Nem csillapodnak a kedélyek: az amerikai hivatalosságok is nyomoznak a romániai választások ügyében
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével is, amelyet közvetlenül a választások után Donald Trumppal folytatott beszélgetésében tett a „tisztázások” szükségességéről, illetve arról, hogy két hónapon belül majd előállnak egy jelentéssel? Ezeket a kérdéseket teszi fel publicisztikájában Cornel Nistorescu a Cotidianul. ro portálon, arra keresve a választ, hogy miért nyomoznak az amerikaiak a romániai választások ügyében.
2025. szeptember 24., 20:512025. szeptember 24., 20:51
2025. szeptember 24., 21:162025. szeptember 24., 21:16
Az információk, nyilatkozatok, iratok és pletykák sokasága arra késztet, hogy elgondolkodjam: vajon nincs-e közöttük egy erős, jól eltussolt kapcsolat, amelyet a rendszer inkább erőből, mintsem az újságírók közömbösségéből vagy hozzá nem értéséből fakadóan fedett el a választásokkal kapcsolatban?
A főügyész, Alex Florența, a Legfőbb Ügyészség közleményével megtámogatva, bejelentette Călin Georgescu bíróság elé állítását, akit az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérletében való bűnsegédlettel és hamis információk terjesztésével vádolnak. Vajon olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket százoldalas, esszéisztikus és körmönfont megfogalmazásokkal írtak le, csak azért, hogy az ügyet azonnal a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe utalják? Pedig
Ha nem működtek a régi trükkök az ügyosztályozással és besorolással, ha nem sikerült a számítógépes „játék”, akkor úgy tűnik, inkább fikciós, mint jogi alapú konstrukcióval „főzték össze” a vádiratot, s áttették az Akadémia utcába, ahol épp szolgálatban van Marius Iacob ügyész.
Az egész ország tudja, hogy a „stratégia érzelmi és viselkedési fertőzéssel, a kollektív érzelmek manipulálásával, egy feszült társadalmi pillanatban, az alkotmányos rend megváltoztatását, illetve az államhatalom gyakorlásának akadályozását célozta”. Vagyis nem arról volt szó, hogy az illető elnök legyen, ahogyan a versenyben indult, hanem hogy megdöntse az alkotmányos rendet: eltávolítsa Klaus Iohannist, egyik napról a másikra elfoglalja a Victoria-palotát, felfüggessze a parlamentet, és egyedül, a feleségével kormányozzon.
Mit mond az ügyészség?
„Az ellenséges szereplők a közvélemény folyamatos formálását, a hatóságok döntéshozatali képességének megingatását, valamint a társadalmi kohézió gyengítését célozták. A Romániában elindított kampány kibertámadásokban, a közrend destabilizálásában, célzott lakossági kampányokban, félrevezetésben és választási befolyásolásban nyilvánult meg.”
„Egy adott pillanatban, nem tudom pontosan mikor, egy hónap, két hónap múlva, elő fogunk állni egy teljes jelentéssel” – mondta akkor Németországban Nicușor Dan.
Eltelt két hónap. Nicușor ígért, az ügyészség pedig teljesített. A Donald Trumpnak tett tisztázás helyett Románia egy esszéisztikus vádirattal állt elő, amelyet Alex Florența főügyész egy sajtótájékoztatón nagy csinnadrattával hirdetett meg.
Biztos információk és mendemondák egyaránt keringenek az FBI által indított vizsgálatról, amely a romániai választások érvénytelenítését érinti. Elena Udrea említett egy, a Fehér Házhoz közel álló csoportot, amely őt is meghallgatta ebben az ügyben. Bár sokat nem árult el (s talán nem is tudott), megerősítette az amerikaiak érdeklődését. Ez az érdeklődés állítólag Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter érintettségéből fakad, akiket Donald Trump szívesen látna hasonló helyzetben, mint amilyenbe őt sodorták. Az amerikai törvények tiltják amerikai tisztségviselők beavatkozását más országok választásaiba. Nem véletlen, hogy a Trump–Nicușor Dan közötti első telefonbeszélgetésben felmerült a „tisztázás” szükségessége (Nicușor Dan saját vallomása szerint). Az amerikaiak állítólag bizonyítékokkal rendelkeznek Biden és Blinken érintettségéről a romániai választások érvénytelenítésében, s ha ezek beigazolódnak, akár büntetőeljárás is indulhatna ellenük – kihallgatással, sőt ujjlenyomat-vétellel (ha még lenne erre mód Biden esetében).
Az ügy, amelyben egy közigazgatási határozat megsemmisítését kérik – mégpedig az Alkotmánybíróság 32/06.12.2024. számú döntésének érvénytelenítését – Rodica Albu ploiești-i állampolgár keresete nyomán indult, és mindmáig nincs lezárva.
A Külügyminisztérium – egy Oana Țoiu miniszter nevében aláírt dokumentumban – az Állandó Választási Hatóságtól kért tisztázást amiatt, hogy a romániai eset bekerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogokról szóló, 49. éves jelentésébe.
„Az Állandó Választási Hatóság esetleges megjegyzéseit vagy álláspontját a külügyminisztérium a következő címre kéri megküldeni: doce@mae.ro, lehetőség szerint … 2025. szeptember …-ig” – áll a MAE közleményében.
Ugyanakkor, amint a dîmbovițai kulisszák mögött zajlanak az események, Románia igyekszik elsiklani a volt amerikai vezetők érintettsége felett a 2024. decemberi érvénytelenítés ügyében, s inkább az orosz befolyás narratíváját erősíti, illetve egy jogi alapokra helyezett érvénytelenítést próbál felmutatni, „az Alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntésének” fedezékében.
Túl sok az egybeesés, és túl sok a jel arra, hogy a 2024. decemberi választások érvénytelenítésének következményei még mindig nem dőltek el végleg.
Kisréti Zsombor fordítása
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!