
2014. június 26., 22:092014. június 26., 22:09
Alig néhány nappal az EU-Moldova társulási szerződés aláírása előtt rendezték Bălţi városában a harmadik Európai Unió–Moldova fórumot. A szervezők ennek megfelelően a rangos részvételt is biztosítani kívánták, ami főleg helyi szinten sikerült, az országot ugyanis Iurie Leancă miniszterelnök és Igor Corman, a parlament elnöke képviselte. De a „túloldalról” is érkeztek fajsúlyos politikusok, elsősorban Németországból, ahonnan többek között Gerd Müller, Németország gazdasági-együttműködési és fejlesztési minisztere és Manfred Grund, a Bundestag képviselője érkezett. Az igyekezetet azonban némileg beárnyékolta, hogy a többi uniós országból nem sikerült csúcspolitikusokat odacsábítani, Romániát például az egyre inkább árnyékba szoruló Mircea Geoană képviselte, Magyarországról pedig azt a Bokros Lajost hívták meg, aki jelenleg aligha mondható számottevő politikai tényezőnek. Nem tudni, hogy Bokros önkritikai érzékének –amiből azért eddig nem sokat láttatott – vagy a szervezők utólagos tájékozódásának köszönhetően-e, de a politikus végül is nem jelent meg a fórumon.
A tény, hogy a fórumra nem az ország fővárosában, Chişinăuban került sor, hanem a kis ország északi régiójában fekvő, többségében orosz ajkúak által lakott Bălţi városában, jelzi az arra irányuló nagy igyekezetet, hogy olyan országnak mutassák be Moldovát, amelyben egységesen támogatják az EU-csatlakozást. Ahogy Iurie Leancă sem mulasztotta el hangsúlyozni: ,,Annak a ténynek, hogy a harmadik fórum színhelye Bălţi, mély szimbolikus értelme van. Az európai integráció az egész országban megtörténik, nem csak Chişinăuban.” Igor Corman pedig így fogalmazott: ,,Az európai integrációs folyamatot meg kell értenünk, nemcsak Chişinăuban, de Briceniben, Cahulban, Bălţi-ben, sőt, Tiraszpolban is. Ez a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió közös megvalósítása.”
Hogy ezt korántsem mindenki így érti, az azért jól érzékelhető volt a rendezvény köré szervezett lakossági fórumokon, de azokon a politikai nyilatkozatokon is, amelyek az ország különböző régióiból érkeztek. Íme, például, mit nyilatkozott Vlagyimir Jasztrebcsak, a szakadár Transznisztria külügyeiért felelős volt politikusa: ,,Minden területen nagyon súlyos krízisre számíthatunk, ha a dolgok abba az irányba haladnak, amerre elindultunk. A társulási szerződés tulajdonképpen jó, nagyon összetett dokumentum, amelyet bármely állam elfogadhat – kivéve egy olyan államot, amely megoldatlan belső konfliktussal küzd. Mert az igyekezet arra irányul, hogy a jelenlegi formájában Transznisztriára is alkalmazzák ezt a dokumentumot, beleértve aszabad-kereskedelmi egyezményt is. Eztenyhén szólva szuperoptimistának, keményebben fogalmazva lehetetlennek tartom. Ez az egyezmény egész sor törvényességi, jogi, gazdasági, politikai kérdést vet fel a szabályozási folyamatban, és nem csak ott. Joghatósági összeférhetetlenség lép fel a moldovai és a transznisztriai hatóságok között, amelynekrendkívül káros következményei lehetnek a helyzet rendezetlensége miatt.”
A Moldovai Köztársaság az EU-ba tart, hirdetik úton-útfélen a politikai szlogenek Európa egyik gazdaságilag legelmaradottabb kis országában. Ám hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben igazából hol van ennek az útnak a vége, sokak szerint ma még beláthatatlan. A folyamat pedig sok tanulsággal szolgálhat korunk történelmében.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!