Sok ember számára jelent kellemetlenséget az izzadás
Fotó: 123RF
Nyár van, és egy árulkodó izzadságcsepp csiklandozva gördül végig a hátunkon. Mire észbe kapunk, az izzadság patakokban ömlik rólunk, az ingünk pedig teljesen átázik. Egy friss amerikai kutatás feltárta az izzadás teljes folyamatát. A kutatók szerint az izzadságnak rossz híre van, pedig valójában rendkívül fontos szerepet játszik a test hűtésében, számol be az angol nyelvű Science News című tudományos portál.
2025. július 29., 21:022025. július 29., 21:02
2025. július 30., 11:532025. július 30., 11:53
Egy új tanulmány – amelynek kedvéért hat önkéntes személyt vontak be a kísérletbe – megmagyarázza, hogyan működik az izzadás folyamata. A közhiedelemmel ellentétben az izzadság nem egyszerűen apró cseppek formájában „pattan ki” a bőrünkből. Az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint az izzadság inkább dagályként emelkedik ki a pórusokon keresztül, átitatva a bőr felső rétegét. Először egy sekély medencét képez a pórusban, majd más pórusokból származó izzadságcseppekkel összeolvadva folyamatos filmszerű réteget alkot – így válik néhány szúró cseppből hirtelen teljes elázás.
– fejti ki Konrad Rykaczewski hő- és anyagmérnöki szakértő az Arizona Állami Egyetemről. Nem maga a nedvesség hűt le bennünket, hanem az izzadság elpárolgása, amely lehűti a bőrünket. Az izzadás működésének tanulmányozása segíthet jobb hűtési technológiák fejlesztésében is.
Mivel gyakran látjuk az izzadságot cseppek formájában, könnyen feltételezzük, hogy így is keletkezik. Jonathan Boreyko, a Virginia Tech folyadékmechanikával foglalkozó kutatója, aki nem vett részt a tanulmányba, azt mondta, hogy ez a felfogás egy „klisés kép, amit elképzelünk a fejünkben: egy nagyon tiszta, félgömb alakú csepp, ami csak úgy üldögél a bőrön, majd elpárolog.”
Korábbi vizsgálatok főként mikroszkopikus szinten vizsgálták az izzadság keletkezését, például fénnyel és képalkotó eszközökkel figyelték meg a pórusok működését. Mások a „makroszintű” izzadást mérték: például a nedves bőr jobban vezeti az áramot, így a bőr elektromos vezetőképessége is használható az izzadás mértékének mérésére. Rykaczewski, Stavros Kavouras (a hidratáció szakértője) és kollégáik célja az volt, hogy a mikroszintet és makroszintet összekapcsolják.
– magyarázza Rykaczewski. A kutatók hat önkéntest figyeltek meg izzadás közben. Mindegyik résztvevő egy dönthető székben pihent, teljes testet fedő, csőrendszerrel ellátott ruhát viselve, amelyben forró vagy hideg víz keringhetett a test hűtésére vagy melegítésére. A résztvevőket ráadásul meleg takarókba is betakarták, vízhatlan papírréteggel elválasztva, hogy az izzadság ne áztassa el a takarót. A kutatók a homlokukon jelentkező izzadság minden egyes aspektusát mérték melegítés, hűtés, majd újramelegítés közben.
„Az első 15 percben még kellemes, különösen télen” – mondja Rykaczewski, majd hozzáteszi, hogy két óra után viszont már elég izzadós lesz.
Az izzadság a hypodermisben található verejtékmirigyekből keletkezik – ez a legmélyebb bőrréteg az irha (dermis) és a hám (epidermis) alatt. A melegítés első 15 percében az alanyok izzadni kezdtek, az izzadság pedig ciklikusan jelent meg és párolgott el a pórusokon keresztül. De ez még nem csepp formájában történt. Ahelyett, hogy kis gömbként bukkant volna fel, az izzadság szinte laposan terült el a pórusban, mígnem kiömlött, és összeolvadt a környező pórusokból származó izzadsággal – előbb pocsolyát, majd filmet alkotva.
Ez a „felemelkedő izzadságdagály” átitatta a stratum corneumot – a legkülső, elhalt hámsejtekből álló réteget –, akárcsak egy szivacsot. Amint ez a réteg telítődött, az izzadság a felszínre gyűlt, ahol folyamatos filmréteggé állt össze. A lehűtés után ez a film gyorsan elpárolgott, vékony sóréteget hagyva maga után. Amikor a test újra felmelegedett, az izzadság még gyorsabban jelent meg. Ezúttal a hátramaradt sóréteg lehetővé tette, hogy az izzadság gyorsabban felszívódjon a stratum corneumba, így a második „izzadási hullám” már kihagyta a cseppfázist, és azonnal filmként jelent meg.
– magyarázza Rykaczewski. „Ez hűtési szempontból jó hír, mert a vékony filmréteg gyorsan elpárolog, így hatékonyan hűti a bőrt.”
A kutatók a homlokot vizsgálták, mivel ott nagyon apró mikroszőrök segítik az izzadság elpárolgását.
„Úgy tűnik, más testrészeken ez a folyamat teljesen másképp mehet végbe” – jegyzi meg Boreyko.
A hónaljban vagy a karokon például más az izzadságmirigyek eloszlása, a szőrzet mennyisége, és persze az illat is.
Az, hogy megértjük, hogyan emelkedik és terjed az izzadság, segíthet új típusú textíliák kifejlesztésében, amelyek hatékonyabban szabályozzák a test hőmérsékletét. Emiel DenHartog, a North Carolina Állami Egyetem ruházatbiomechanikai szakértője – aki nem vett részt a kutatásban – izgatottan várja, hogy a tanulmány eredményeit a saját munkájában is hasznosíthassa. „A jelenlegi textiltesztek sokkal nagyobb cseppekkel dolgoznak, mint amilyenek a valós izzadságcseppek, így nem tükrözik pontosan az anyag és az izzadság kölcsönhatását. Nagyszerű lenne ezt a két kutatási irányt összekapcsolni” – mutat rá a textilipari szakember.
Kevesebb mint 500 idegsejt működésének megváltoztatása drámaian csökkentette az egerek alkoholfogyasztását. Ez az úttörő felfedezés új terápiás célpontokat kínálhat az alkoholfüggő emberek gyógyításában, írja az amerikai Live Science tudományos hírportál.
Egy új agy-számítógép interfész valós időben fordítja le a gondolatokat énekléssé és kifejező beszéddé. Az agykutatásban mérföldkőnek számító agyimplantátumot két egyetem kutatói fejlesztették ki közösen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!