Hirdetés

Sargentini-jelentés a viták kereszttüzében – lapunknak nyilatkozott Judith Sargentini

Az Európai Parlament strasbourgi plénuma. Kemény viták övezték a Sargentini-jelentést •  Fotó: Europarl.Europa.eu

Az Európai Parlament strasbourgi plénuma. Kemény viták övezték a Sargentini-jelentést

Fotó: Europarl.Europa.eu

Az elhíresült Sargentini-jelentést kedden tárgyalta az Európai Parlament strasbourgi plénuma, és szerdán szavazott róla. Ezt megelőzően beszélgettünk a jelentés holland készítőjével, Judit Sargentinivel, aki az Erdélyi Napló hetilap kérdéseire válaszolt.

2018. szeptember 13., 21:082018. szeptember 13., 21:08

2018. szeptember 13., 21:222018. szeptember 13., 21:22

– Megérzései szerint milyen kimenetele lesz a szavazásnak a plenáris ülésen?

– Nem tudom megjósolni, ez nehéz kérdés. Kétharmados többségre van szükségem, ami magában kihívás, nem adott eredmény. A lengyelországi kérdés szavazásánál – amelyre novemberben és márciusban került sor – meglett a kétharmad. Úgy értékelem, hogy ha néppárti kollégáink érdekeltek a lengyel jogállamiság betartásának kérdésében, akkor a magyar jogállamiság terén is annak kell lenniük.

Hirdetés

– Ez azt jelenti, hogy EP-kétharmad a magyarországi kétharmad ellen?

– Ezt nem így gondolom. Tény, hogy a magyar kormánynak kétharmad széknyi többsége van az országgyűlésben, de a demokrácia nem csak erről szól. A győztes nem visz mindent, hanem tiszteletben kell tartania a kisebbséget is.

– Mire számít az Európai Néppárt részéről? A jelek szerint nem egységesek a vélemények, még Merkel pártján belül sem... 

– Nem tudom. Némely jelek arra utalnak, hogy még lengyel néppárti támogatottsága is lehet a jelentésnek, hasonlóan az írekhez, az osztrákokhoz, a skandinávokhoz és a beneluxiakhoz. Kérdés, hogyan viszonyulnak a franciák, a spanyolok és az olaszok, mivel a németekhez hasonlóan tárgyalják a kérdést, tehát megosztottak. Egyéni kérdés is a döntés: a parlamenti képviselő független személyként is viszonyulhat a kérdéshez. Vagy a tagállamok demokráciája mellé sorol be, vagy azon a véleményen van, hogy inkább azt a kormányt támogatja, amely az ő pártcsaládjának a tagja.

– A Visegrádi Négyek egységesen lépnek-e fel, vagy itt is várható véleménykülönbség?

– A V4-ek politikailag nem egységesek. Úgy vélem, a szocialisták a jelentés mellett foglalnak majd állást. Több néppárti kollégával beszéltem, várakozó állásponton vannak, nem valószínű, hogy egységes blokként szavaznak majd. Miközben Romániában a jogállamiság mellett tüntettek – amit jogosnak és megalapozottnak tartunk –, Orbán Viktor tusványosi megnyilvánulásában az illiberális demokráciát és a kereszténydemokráciát ugyanannak vélte. Úgy gondolom, ezzel számos kereszténydemokrata kollégám nem ért egyet.

Sargentini szerint Orbán Viktor strasbourgi beszédei inkább a hazai nyilvánosságnak szóltak, mint az EP döntéshozóinak •  Fotó: MTI Galéria

Sargentini szerint Orbán Viktor strasbourgi beszédei inkább a hazai nyilvánosságnak szóltak, mint az EP döntéshozóinak

Fotó: MTI

– Az LMP tagja a zöldek frakciójának, nem hivatalos állásfoglalás szerint nem támogatnák Magyarország elítélését, de frakcióbeli kollégája, Meszerics Tamás állítólag más véleményen van.

– Olvastam ezt a véleményt, meg is értem, hogy az LMP némely magyar parlamenti tagja nem fogja támogatni a jelentést, ugyanakkor ez nem hivatalos álláspont. A szavazás eredménye itt dől el az EP-ben, teljes mértékben megbízom Meszerics Tamás kollégámban, hogy az igaz ügyet támogatja majd.

– Ön szerint az EP képviselői kellő mértékben tudatában vannak a valós magyarországi helyzetnek?

– Kezdjük azzal, hogy 2017 májusában az Európai Parlament megszavazott egy határozatot és ennek alapján íródott ez a jelentés. A szavazás alatt a néppárti képviselők távolmaradtak, annak tudatában, hogy ezzel megszületik a határozat. Gondolom, pontosan tudták – ahogyan a többi kollégám is –, hogy a tét a 7. cikkely, amely Magyarország uniós szavazati jogának a megvonásával is járhat. Négy bizottság szavazott a jelentésemről, és mind a négy a 7. cikkely mellett foglalt állást, még mielőtt a LIBE(állampolgári jogi- és igazságügyi)-bizottság elé került volna az ügy. A LIBE júniusban komoly többséggel (37 igen 17 nem ellenében) szavazta meg jelentésemet, ami annak a jele, hogy a képviselők többsége tisztában van a magyar helyzettel. A kérdés az, mennyire szabadok a véleménynyilvánítás terén. Figyelembe kell venniük a hazai politikai helyzetet, pártjaik érdekeit azzal szemben, amit valóban éreznek? Szavazhatnak-e úgy, ahogyan egy politikusnak kéne, az értelmével és a szívével, vagy külső nyomásnak vannak kitéve?

– Mennyire fontos és mennyire lehet eredményes a civil társadalom mozgósítása a jelentés támogatása érdekében?

– Nagyon méltányolom, hogy erre sor került. Ez fontos része az európai demokráciának, függetlenül a hatékonyságától, amit nem tudok megjósolni. Az információmegosztás és a kiállás ténye viszont elérheti kollégáimat és befolyásolhatja döntésüket.

– Orbán Viktor bejelentette részvételét a strasbourgi plenáris ülésen. Jelenléte változtathat a szavazás kimenetelén?

– Szögezzük le, hogy ez a bejelentkezési módszer a nemzeti parlamentekben használatos, egy miniszter igényelheti jelenlétét valamelyik ülésen, az EP-nek viszont másak a szabályai. Olvastam Orbán úr szándékát, amit elfogadok, de a döntést a parlamenti frakciók elnökei hozzák meg. Ez idáig a miniszterelnök úr mindig kapott teret véleménye ismertetésére, beszédei inkább a hazai nyilvánosságnak szóltak, mint az EP döntéshozóinak.

– Hogyan született az a döntés, hogy ön készítsen jelentést Magyarországról?

– A jelentéstételről szóló döntésre – mint már említettem –  2017–ben került sor, majd a parlament a LIBE elé terjesztette, amelynek én is a tagja vagyok. A belső szabályzat értelmében – amely egy matematikai pontrendszer alapján osztja ki a feladatokat – az én frakciómnak jutott a jelentéstevés kötelezettsége, ezen belül engem kértek föl a feladatra.

– Az ön által vezetett LIBE-bizottság megállapította, hogy a magyar kormány szándékosan leépíti a jogállamot. Mire alapozza ezeket a kemény vádakat?

– A LIBE-bizottságot nem én vezetem, én a jelentéstevő vagyok. Kollégáim módosító javaslatait figyelembe véve szerkesztettem meg a jelentést, beszéltünk a magyar kormány tagjaival, de alapul vettük a kormányközti intézmények több éves jelentéseit, nevezetesen az Európa Tanács, az EBESZ, az ENSZ, a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a Luxemburgi és Strasbourgi Bíróság, valamint a magyar bíróságok végzéseit. Az elmúlt nyolc év jelentései igen éles bírálatok. A felsorolt intézmények számos kérdést fogalmaztak meg a magyar kormány felé: hadd említsem a vallásszabadságot, a jogszolgáltatást, a sajtószabadságot, a pártok választási kampánytevékenységét, a civilszféra támogatását és az egyesületi jogot. E kérdésekre a kormányzat érdemben nem reagált: mindez összegezve adja azt a helyzetet, amelyben csorbul a pluralizmus elve, amelyben az egyének nem egyenlők a törvény előtt, nem nyilváníthatják ki szabadon véleményüket. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mindez az európai értékrendet kérdőjelezi meg, ássa alá.

– Magyarországon népszavazást rendeztek a bevándorlás kérdéséről, amelyen a többség elutasította az ország területére történő ellenőrizetlen migrációt. Miért elítélendő az, ha ilyen előzmények után a magyar kormány elutasítja az illegális migrációt?

– Elsősorban ez a jelentés nem a migrációról szól, azzal az utolsó fejezete foglakozik, ez a jelentés arról szól, hogy a magyar állampolgárok mozgástere egyre jobban csökken. Annak sugalmazása, hogy a jelentésnek bármi köze lenne a migrációhoz és a menedékjoghoz, nonszensz. A kérdés a 2017-es határozat értelmében került megvizsgálásra, kiindulva abból, milyen bánásmódban részesülnek a menedékkérők, a kisebbségek tagjai, a börtönlakók. Ezek mindig érdekes jelzései a demokrácia állapotának. Tudok a referendum megtartásáról és az EB véleményéről is e téma kapcsán, de véleményem szerint ennek nincs jelentősége a végső következtetések dolgában.

– Nyugat-Európában sok példa arról szól, hogy a migránsok tömeges integrálása nem működik. Ön helyesnek tartja azt, hogy a tagállamok hivatalosan megválasztott kormányai feje fölött döntsön az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament migrációs ügyekben?

– Ismerem a nyugat-európai országok helyzetét, magam is egy nagyvárosban, Amszterdamban lakom, nem hiszem, hogy ennek bármi köze is lenne a szóban forgó jelentéshez. Nem történik semmi az unión belül a magyar kormány beleegyezése nélkül a menekültügyben. Ha figyelembe vesszük a történéseket az Európa Tanácsban, láthatjuk, hogy vannak országok, amelyek miatt semmiféle döntés nem születik migrációs kérdésben.

– A magyar kormány megbízottjai az ön jelentésének több tételét is cáfolják, szakértői vélemények szerint vannak benne csúsztatások, illetve hazugságok is. Erről mi a véleménye?

– Több hónapja kaptam tőlük egy igen hosszú jegyzéket, amelyben ezeket szeretnék rám bizonyítani, amit pontról pontra meg is cáfoltam. A pozitív észrevételeik pedig eleve már benne vannak a jelentésemben.

– Tárgyalt-e a magyar kormány tagjaival, volt-e egyeztetés az ön álláspontja és a hivatalos magyar álláspontok között?

– Több alkalommal is találkoztam a nagykövet úrral, a külügyminiszter úr kétszer vett részt a LIBE ülésein, jártam Budapesten és találkoztam a miniszterelnökségnek a parlament külügyi ügyeiért felelős miniszterével is.

– Mekkora szerepe volt a magyarországi ellenzéknek az országról készült jelentés összeállításában?

– Nem találkoztam a magyar ellenzékkel, sem a magyar pártokkal Magyarországon, az ellenzék képviselői természetesen az itteni EP-képviselő kollégáim.

– Magyarország szomszédai közül több ország nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokat, elnyomja a magyar és a többi kisebbséget. Romániában például, amely szintén EU-tagoszág. Lát arra esélyt, hogy erről a témáról is jelentés készüljön?

– A kérdést a napokban, szeptember 3-án tárgyalták a LIBE-bizottságban, Nagy József szlovákiai kollégánk volt a jelentéstevő. A kisebbségi jogok nagyon fontos tényezője és része az állampolgári jogoknak, de annak teljességében és nem csak az etnikai és nyelvi kérdésekre korlátozódva.

Krivánszky Miklós

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés