Nem csillapodnak a kedélyek: az amerikai hivatalosságok is nyomoznak a romániai választások ügyében
A kérdés egyszerű: van-e összefüggés az amerikai vizsgálatnak a romániai választások érvénytelenítésére vonatkozó szála, Călin Georgescu bíróság elé állítása és Alex Florența főügyész „produkciója” között? De mi a helyzet Nicușor Dan kijelentésével is, amelyet közvetlenül a választások után Donald Trumppal folytatott beszélgetésében tett a „tisztázások” szükségességéről, illetve arról, hogy két hónapon belül majd előállnak egy jelentéssel? Ezeket a kérdéseket teszi fel publicisztikájában Cornel Nistorescu a Cotidianul. ro portálon, arra keresve a választ, hogy miért nyomoznak az amerikaiak a romániai választások ügyében.
2025. szeptember 24., 20:512025. szeptember 24., 20:51
2025. szeptember 24., 21:162025. szeptember 24., 21:16
Az információk, nyilatkozatok, iratok és pletykák sokasága arra késztet, hogy elgondolkodjam: vajon nincs-e közöttük egy erős, jól eltussolt kapcsolat, amelyet a rendszer inkább erőből, mintsem az újságírók közömbösségéből vagy hozzá nem értéséből fakadóan fedett el a választásokkal kapcsolatban?
A főügyész, Alex Florența, a Legfőbb Ügyészség közleményével megtámogatva, bejelentette Călin Georgescu bíróság elé állítását, akit az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérletében való bűnsegédlettel és hamis információk terjesztésével vádolnak. Vajon olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket százoldalas, esszéisztikus és körmönfont megfogalmazásokkal írtak le, csak azért, hogy az ügyet azonnal a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe utalják? Pedig
Ha nem működtek a régi trükkök az ügyosztályozással és besorolással, ha nem sikerült a számítógépes „játék”, akkor úgy tűnik, inkább fikciós, mint jogi alapú konstrukcióval „főzték össze” a vádiratot, s áttették az Akadémia utcába, ahol épp szolgálatban van Marius Iacob ügyész.
Az egész ország tudja, hogy a „stratégia érzelmi és viselkedési fertőzéssel, a kollektív érzelmek manipulálásával, egy feszült társadalmi pillanatban, az alkotmányos rend megváltoztatását, illetve az államhatalom gyakorlásának akadályozását célozta”. Vagyis nem arról volt szó, hogy az illető elnök legyen, ahogyan a versenyben indult, hanem hogy megdöntse az alkotmányos rendet: eltávolítsa Klaus Iohannist, egyik napról a másikra elfoglalja a Victoria-palotát, felfüggessze a parlamentet, és egyedül, a feleségével kormányozzon.
Mit mond az ügyészség?
„Az ellenséges szereplők a közvélemény folyamatos formálását, a hatóságok döntéshozatali képességének megingatását, valamint a társadalmi kohézió gyengítését célozták. A Romániában elindított kampány kibertámadásokban, a közrend destabilizálásában, célzott lakossági kampányokban, félrevezetésben és választási befolyásolásban nyilvánult meg.”
„Egy adott pillanatban, nem tudom pontosan mikor, egy hónap, két hónap múlva, elő fogunk állni egy teljes jelentéssel” – mondta akkor Németországban Nicușor Dan.
Eltelt két hónap. Nicușor ígért, az ügyészség pedig teljesített. A Donald Trumpnak tett tisztázás helyett Románia egy esszéisztikus vádirattal állt elő, amelyet Alex Florența főügyész egy sajtótájékoztatón nagy csinnadrattával hirdetett meg.
Biztos információk és mendemondák egyaránt keringenek az FBI által indított vizsgálatról, amely a romániai választások érvénytelenítését érinti. Elena Udrea említett egy, a Fehér Házhoz közel álló csoportot, amely őt is meghallgatta ebben az ügyben. Bár sokat nem árult el (s talán nem is tudott), megerősítette az amerikaiak érdeklődését. Ez az érdeklődés állítólag Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter érintettségéből fakad, akiket Donald Trump szívesen látna hasonló helyzetben, mint amilyenbe őt sodorták. Az amerikai törvények tiltják amerikai tisztségviselők beavatkozását más országok választásaiba. Nem véletlen, hogy a Trump–Nicușor Dan közötti első telefonbeszélgetésben felmerült a „tisztázás” szükségessége (Nicușor Dan saját vallomása szerint). Az amerikaiak állítólag bizonyítékokkal rendelkeznek Biden és Blinken érintettségéről a romániai választások érvénytelenítésében, s ha ezek beigazolódnak, akár büntetőeljárás is indulhatna ellenük – kihallgatással, sőt ujjlenyomat-vétellel (ha még lenne erre mód Biden esetében).
Az ügy, amelyben egy közigazgatási határozat megsemmisítését kérik – mégpedig az Alkotmánybíróság 32/06.12.2024. számú döntésének érvénytelenítését – Rodica Albu ploiești-i állampolgár keresete nyomán indult, és mindmáig nincs lezárva.
A Külügyminisztérium – egy Oana Țoiu miniszter nevében aláírt dokumentumban – az Állandó Választási Hatóságtól kért tisztázást amiatt, hogy a romániai eset bekerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogokról szóló, 49. éves jelentésébe.
„Az Állandó Választási Hatóság esetleges megjegyzéseit vagy álláspontját a külügyminisztérium a következő címre kéri megküldeni: doce@mae.ro, lehetőség szerint … 2025. szeptember …-ig” – áll a MAE közleményében.
Ugyanakkor, amint a dîmbovițai kulisszák mögött zajlanak az események, Románia igyekszik elsiklani a volt amerikai vezetők érintettsége felett a 2024. decemberi érvénytelenítés ügyében, s inkább az orosz befolyás narratíváját erősíti, illetve egy jogi alapokra helyezett érvénytelenítést próbál felmutatni, „az Alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntésének” fedezékében.
Túl sok az egybeesés, és túl sok a jel arra, hogy a 2024. decemberi választások érvénytelenítésének következményei még mindig nem dőltek el végleg.
Kisréti Zsombor fordítása
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!