Jellegzetes marokkói település az Atlasz-hegység lábainál
Fotó: Ványi Dániel Attila
Marokkó nagy ország, ennek megfelelően számos éghajlati terület található itt. Északon mediterrán táj, délen a Szaharában sivatag, de az Atlasz csúcsain síelési lehetőség is várja a turistákat. Az afrikai muszlim királyság vendégeként az ország egy részét sikerült meglátogatnom.
2022. április 25., 11:572022. április 25., 11:57
Mint minden arab országban, Marokkóban is úton-útfélen árusokkal lehet találkozni, akik nem várják, hogy megnézzük portékájukat, hanem egyenes ránk akaszkodnak, ajánlgatják áruikat vagy étkezdéjüket. Ez hamar idegesítővé válik, de hozzátartozik a keleti és déli országok életstílusához.
Az országba jelenleg csak negatív PCR teszttel lehet bejutni, és az elmúlt hónapokban még ez sem volt elegendő, hiszen teljesen lezárták az országot. Második alkalommal jártam Marokkóban, és mindkét esetben Marrakesbe érkeztem, onnan is indultam vissza, de Tanger, Rabat, Casablanca vagy Agadir is elérhető nemzetközi járatokkal. Érdemes úgy megtervezni marokkói utazásunkat, hogy az egyik városba érkezünk és a másikból indulunk haza.
A szerző egy hegyi fogadó teraszán
Fotó: Ványi Dániel Attila
Marrakesben számos palota található, de érdemes megnézni a Majorelle Kertet, amelyet 40 éven át készített Jacques Majorelle művész, orientalista. Yves Saint-Laurent és Pierre Bergé tulajdona is volt, itt található a Berber Múzeum. Az egymilliós nagyváros első számú látványossága azonban a Dzsema el Fna piac, amely Afrika legnagyobb hagyományos piaca. Itt szinte minden kapható. Kézi szőttesek, szőnyegek, bőrárúk, ételek, ásványok, kézműves termékek, arany, bizsu és sok minden más elérhető.
Érdemes friss gyümölcsöket is kóstolni: citrusok, marokkói banán, fügekaktusz, gránátalma és a trópusi területekről érkezett egzotikus gyümölcsök szintén jó áron vásárolhatók meg.
A marokkói konyha büszkesége a tázsin nevű egytálétel, amelyet kúpos tetejű agyagedényben, a tázsinban készítenek hagyományosan parázson sütve. Zöldségeket, húsokat és fűszereket főznek össze lassú tűzön, az ételből számtalan változat készíthető.
Az egytálétel mellé korong alakú kenyeret adnak, amivel a szaftot érdemes mártogatni. Egy adag tázsin ára változó az étterem vagy a kifőzde színvonalától függően. A tázsin mellé – ahogy Marokkóban minden étel mellé – mentás zöldtea dukál. Ezt isszák reggel, evés mellé, beszélgetéshez és szinte mindenhez. Más arab vidékekkel szemben itt nem a kávé az első számú ital.
Hegyi túrán: vezetőkkel az Atlasz-hegységben
Fotó: Ványi Dániel Attila
A szállás nem drága Marokkóban. Néhány ezer forintért már lehet szobát foglalni szinte minden városban. Ehhez általában reggeli is jár teával, péksüteménnyel, tojással és lekvárokkal. Azonban érdemes felkészülni arra, hogy a kisebb településeken vagy az olcsóbb szállásokon nem éppen európai színvonalat találunk. Marokkóban a legtöbb szállást a belső kertekkel ellátott riádokban kínálják. A többemeletes épületek belső részén kertet alakítanak ki, ahol gyakran hatalmas banán- vagy fügefa magasodik a felsőbb szintekig. Ezeken a helyeken általában a fenti teraszon lehet teázni. A közlekedők és a szobák színes csempékkel, virágokkal és növényekkel, valamint lámpákkal vannak díszítve.
A Dzsema el Fna piac közepén nem csak gyümölcslevet érdemes inni, hiszen mindenféle mutatványosok is megtalálhatók itt. Szökellnek, szaltóznak, zenélnek egy kis anyagi támogatásért cserébe. Lovaskocsis meneteket kínálnak. Mások kobrát bűvölnek a furulyájukkal, vagy éppen ártalmatlan kígyót tesznek a gyanútlan turista nyakába, majd jó pénzért leveszik róla. Vannak, akik majmokat használnak pénzszerzésre. Kisebb-nagyobb összegért lehet a berber makákókkal fotózkodni, barátkozni. A berber makákók egyébként a város környéki hegyekben is élnek.
Mi kétnapos vezetésért 100 eurót fizettünk. A hegyek klímája már nem mediterrán vagy sivatagos. Itt diót, mandulát, almát vagy éppen cseresznyét termesztenek a folyók mentén. A hegység egyik ismert faluja Imlil, ahonnan a Toubkalra is indulnak a túrák.
Az Atlasz-hegység hófedte csúcsai 4000 méter magasban
Fotó: Ványi Dániel Attila
Néhány óra alatt el lehet jutni Marrakesből a Szahara kapujába, Aït Benhaddouba, ahol számos filmet forgattak. A gladiátor, A múmia, A Nílus gyöngye vagy éppen a Marco Polo nézőinek ismerős lehet az UNESCO szerint is világörökségnek számító település. Itt még nem homoksivatag van, de az erődített falutól délre néhány órányira már homokdűnékben sétálhatunk.
de a város inkább a szörfösök között ismert. Strandolni is lehet, de érdemes óvatosnak lenni, mert hiába az afrikai meleg, az óceán itt viszonylag hideg, habár nyáron nyilván kellemes.
Agadirnál hangulatosabb város Esz-Szavíra, ahol a kék csónakokat használó halászok a frissen fogott halat rögtön piacra viszik, és fogás után nem sokkal már a tányérunkon üdvözölhetjük a kopoltyús barátunkat egy kis saláta társaságában. A város szintén filmforgatások helyszíne.
Marokkói szállás. A kisebb településeken nem európai színvonallal találkozik a turista
Fotó: Ványi Dániel Attila
A Mennyei királyságból vagy a Trónok harcából is ismerős lehet.
Marokkó hatalmas ország, így két utazás is kevés volt számomra, hogy bejárjam minden ismert városát és látványosságát. Casablanca, Fez, Meknez, a Rif-hegység és Rabat is kimaradt az úticéljaim közül. Aki teheti, szánjon sok időt Marokkóra, mert bőven van látványosság. Megéri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!