A DNA-t kiszolgáló egyik rohamosztag: zavaros történet, hogy mikor kit visznek be kihallgatásra
Fotó: Barabás Hajnal
2018. augusztus 16., 20:232018. augusztus 16., 20:23
2018. augusztus 16., 20:322018. augusztus 16., 20:32
Nemrég történt, hogy hosszas huzavona, politikai taktikázás után Klaus Johannis államfő mégiscsak menesztette a korrupcióellenes ügynökség éléről a sokak – különösen a brüsszeli és washingtoni támogatói – által nélkülözhetetlennek tartott Laura Codruța Kövesit. Az eset heves reakciót váltott ki a hazai ellenzékből, de külföldi körökben is nemtetszésüket fejezték ki az ügyész elmozdítása miatt. A kormányoldal diadalként, az ellenzék a korrupcióellenes küzdelem végeként élte meg az esetet. Pedig mindössze annyi történt, hogy az egyik – igaz, a legfontosabbak közé tartozó – személyt leseperték a politikai sakktábláról. Mert az is világossá vált, hogy az említett ügyészség és a hírszerző szolgálat alkotta „vegyespáros” a legfőbb politikacsináló tényezővé vált azáltal, hogy szinte tetszés szerint bárki ellen eljárást indíthatott. Ők mondták meg, kinek oszthatnak lapot és kinek nem a román politikában.
De mit is tudunk a korrupcióról, hogyan vélekedünk róla mi, akiket úgymond kihagytak belőle? A helyzet a következő: az átlagember a korrupcióról csak általánosságokban képes beszélni. Úgy, mintha tőle igen távol álló jelenségről lenne szó, amihez neki még véletlenül sem lehet köze. Hajlamos ilyeneket gondolni: minden román megvesztegethető, ezzel szemben minden magyar megvesztegethetetlen. Vagy: nem minden román korrupt, bár ezzel azt is kénytelen elismerni, hogy bizony nem minden magyar ártatlan – legalábbis a korrupció tekintetében. Az elfogulatlanabbak azt is elismerik, hogy alkalom szüli a tolvajt, azaz: hatalom a korrupciót. Ebből következően a korrupció kéz a kézben jár a hatalommal, mondhatni egymást feltételezik.
Az is tény, hogy erdélyi magyar világunkban bármiféle viszonylagos hatalmat eddig szinte kizárólag az RMDSZ politikusai birtokoltak. Legalábbis a legutóbbi harminc esztendő alatt. Tudtuk, jóváhagyásuk nélkül semmi sem mozdulhatott. Következésképpen a korruptak is főleg köztük keresendők.
A román igazságszolgáltatás érdeklődési körébe került erdélyi magyar politikusok közül a legismertebb név a Borbély Lászlóé, aki azonban mentelmi jogával élve kivonta magát az eljárás alól. Közvetlen munkatársa, miniszteri tanácsosa azonban rácsok mögé került. Szintén letöltendő börtönbüntetésre ítélték Nagy Zsolt egykori távközlési minisztert, amiként Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt is. Aztán ott van Olosz Gergely esete, aki valaha Markó Béla megüresedett helyére is pályázott. Horváth Anna egykori kolozsvári alpolgármestert alapfokon két év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A legfrissebb pedig Kiss Sándor egykori Bihar megyei önkormányzati elnök, akit alapfokon hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Más lapra tartoznak a végül felmentett egykori kézdivásárhelyi és gyergyószentmiklósi polgármesterek esetei, akiknek szépen ívelő politikai karrierjét a közvélekedés szerint a vetélytárs szervezet hatékony közreműködésével törték derékba. Mi a közös vonás a felsorolt esetekben? Szinte semmi.
Hogy a román „független” bíróság elé került ügyek esetében hány igazságos ítélet született s hány igazságtalan, annak csak Isten a megmondhatója. Erre mondta valaki, hogy Románia esetében demokráciáról lehet beszélni, de jogállamról nem. Továbbá: minden elítélt természetesen ártatlannak tartja magát. A maga szemszögéből tekintve akár igaza is lehet.
Szentgyörgyi László
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!