnője, aki most sokat keres külföldön, pedig korábban nem volt még egy rendes bársonynadrágja sem. A társaság utána megbeszéli, hogy kár volt elolvasni az Erdély-trilógiát, jobb lett volna egyenleteket oldani helyette.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés