Imalánc Nagyváradon a Szent László szoborért. Nem tartott sokáig az összefogás
Fotó: Balogh Levente
2019. július 01., 18:502019. július 01., 18:50
2019. július 01., 18:512019. július 01., 18:51
Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot, és újfent egymásnak esik a két szervezet. Főleg, ha jól oda tudnak „hatni” egymásnak, ahol a legelevenebb. Mert éppen valami összejött a másiknak, valami jót talált ki és azt hét év óta jól is műveli. Rúgjunk hát rajta egyet, nehogy lazán tudja végezni a közjó érdekében az e heti többemberes munkáját.
Valahogy így történt ez a napokban Nagyváradon is, éppen a Szent László Napok előestéjén. Ilie Bolojan polgármester kabineti tanácsadóját, Zatykó Gyulát – aki néppártos berkekből került ki, és a megye legnépszerűbb fesztiváljának a főszervezője is egyben – ugyanis azzal támadta meg az RMDSZ városi szervezete, hogy magyarügyi tanácsadóként nem volt elég szemfüles, amikor a háromnyelvű (román, magyar, angol) feliratok készültek a közterek, közintézmények számára. Mert valami homok került a városháza gépezetébe, lévén, hogy a munkálat megrendelője a város Nemzetközi Finanszírozású Beruházásokat Menedzselő Igazgatósága, a kivitelező pedig egy magánvállalkozás volt, amit ugye egy kabineti alkalmazott mégsem ellenőrizhet, mivel nem végrehajtói állást tölt be. Nem úgy, mint egykor Biró Rozália alpolgármester, aki a durva tükörfordításos utcanevekről tette híressé Nagyváradot. De az ugye bocsánatos esetnek bizonyult még akkor is, ha neki hatalmában állt volna ellenőrizni a kivitelezést alpolgármesteri minőségben.
De nem is ezért a már-már nevetséges kukacoskodásért éreztem kényszert a véleményírásra. Inkább egy amolyan felemás érzés miatt, mint amikor azt sem tudja az ember, sírjon-e vagy nevessen az effajta gyermeteg, homokozóba illő magatartáson, amit az erdélyi magyarok már évtizedek óta művelnek egymással, és képtelenek kinőni, levetkezni magukról a szokást. Mint amikor a szomszédgyerek új játékot kap, s hogy ne legyen felhőtlen az öröme, irigységből valamelyik társa kinyomja a játékbaba egyik szemét, vagy letöri a kisautója ajtaját. Valami hasonló érzésem támadt most, amikor a városi tanács egyik RMDSZ-es önkormányzati képviselője túlreagált kirohanással tette szóvá az esetet, és természetesen a „pártsajtó” azonnal reflektált az „ügyre”.
Mintha 2010-ben nem olyan utcanév-fordítások jelentek volna meg, mint például Lovaglók utcája (Călăraşilor), Piros tó utca (Lacul Roşu), Bánat utca (Banatului) vagy Galaktikus Gála (Gala Galaction) utca. Csakhogy az akkori botrányért az éppen hivatalban levő RMDSZ-es alpolgármesternek kellett volna felelnie.
A 45 ezer eurós City Walk projekt egyébként a város bejáratánál még 3 totem pannót, 15 információs panelt, 80 egyéb irányítót, 30 műemléképületet megnevező táblát és 40 épületi útmutatót tartalmaz.
Ilie Bolojan polgármester szerint túl van dramatizálva az egész – a helybéli románok is derülnek a kicsinyességen –, Mircea Mălan alpolgármester pedig, aki az uniós projekt felelőse, már intézkedett a javításokról.
De a szokás hatalma nagy úr! Ahelyett, hogy felhőtlenül szórakoznánk, amíg ezt is meg nem tiltják nekünk, és ki nem találnak számunkra valamiféle gyülekezési tilalmat, egymásba csípünk egy amolyan isteneset, hogy megadjuk a módját.
Hogy még a fesztivál se telhessen felhőtlenül, hogy tegyünk egy lapáttal minden jónak a közepébe. Mert jár ez nekünk, magyaroknak, egymástól.
Akkor mit várhatunk a többségi nemzettől?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!