
A „koporsó” déli ablakai a Házsongárdi temetőre néznek majd
Fotó: Somogyi Botond
2021. február 27., 17:052021. február 27., 17:05
Előbb idegen katonabakancsok csattogására, fegyverek zajára ébredt a város. Identitása bukfencet vetett, ismeretlenektől lettek tele az utcák. Aztán eljött a gyűlölettől szított rombolás ideje. Most pedig ránk köszönt az esztelen építés korszaka. Ami közös bennük: az átalakulás. Nem a jó irányba…
Miután leáldozott Funar csillaga, és több mint egy évtized után úgy gondoltuk, véget ért egy remélhetőleg soha vissza nem térő, borzalmas sovinizmussal jellemezhető „lobogós korszak”, úgy tűnik, a jelenlegi városvezetés immár az összlakosság ellen indít támadást. Az egykori PUNR-s, majd nagy-romániás polgármester piros-sárga-kékbe öltöztetett mániái kismiskák voltak amellett, ami az utóbbi időben történik az egykori kincses városban.
Funar „csak” Mátyás királyunk szobrát akarta elköltöztetni, eltüntetni, hogy nyoma se maradjon a magyarok büszkeségének. Boc és csapata sokkal rafináltabb módszerekkel dolgozik: szinte észrevétlenül, csendben bontogatja mindazt, ami a múlt. Egy kicsit innen, egy kicsit onnan törölnek, amíg rádöbbenünk: egész utcákat rombolnak le, és a földből többemeletes tömbházak nőnek ki. Esztétikailag igénytelenek, olykor teljesen lehetetlen helyeken, kisebb épületekre rátelepedve, néhol járda és út nélkül teremnek a semmiből, ahogyan valaki fejéből éppen kipattan az ötlet.
Az ingatlanmaffia egész utcákra, negyedekre rátette a kezét. Ha egy környéket kiszemelnek maguknak, ott kő kövön nem marad.
Akkora pofoncsapás azonban rég nem érte Kolozsvárt és lakosait, mint amit mostanában kapott. Bár évek óta botrány övezi, a napokban valósággal elárasztotta a közösségi médiát a kolozsvári Petőfi (Avram Iancu) utcai szálloda képe: a szomszédos egyszintes épületek fölé magasodó betonmonstrum – amelyet a kolozsváriak csak „koporsóként” vagy „űrlényként” emlegetnek – az utca teljes arculatát elrontja, és a középkori várfalat is takarja.
Ezáltal megváltozik az egész Petőfi utca képe, és mivel ez az építkezés precedenst teremthet, elképzelhető, hogy további hasonló szörnyszülöttek árasztják el a történelmi utcát. Hogy a befektetőknek miként sikerült megszerezniük az engedélyeket, mai napig talány. Tény, hogy évekkel ezelőtt az illetékesek kiadták az urbanisztikai engedélyt, az újdonsült tulajdonos – egy börtönéveit töltő Ghișe nevű szebeni „üzletember” – még a bontási időpont előtt ledózeroltatta a régi ingatlant, mielőtt a területi műemlékvédelmi bizottság kezdeményezhette volna az épület műemlékké való nyilvánítását. Az egykori Nemes–Bethlen-kúria füvészkertjében álló japánakácokat és kőrisfákat a helyi természetvédelmi hivatal engedélyére hivatkozva kivágták. Senkit sem érdekelt, hogy a 18. század végén épült ház udvarát képző kertbe egykor Európa minden régiójából hoztak fákat, amely a Mikó-kerti füvészkert előtt nemcsak Kolozsvár, de Erdély egyik legkorábbi botanikus kertjeként szolgált. E fák túléltek két századváltást és egy ezredfordulót, világháborúkat, de nem tudtak ellenállni a barbarizmusnak. Csupán a civilek (magyarok és románok egyaránt) emelték fel a szavukat akkor, amikor a befektető lebontotta a régi ingatlant és letarolta az egykori füvészkertből még megmaradt fákat. És szintén ők tiltakoztak (egyes sajtótermékek képviselőivel együtt), amikor a középkori várfal részlete és az azzal párhuzamosan futó alagút bukkant elő az építés során, de a befektető még csak a közelbe sem engedte a régészeket. Pedig a felfedezés kötelezővé tette volna a terület régészeti feltárását, leletmentesítését. A szomszédok többször is követelték Emil Boc polgármestertől, lépjen közbe. A sajtó is rendszeresen írt a befektetés mögött álló különös érdekekről, de minden tiltakozás süket fülekre talált. A városvezetés mentegetőzik, Boc Bukarestet, az építészek az inkompetens polgármesteri hivatalt okolják a Kolozsvár szívében felhúzott, gigantikus koporsóra emlékeztető épület felépítése miatt.
Kéz a kézben tüntetik el mindazt, amivel a város a „kincses” jelzőt kiérdemelte. Amit még a kommunisták sem mertek megtenni, azt gond nélkül elvégzik a demokráciában a kétes hírű újgazdagok, akiknek egyetlen istenük a pénz. Hazug eszmék mögé bújva rombolnak és építenek. Még néhány év, és vigyorogva elmondhatják: bevégeztetett…
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!