2014. március 08., 09:032014. március 08., 09:03
2014. március 09., 13:142014. március 09., 13:14
Évtizedeken keresztül úgy tűnt, az akció sikerrel járt: az erdélyi arisztokráciát „kivégezték”. A hatvanöt évvel ezelőtti márciusi éjszakán tovadurrogó teherautó platóján egy olyan társadalmi osztály még megmaradt képviselőit szállították a sötét ismeretlenbe, akik nélkül a történelmi Erdély minden bizonnyal román fejedelemségekhez hasonlóan sodródott volna ide-oda az évszázadok balkáni érdekóceánjának hullámverésében.
Sokáig nem hallottunk róluk. Legfeljebb történetek keringtek emberekről, akik egy-egy bútorgyár vagy tejgyár mélyén az üzemi ranglista legalsó szintjéről felemelkedve olvasótalálkozót, nyelvórát, politikai elemzést tartottak a tízórai szünet percei alatt. Utána a „bolond gróf” mehetett vissza seprűje, vagy szemeteskocsija mellé, a közös szalonnázás közben megfogalmazott gondolatai azonban tovább éltek sok, munkapad fölé görnyedő szakiban.
Visszatérőben vannak közénk. A teherautó fedélzetén elhagyott világ ugyan végleg a múlté, az általuk itt hagyott épített, részben szellemi örökség is a végső pusztulás szélére sodródott. A visszaszolgáltatások nyomán viszont egyre többen jelennek meg közöttünk, lakják be immár életvitelszerűen és felelősen az ősi birtokot, válnak az erdélyi magyar társadalom szerves részévé. Ki több, ki kevesebb sikerrel, elszántsággal, büszkén viselve vagy éppen titkolva származását – hiszen végső soron jövőt félő emberek voltak ők is –, kit mennyire hurcolt meg az a bizonyos huszadik század. Építenek, restaurálnak, s közben bennünk is építik a korábban nem is létező, vagy igencsak romossá pusztított önazonosság-tudatot.
A Trianont követő impériumváltás, majd a kommunista rémuralom vérzivatara végveszélybe sodorta őket. Az itthon maradottak néhány négyzetméteres kényszerlakásokban, a Nyugatra menekültek az Erdély-nélküliség szuterénjében vészelték át, élték meg az elmúlt fél évszázadot. Többségük idős ember, akinek sem ereje, sem lehetősége nincs lakályossá tenni azt az életteret, amelyben újra virágozhatna az amore et candore (szeretet és becsület) vagy a honeste vivere, neminem laedere, suum cuique triubuere (élj becsületesen, ne bánts senkit és add meg mindenkinek a magáét) jelmondatai. Értékvesztett világunknak azonban égető szüksége lenne a ma egyre inkább csak romos kúriák címermondataiban élő erkölcsi tartalmakra.
Mi, kevésbé kékvérűek fennmaradásuk „haszonélvezői” lehetünk, ha megismerjük múltjukat, megéljük a jelenüket és részt veszünk a jövőjükben. Mert csak a pusztulás kezdete, a kitelepítések éjszakája, 1949. március 3-a megváltoztathatatlan. A jövőt akár együtt építhetnénk időtlenné.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!