Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrajnai háborúnak úgy nem lesz vége, hogy az európai országok aláaknázzák a békefolyamatot
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Közép-Európa biztonságát alapvetően az ukrajnai és a közel-keleti háború fenyegeti, amelyekben az a közös, hogy a béke reményét mind a két esetben Donald Trump amerikai elnök jelenti – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kuvaitvárosban.
2025. október 06., 18:392025. október 06., 18:39
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy az ukrajnai és a közel-keleti fegyveres konfliktusban az a közös, hogy ,,a béke reményét mindkét helyen úgy hívják, hogy Donald Trump”.
Magyarország és Európa érdeke az lenne, hogy Donald Trump sikeres legyen a béketeremtésben Ukrajna és a Közel-Kelet vonatkozásában is” – mondta.
,,Jó látni és megtapasztalni, hogy az Arab-öböl országai milyen elkötelezetten támogatják a béke ügyét. Jó látni, ahogy az Arab-öböl országai kiállnak a békeerőfeszítések mellett, és jó látni, hogy az Arab-öböl országai is a diplomáciai csatornák nyitva tartásában látják a lehetőséget a háborús konfliktusok megoldására” – folytatta. Majd leszögezte, hogy az ukrajnai rendezést is csak a minél előbbi tárgyalások hozhatják el.
,,Az ukrajnai háborúnak úgy nem lesz vége, hogy az európai országok aláaknázzák a békefolyamatot. Az arab országok is a tárgyalásokat szorgalmazzák, a diplomáciai megoldást, pont úgy, ahogy Magyarország is” – tette hozzá.
A miniszter ezért az eddiginél szorosabb együttműködést szorgalmazott az EU és a GCC között. ,,Az Európai Unió eddig sajnos ebben kudarcot vallott, Brüsszel képtelen volt felépíteni egy stratégiai együttműködést az Arab-öböl országaival, holott Európa érdeke lenne, hogy minél előbb szabadkereskedelmi megállapodást, stratégiai együttműködési megállapodást és vízummentességről szóló megállapodást kössünk az Arab-öböl országaival” – fogalmazott.
– húzta alá.
Szijjártó Péter a kuvaiti, a szaúdi, az ománi és a bahreini kollégáival is kétoldalú egyeztetést folytatott, és ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy az EU ,,borzasztóan elszigetelte magát a világ azon részeitől, amelyek a leggyorsabban fejlődnek”.
,,Így az Arab-öböl térség országaival sem sikerült olyan együttműködést felépítenie az Európai Uniónak, ami segítségünkre lehetne abban, hogy végre az európai versenyképesség javuljon, az európai gazdaság fejlődjön, növekedjen a súlyunk a világgazdaságban és a világpolitikában” – emelte ki.
,,Ezért mi most nemzeti alapon erősítünk, egyre szorosabb együttműködést építünk fel az Arab-öböl térség országaival, hiszen ebből Magyarországnak nagyon sok előnye származik. Részleges vízummentességi megállapodásokat kötünk, beruházásvédelmi megállapodásokat kötünk, egyre több ösztöndíjast fogadunk ezekből az országokból, illetve az energia - főleg a megújuló energia - és a vízgazdálkodás terén is egyre szorosabb együttműködést építünk” – fűzte hozzá.
,,Az Arab-öböl térség országaival egy kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésünk van, ami a lehető legjobb alapot adja az együttműködéshez (…) Azt állapítottuk meg, hogy jól haladunk, Magyarország és az Arab-öböl országainak együttműködése egyre több hasznot hoz mindkét oldal számára” – összegzett Szijjártó Péter.
A hírek szerint idén nagyon sokan versenyeznek Trumppal a Nobel-békedíjért. Amikor újságírók megkérdezték Trumpot, hogy mennyire tartja esélyesnek magát a díjra, ezt válaszolta: ,,ha Obama lenne a nevem, tíz másodperc alatt megkaptam volna a Nobel-díjat".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!