
Imalánc Nagyváradon a Szent László szoborért. Nem tartott sokáig az összefogás
Fotó: Balogh Levente
2019. július 01., 18:502019. július 01., 18:50
2019. július 01., 18:512019. július 01., 18:51
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot, és újfent egymásnak esik a két szervezet. Főleg, ha jól oda tudnak „hatni” egymásnak, ahol a legelevenebb. Mert éppen valami összejött a másiknak, valami jót talált ki és azt hét év óta jól is műveli. Rúgjunk hát rajta egyet, nehogy lazán tudja végezni a közjó érdekében az e heti többemberes munkáját.
Valahogy így történt ez a napokban Nagyváradon is, éppen a Szent László Napok előestéjén. Ilie Bolojan polgármester kabineti tanácsadóját, Zatykó Gyulát – aki néppártos berkekből került ki, és a megye legnépszerűbb fesztiváljának a főszervezője is egyben – ugyanis azzal támadta meg az RMDSZ városi szervezete, hogy magyarügyi tanácsadóként nem volt elég szemfüles, amikor a háromnyelvű (román, magyar, angol) feliratok készültek a közterek, közintézmények számára. Mert valami homok került a városháza gépezetébe, lévén, hogy a munkálat megrendelője a város Nemzetközi Finanszírozású Beruházásokat Menedzselő Igazgatósága, a kivitelező pedig egy magánvállalkozás volt, amit ugye egy kabineti alkalmazott mégsem ellenőrizhet, mivel nem végrehajtói állást tölt be. Nem úgy, mint egykor Biró Rozália alpolgármester, aki a durva tükörfordításos utcanevekről tette híressé Nagyváradot. De az ugye bocsánatos esetnek bizonyult még akkor is, ha neki hatalmában állt volna ellenőrizni a kivitelezést alpolgármesteri minőségben.
De nem is ezért a már-már nevetséges kukacoskodásért éreztem kényszert a véleményírásra. Inkább egy amolyan felemás érzés miatt, mint amikor azt sem tudja az ember, sírjon-e vagy nevessen az effajta gyermeteg, homokozóba illő magatartáson, amit az erdélyi magyarok már évtizedek óta művelnek egymással, és képtelenek kinőni, levetkezni magukról a szokást. Mint amikor a szomszédgyerek új játékot kap, s hogy ne legyen felhőtlen az öröme, irigységből valamelyik társa kinyomja a játékbaba egyik szemét, vagy letöri a kisautója ajtaját. Valami hasonló érzésem támadt most, amikor a városi tanács egyik RMDSZ-es önkormányzati képviselője túlreagált kirohanással tette szóvá az esetet, és természetesen a „pártsajtó” azonnal reflektált az „ügyre”.
Mintha 2010-ben nem olyan utcanév-fordítások jelentek volna meg, mint például Lovaglók utcája (Călăraşilor), Piros tó utca (Lacul Roşu), Bánat utca (Banatului) vagy Galaktikus Gála (Gala Galaction) utca. Csakhogy az akkori botrányért az éppen hivatalban levő RMDSZ-es alpolgármesternek kellett volna felelnie.
A 45 ezer eurós City Walk projekt egyébként a város bejáratánál még 3 totem pannót, 15 információs panelt, 80 egyéb irányítót, 30 műemléképületet megnevező táblát és 40 épületi útmutatót tartalmaz.
Ilie Bolojan polgármester szerint túl van dramatizálva az egész – a helybéli románok is derülnek a kicsinyességen –, Mircea Mălan alpolgármester pedig, aki az uniós projekt felelőse, már intézkedett a javításokról.
De a szokás hatalma nagy úr! Ahelyett, hogy felhőtlenül szórakoznánk, amíg ezt is meg nem tiltják nekünk, és ki nem találnak számunkra valamiféle gyülekezési tilalmat, egymásba csípünk egy amolyan isteneset, hogy megadjuk a módját.
Hogy még a fesztivál se telhessen felhőtlenül, hogy tegyünk egy lapáttal minden jónak a közepébe. Mert jár ez nekünk, magyaroknak, egymástól.
Akkor mit várhatunk a többségi nemzettől?
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!