Nem csillapodnak a kedélyek: az amerikai hivatalosságok is nyomoznak a romániai választások ügyében
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével is, amelyet közvetlenül a választások után Donald Trumppal folytatott beszélgetésében tett a „tisztázások” szükségességéről, illetve arról, hogy két hónapon belül majd előállnak egy jelentéssel? Ezeket a kérdéseket teszi fel publicisztikájában Cornel Nistorescu a Cotidianul. ro portálon, arra keresve a választ, hogy miért nyomoznak az amerikaiak a romániai választások ügyében.
2025. szeptember 24., 20:512025. szeptember 24., 20:51
2025. szeptember 24., 21:162025. szeptember 24., 21:16
Az információk, nyilatkozatok, iratok és pletykák sokasága arra késztet, hogy elgondolkodjam: vajon nincs-e közöttük egy erős, jól eltussolt kapcsolat, amelyet a rendszer inkább erőből, mintsem az újságírók közömbösségéből vagy hozzá nem értéséből fakadóan fedett el a választásokkal kapcsolatban?
A főügyész, Alex Florența, a Legfőbb Ügyészség közleményével megtámogatva, bejelentette Călin Georgescu bíróság elé állítását, akit az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérletében való bűnsegédlettel és hamis információk terjesztésével vádolnak. Vajon olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket százoldalas, esszéisztikus és körmönfont megfogalmazásokkal írtak le, csak azért, hogy az ügyet azonnal a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe utalják? Pedig
Ha nem működtek a régi trükkök az ügyosztályozással és besorolással, ha nem sikerült a számítógépes „játék”, akkor úgy tűnik, inkább fikciós, mint jogi alapú konstrukcióval „főzték össze” a vádiratot, s áttették az Akadémia utcába, ahol épp szolgálatban van Marius Iacob ügyész.
Az egész ország tudja, hogy a „stratégia érzelmi és viselkedési fertőzéssel, a kollektív érzelmek manipulálásával, egy feszült társadalmi pillanatban, az alkotmányos rend megváltoztatását, illetve az államhatalom gyakorlásának akadályozását célozta”. Vagyis nem arról volt szó, hogy az illető elnök legyen, ahogyan a versenyben indult, hanem hogy megdöntse az alkotmányos rendet: eltávolítsa Klaus Iohannist, egyik napról a másikra elfoglalja a Victoria-palotát, felfüggessze a parlamentet, és egyedül, a feleségével kormányozzon.
Mit mond az ügyészség?
„Az ellenséges szereplők a közvélemény folyamatos formálását, a hatóságok döntéshozatali képességének megingatását, valamint a társadalmi kohézió gyengítését célozták. A Romániában elindított kampány kibertámadásokban, a közrend destabilizálásában, célzott lakossági kampányokban, félrevezetésben és választási befolyásolásban nyilvánult meg.”
„Egy adott pillanatban, nem tudom pontosan mikor, egy hónap, két hónap múlva, elő fogunk állni egy teljes jelentéssel” – mondta akkor Németországban Nicușor Dan.
Eltelt két hónap. Nicușor ígért, az ügyészség pedig teljesített. A Donald Trumpnak tett tisztázás helyett Románia egy esszéisztikus vádirattal állt elő, amelyet Alex Florența főügyész egy sajtótájékoztatón nagy csinnadrattával hirdetett meg.
Biztos információk és mendemondák egyaránt keringenek az FBI által indított vizsgálatról, amely a romániai választások érvénytelenítését érinti. Elena Udrea említett egy, a Fehér Házhoz közel álló csoportot, amely őt is meghallgatta ebben az ügyben. Bár sokat nem árult el (s talán nem is tudott), megerősítette az amerikaiak érdeklődését. Ez az érdeklődés állítólag Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter érintettségéből fakad, akiket Donald Trump szívesen látna hasonló helyzetben, mint amilyenbe őt sodorták. Az amerikai törvények tiltják amerikai tisztségviselők beavatkozását más országok választásaiba. Nem véletlen, hogy a Trump–Nicușor Dan közötti első telefonbeszélgetésben felmerült a „tisztázás” szükségessége (Nicușor Dan saját vallomása szerint). Az amerikaiak állítólag bizonyítékokkal rendelkeznek Biden és Blinken érintettségéről a romániai választások érvénytelenítésében, s ha ezek beigazolódnak, akár büntetőeljárás is indulhatna ellenük – kihallgatással, sőt ujjlenyomat-vétellel (ha még lenne erre mód Biden esetében).
Az ügy, amelyben egy közigazgatási határozat megsemmisítését kérik – mégpedig az Alkotmánybíróság 32/06.12.2024. számú döntésének érvénytelenítését – Rodica Albu ploiești-i állampolgár keresete nyomán indult, és mindmáig nincs lezárva.
A Külügyminisztérium – egy Oana Țoiu miniszter nevében aláírt dokumentumban – az Állandó Választási Hatóságtól kért tisztázást amiatt, hogy a romániai eset bekerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogokról szóló, 49. éves jelentésébe.
„Az Állandó Választási Hatóság esetleges megjegyzéseit vagy álláspontját a külügyminisztérium a következő címre kéri megküldeni: doce@mae.ro, lehetőség szerint … 2025. szeptember …-ig” – áll a MAE közleményében.
Ugyanakkor, amint a dîmbovițai kulisszák mögött zajlanak az események, Románia igyekszik elsiklani a volt amerikai vezetők érintettsége felett a 2024. decemberi érvénytelenítés ügyében, s inkább az orosz befolyás narratíváját erősíti, illetve egy jogi alapokra helyezett érvénytelenítést próbál felmutatni, „az Alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntésének” fedezékében.
Túl sok az egybeesés, és túl sok a jel arra, hogy a 2024. decemberi választások érvénytelenítésének következményei még mindig nem dőltek el végleg.
Kisréti Zsombor fordítása
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Az elmúlt időszakhoz képest több lesz a napsütés, azonban a reggeli órákban szinte mindenhol ködös, borult időre számíthatunk. Éjszaka rendszerint fagypont körüli, a fagyzugos helyeken pedig jóval fagypont alatti hőmérsékleti értékek várhatók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!