Makkay József
2023. szeptember 03., 20:322023. szeptember 03., 20:32
2023. szeptember 03., 20:472023. szeptember 03., 20:47
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, az nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre. A korábbi románosítási törekvéseket sikeresen elkerülő erdélyi magyar középiskolákban az 1980-as évek elejétől parancsszóra kezdődött el a magyar vezetőség leváltása. Az 1989-es rendszerváltásig minden magyar középiskolát előbb román tannyelvű esti tagozatokkal ,,egészítettek ki”, a nyolcvanas évek második felében pedig elemis román osztályok is megjelentek, majd a román kilencedik osztályos nappali tagozatok. Nem fér kétség hozzá, hogyha a Ceașescu-házaspárt 1989 decemberében nem végzik ki, az 1990-es évekre ugyanazt a forgatókönyvet lépteti életbe a romániai közoktatási rendszerben, mint amiben most sántikál a környező országok politikusainak folyton hazudozó ukrán vezetőség a nemzeti kisebbségek jogainak betartásáról.
A román kommunista jövő az erdélyi magyar közoktatás záros határidőn belüli beolvasztásáról szólt, ahogyan a romániai magyar sajtó felszámolását is eltervezték az 1990-es évek elejére.
Az ukrán nacionalisták által irányított Ukrajna ma aszerint viszonyul az ország területén élő nemzeti kisebbségekhez, hogy háborús politikáját melyik ország milyen mértékben támogatja. A kizárólagosan ukrán nyelvű Ukrajnáról álmodozó soviniszta kijevi rendszer számára minden nemzeti kisebbség ellenség, de ezen belül vannak fokozatok. A románok most picivel jobb megítélés alá esnek, a közellenség a kárpátaljai magyarság lett.
Annak is, aki tovább akar utazni Nyugat-Európába, aki pedig Magyarországon marad, szállást, ellátást és gyerekei számára iskoláztatást biztosítanak, amíg visszatérhetnek szülőföldjükre.
Az sem számít Kijevnek, hogy magyar segélyszervezetek hatalmas mennyiségű élelmiszert, ruházatot és egyéb közszükségleti cikket szállítanak Kárpátaljára. A még létező magyar intézmények ma már csak magyar állami segítséggel maradhatnak talpon.
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkijnek egy dolog számít: számolatlanul dőljön az európai uniós és amerikai pénz Ukrajnába és minél több fegyvert szállítsanak az országba.
Ma ebben a helyzetben találja magát a magyarság, mert Magyarország vezetői nem a végtelenségig elhúzódó öldöklésben érdekeltek, hanem a minél gyorsabb békekötésben. Elkeserítő leírni, de ha így haladnak a dolgok, a nagyukrán álmok velejárója lehet, hogy a kárpátaljai magyarság búcsút mondhat a legutolsó hadkötelezett magyar férfinak is, akit koporsóban küldenek majd haza a frontról, hogy hozzátartozói eltemessék. De ugyanez érvényes a román és a más nemzetiségű férfiakra, akárcsak az ukrán katonákra, akik nem voltak elég gazdagok ahhoz, hogy megússzák a besorozást.
A legfelsőbb ukrán vezetők beleegyezésével bevezetett magyarellenes intézkedések a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola életébe jelzésértékűek. Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij közelmúltban történt kijevi megbeszélései még arról szóltak, hogy keresik a megegyezés lehetőségét, de amint a magyar államfő távozott az ukrán fővárosból, az eltervezett közoktatási forgatókönyvet Kárpátalján is élesítették.
Az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij pályafutása a kisebbségi jogok eltiprásában vészesen hasonlít Nicolae Ceașescu román diktátorra. Nem kívánom, hogy ugyanúgy végezze földi pályafutását, mint bő három évtizeddel ezelőtt déli szomszédja.

A nemzeti szimbólumok használatát és a magyar nemzeti himnusz eléneklését is megtiltotta a tanintézet új ukrán vezetősége a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola idei tanévnyitóján; Potápi Árpád János elfogadhatatlannak nevezte a történteket.
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
szóljon hozzá!