Első ízben az EU történetében a tét óriási: a 2019-es európai parlamenti választásokon eldőlhet, marad-e bevándorláspárti erők többsége
2019. február 11., 10:552019. február 11., 10:55
2019. február 11., 11:252019. február 11., 11:25
A mai magyar közélet a legjobb példa arra, hogy az igazság nincs mindig középen. Ez leszögezhető annak ellenére, hogy azoknak is igazuk van, akik szerint a közbeszédet a szekértábor-logika irányítja, és mindkét fél diabolikusnak festi le a másikat. A helyzet viszont az, hogy az egyik oldalnak minden lényegi állításban igaza van. Az ellenzék győzelme tényleg csődbe vitte volna az országot, e pártegyveleg valóban képtelen lett volna ellenállni a globalista nyomásnak, az ellenzék politikai garnitúrája pedig alkalmatlan arra, hogy koherens jövőképet fogalmazzon meg, és kormányképes csapatot állítson ki.
Ráadásul
Ebben a migránsok egyrészt munkaszerető, beilleszkedni vágyó, pénztárcákat megtaláló és a hatóságoknak becsületesen leadó, gyermekeket mentő elemek, másrészt az egekbe szökő bűnözési mutatók nem léteznek, s még sorolhatnám.
A magyarországi ellenzék tényhamisításainak vonatkozásában könyvtárnyi irodalom idézhető, álljon itt egy idézet Gréczy Zsolttól, aki szerint a rendszerváltás óta nem volt ilyen elégedetlenséghullám Magyarországon. Miközben a hetek óta keltett botránysorozat épp abban különbözik az eddigiektől, hogy felülről vezérelt, erőltetett, erőtlen és tragikomikus. Ez nem elégedetlenséghullám, hanem pártaktivisták módszeres botrányokozása, amelynek célja: a kormány ellen heccelt pár ezer ember mozgásban tartása és a társadalmi elégedetlenség látszatának keltése a nyugati média számára. Mert ugyebár a nyugati híradásokat idézni lehet majd a hazai sajtóban.
Annyit sikerült elérni a komprádor, idegen érdekeket kiszolgáló ellenzéknek, hogy az EP napirendre tűzze a magyarországi helyzetet megtárgyalását. Az eddigiekben láthattuk: a fősodratú média és politikum a legtöbb esetben a legalapvetőbb tényekkel sincs tisztában. A magyarországi tüntetésekről szóló híradások eltagadják a valóságot, sőt hamisítanak. A média ugyanazt játssza, mint az alaptörvény elfogadása után: a „tájékozott, felkészült, szakmailag kifogásolhatatlan, tárgyszerű” nyugati lapok munkatársai egyszerűen el sem olvassák a szóban forgó jogszabályt, amit az ellenzék vérlázító demagógiával „rabszolgatörvénynek” nevez, mint ahogy anno Magyarország új alkotmányát sem olvasták el. Orbán Viktor jelezte: nem kíván részt venni e komédiában, amelynek célja a hangulatkeltés és Magyarország pellengérre állítása.
Nosza gyengítsük meg! – ez a logikája annak, ami nemzetközi fronton 2010 óta történik vele szemben.
A Fidesz 50% felett teljesített mind 2009-ben, mind 2014-ben. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök is erre helyezte a hangsúlyt a velejéig hazug Sargentini-jelentés tárgyalásakor elmondott emlékezetes beszédében. Itt nem lehet arra hivatkozni, hogy „lejt a pálya”. Azt tudja az ellenzék, de a nemzetközi ellenfelek is, hogy egy 50% alatti Fidesz-eredmény megtörné a kormánypártok lendületét, és erőt adna az egyre inkább egységes tömbként működő ellenzéknek. A jelek szerint senkit nem zavar az Orbán-gyűlölet által összetartott oldalon, hogy minden választásnak van egy másnapja, és ha netán sikerülne 2022-ben a Fideszt 50% alá szorítani, akkor működőképes kormányt kellene alakítani olyan erőknek, amelyeknek egyetlen közös pontja az „O1G”. (Ez a rövidítése Simicska Lajos négy évvel ezelőtti trágár kiszólásának, amelyben a magyar miniszterelnököt egy közkeletű, g betűvel kezdődő pejoratív jelzővel illetett.)
Erdélyben az EP-választás jó alkalom lenne az összefogásra. A három magyar párt közös listán indulásával jó eséllyel be lehetne juttatni három magyar képviselőt. Ám Kelemen Hunor elutasította a gondolatot. Ő az erőpolitikában hisz, úgy véli, megkapja majd a magyar kormány médiasegítségét akkor is, ha lesöpri az autonomista pártokat a színről. Érvelése, miszerint az RMDSZ identitását adná fel a koalíciós ajánlat elfogadásával, egyszerűen nem vehető komolyan.
A dolgok jelen állása szerint erre minden esélye megvan: az ellenzék romokban, a Fidesz kampányüzenetei igazak és előremutatóak, a tábor fokozott mobilizálására minden eszköz adott. Ott állnak a siker kapujában, már csak a labdát kell egy jól irányzott rúgással bejuttatni a hálóba.
A tét hatalmas, első ízben az EU történetében. Az európai polgárok, ha erős ellenszélben is, a fősodratú média megannyi hamisítása által befolyásolva, de mégiscsak nemet mondhatnak a kevert fajú Európára, ami százéves távlatban a muzulmán monokultúra Európáját jelenti. A nemzetközi baloldal első számú jelöltje, Frans Timmermans, miként arra Orbán Viktor is rámutatott, Soros marionettfigurája. A választáson a bevándorláspárti erők, az Egyesült Európai Olvasztótégely hívei mérkőznek meg a bevándorlásellenes erőkkel, a Nemzetek Európájának híveivel.
Magyarországon új törésvonal bontakozik ki: a globális és a lokális erők küzdelme zajlik. Az ellenzék teljes egésze, beleértve a Jobbikot, a globalisták oldalán áll, míg a kormány képviseli az ellenállást. Magyar megmaradás csak az utóbbi égisze alatt képzelhető el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!