Sok ember számára jelent kellemetlenséget az izzadás
Fotó: 123RF
Nyár van, és egy árulkodó izzadságcsepp csiklandozva gördül végig a hátunkon. Mire észbe kapunk, az izzadság patakokban ömlik rólunk, az ingünk pedig teljesen átázik. Egy friss amerikai kutatás feltárta az izzadás teljes folyamatát. A kutatók szerint az izzadságnak rossz híre van, pedig valójában rendkívül fontos szerepet játszik a test hűtésében, számol be az angol nyelvű Science News című tudományos portál.
2025. július 29., 21:022025. július 29., 21:02
2025. július 30., 11:532025. július 30., 11:53
Egy új tanulmány – amelynek kedvéért hat önkéntes személyt vontak be a kísérletbe – megmagyarázza, hogyan működik az izzadás folyamata. A közhiedelemmel ellentétben az izzadság nem egyszerűen apró cseppek formájában „pattan ki” a bőrünkből. Az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint az izzadság inkább dagályként emelkedik ki a pórusokon keresztül, átitatva a bőr felső rétegét. Először egy sekély medencét képez a pórusban, majd más pórusokból származó izzadságcseppekkel összeolvadva folyamatos filmszerű réteget alkot – így válik néhány szúró cseppből hirtelen teljes elázás.
– fejti ki Konrad Rykaczewski hő- és anyagmérnöki szakértő az Arizona Állami Egyetemről. Nem maga a nedvesség hűt le bennünket, hanem az izzadság elpárolgása, amely lehűti a bőrünket. Az izzadás működésének tanulmányozása segíthet jobb hűtési technológiák fejlesztésében is.
Mivel gyakran látjuk az izzadságot cseppek formájában, könnyen feltételezzük, hogy így is keletkezik. Jonathan Boreyko, a Virginia Tech folyadékmechanikával foglalkozó kutatója, aki nem vett részt a tanulmányba, azt mondta, hogy ez a felfogás egy „klisés kép, amit elképzelünk a fejünkben: egy nagyon tiszta, félgömb alakú csepp, ami csak úgy üldögél a bőrön, majd elpárolog.”
Korábbi vizsgálatok főként mikroszkopikus szinten vizsgálták az izzadság keletkezését, például fénnyel és képalkotó eszközökkel figyelték meg a pórusok működését. Mások a „makroszintű” izzadást mérték: például a nedves bőr jobban vezeti az áramot, így a bőr elektromos vezetőképessége is használható az izzadás mértékének mérésére. Rykaczewski, Stavros Kavouras (a hidratáció szakértője) és kollégáik célja az volt, hogy a mikroszintet és makroszintet összekapcsolják.
– magyarázza Rykaczewski. A kutatók hat önkéntest figyeltek meg izzadás közben. Mindegyik résztvevő egy dönthető székben pihent, teljes testet fedő, csőrendszerrel ellátott ruhát viselve, amelyben forró vagy hideg víz keringhetett a test hűtésére vagy melegítésére. A résztvevőket ráadásul meleg takarókba is betakarták, vízhatlan papírréteggel elválasztva, hogy az izzadság ne áztassa el a takarót. A kutatók a homlokukon jelentkező izzadság minden egyes aspektusát mérték melegítés, hűtés, majd újramelegítés közben.
„Az első 15 percben még kellemes, különösen télen” – mondja Rykaczewski, majd hozzáteszi, hogy két óra után viszont már elég izzadós lesz.
Az izzadság a hypodermisben található verejtékmirigyekből keletkezik – ez a legmélyebb bőrréteg az irha (dermis) és a hám (epidermis) alatt. A melegítés első 15 percében az alanyok izzadni kezdtek, az izzadság pedig ciklikusan jelent meg és párolgott el a pórusokon keresztül. De ez még nem csepp formájában történt. Ahelyett, hogy kis gömbként bukkant volna fel, az izzadság szinte laposan terült el a pórusban, mígnem kiömlött, és összeolvadt a környező pórusokból származó izzadsággal – előbb pocsolyát, majd filmet alkotva.
Ez a „felemelkedő izzadságdagály” átitatta a stratum corneumot – a legkülső, elhalt hámsejtekből álló réteget –, akárcsak egy szivacsot. Amint ez a réteg telítődött, az izzadság a felszínre gyűlt, ahol folyamatos filmréteggé állt össze. A lehűtés után ez a film gyorsan elpárolgott, vékony sóréteget hagyva maga után. Amikor a test újra felmelegedett, az izzadság még gyorsabban jelent meg. Ezúttal a hátramaradt sóréteg lehetővé tette, hogy az izzadság gyorsabban felszívódjon a stratum corneumba, így a második „izzadási hullám” már kihagyta a cseppfázist, és azonnal filmként jelent meg.
– magyarázza Rykaczewski. „Ez hűtési szempontból jó hír, mert a vékony filmréteg gyorsan elpárolog, így hatékonyan hűti a bőrt.”
A kutatók a homlokot vizsgálták, mivel ott nagyon apró mikroszőrök segítik az izzadság elpárolgását.
„Úgy tűnik, más testrészeken ez a folyamat teljesen másképp mehet végbe” – jegyzi meg Boreyko.
A hónaljban vagy a karokon például más az izzadságmirigyek eloszlása, a szőrzet mennyisége, és persze az illat is.
Az, hogy megértjük, hogyan emelkedik és terjed az izzadság, segíthet új típusú textíliák kifejlesztésében, amelyek hatékonyabban szabályozzák a test hőmérsékletét. Emiel DenHartog, a North Carolina Állami Egyetem ruházatbiomechanikai szakértője – aki nem vett részt a kutatásban – izgatottan várja, hogy a tanulmány eredményeit a saját munkájában is hasznosíthassa. „A jelenlegi textiltesztek sokkal nagyobb cseppekkel dolgoznak, mint amilyenek a valós izzadságcseppek, így nem tükrözik pontosan az anyag és az izzadság kölcsönhatását. Nagyszerű lenne ezt a két kutatási irányt összekapcsolni” – mutat rá a textilipari szakember.
Kevesebb mint 500 idegsejt működésének megváltoztatása drámaian csökkentette az egerek alkoholfogyasztását. Ez az úttörő felfedezés új terápiás célpontokat kínálhat az alkoholfüggő emberek gyógyításában, írja az amerikai Live Science tudományos hírportál.
Egy új agy-számítógép interfész valós időben fordítja le a gondolatokat énekléssé és kifejező beszéddé. Az agykutatásban mérföldkőnek számító agyimplantátumot két egyetem kutatói fejlesztették ki közösen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!