Pataky István
2021. március 20., 18:482021. március 20., 18:48
Nem kell tapasztalt politikai elemzőnek lenni ahhoz, hogy kijelentsük: a jövő évi magyarországi választásokat eddig még soha nem látott ellenségeskedés fogja megelőzni. A posztkommunista gyökerű baloldalon át egészen a neomarxistákig minden olyan erő egy tömbbe tömörült, amely az Orbán Viktor vezette kormány megbuktatását akarja. Ez a legfőbb közös nevezője a magyar ellenzéknek. A sokpárti egyveleg a miniszterelnökön kívül igyekszik további ellenségeket gyártani. Olyan rétegeket keres, amelyek szavazataira nem számíthat, de némi gyűlöletkampánnyal félelmetessé tehetők. Kézenfekvő e tekintetben a határon túli magyarság.
– háborodott fel Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció (DK) minapi sajtótájékoztatóján. Szerinte oltásra elsősorban a magyar–ukrán határon érkeznek a külhoniak. „Mi nem tartjuk igazságosnak emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét” – tette fel a régi lemezt a külhoniakra utalva Arató Gergely. A DK országgyűlési képviselője harciasan hangsúlyozta: pártja továbbra is elvenné a határon túli magyarok szavazati jogát. Azt már többször tapasztalhattuk, ahogyan Fekete-Győr András, a Momentum vezére a magyar pártokkal, jelöltekkel szemben román vagy szlovák politikusok támogatására szólított fel egy-egy megmérettetés előtt.
volt az, aki az újfasiszta jegyeket is magán hordozó Jobbikot hirtelen „néppártosítani” kívánta. Törekvésének választási kudarc lett az ára, de egykori párttársai ennek ellenére tökéletesítették a nagyívű stratégiát: a Jobbik ma Gyurcsány Ferenccel vállvetve küzd az Orbán-ellenes csapatban. Vona most egy interjúban azt állította, hogy a külföldön dolgozó magyarok szavazási részvételét nehezíti, a határon túliakét pedig könnyíti a kormány. Zsigmond Barna marosvásárhelyi származású fideszes képviselő, Magyarország volt csíkszeredai főkonzulja a Mandiner portálon közölt írásában tisztázta a jogi tényeket. „A magyar választási szabályok szerint nincs külföldön dolgozó és nincs határon túli magyar sem, hanem kétféle választójoggal rendelkező magyar állampolgár van: akinek van lakóhelye Magyarországon és akinek nincs lakóhelye Magyarországon. (…) Külföldi lakcím, azaz belföldi lakóhely hiánya esetén a belföldi egyéni körzet, illetve szavazókör fogalma nem értelmezhető, így a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat, és mivel az ő esetükben nincs a lakóhely szerinti egyéni jelölt, ezért csak listára szavazhatnak. További eltérés, hogy csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha előzetesen kérik felvételüket a választói névjegyzékbe, azaz regisztrálnak. Az eltérő szabályozás alapja kizárólag a belföldi lakcím megléte vagy éppen hiánya. Irreleváns tehát, hogy egy magyar állampolgár lakcíme Londonban, Kézdivásárhelyen vagy éppen Ausztráliában van, ott született nem magyar állampolgárnak és ott szerezte meg a magyar állampolgárságot, vagy Magyarországon született magyar állampolgárnak, de huzamosabb ideig külföldön él, tanul vagy dolgozik, és megszüntette magyarországi lakóhelyét, mivel
– közölte a tényeket Zsigmond Barna.
Önsanyargató játékként érdemes kipróbálni néha, hogy a magyarországi ellenzéki politikusoknak a külhoniak állampolgársági alapon létező jogaikat kárhoztató idézetekben a célzottak csoportját a moldovai románokkal helyettesítjük, a megfogalmazókat pedig létező román politikusok nevére cseréljük. Abszurd helyzetkép alakul ki. Az ugyanis Bukarestben elképzelhetetlen, hogy román politikus a kettős állampolgárságú moldovai románoktól vitasson el szavazói vagy egyéb romániai jogokat. Addig, amíg a magyar ellenzékiek e tekintetben tanulnak bukaresti kollégáiktól, mi, itt Erdélyben készüljünk fel arra, hogy a magyarellenes románok támadásai mellett a magyarországi kormánybuktatást óhajtók táborában is céltáblák leszünk.
Rostás Szabolcs
Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.
Bede Laura
Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.
Balogh Levente
Traian Băsescu után szabadon Nicușor Dan is a „játékos” államfők útjára lépett – az más kérdés, hogy ha minden rosszul megy, a szélsőjobboldali erők jelentőségét növeli azzal, hogy a királycsinálói szerep közelébe juttatja őket.
Rostás Szabolcs
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Makkay József
Nemcsak az állóvizeket kavarta fel, hanem valóságos örvényt idézett elő Nicușor Dan azzal, hogy a Nemzeti Liberális Párt megkérdezése nélkül miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki a PNL egyik alelnökét, Adrian Veșteát.
Balogh Levente
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Páva Adorján
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!