Németország: a leendő kormány sem fogja megoldani a migrációs válságot

A cikkíró arra emlékeztetett, hogy a Franciaországban kormányzó macronista jobbközép spektrumnak nagyjából megfelelő CDU/CSU győzelme nem palástolja a középszerű eredményt – akárcsak Franciaországban. A szocialisták (SPD) visszaesése a francia Szocialista Párt (PS) és annak elnökjelöltje, Anne Hidalgo (1,75 százalék) visszaesésének visszhangja. A baloldal fellendülése – bár más körülmények között – pedig emlékeztet arra a paktumra, amely a francia PS-t és a Zöldeket a Nouveau Front Populaire (NFP) koalíciójának köszönhetően mentette meg a katasztrófától. Végül, az AfD kimagasló eredménye markánsan tükrözi a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) megállíthatatlan felemelkedését Franciaországban.

„Nincsenek meg a 21. századi sikerük feltételei, amelynek arca most már egyértelműen kirajzolódni látszik. De ugyanazzal a politikai egyenlettel szembesülnek: hogyan lehet erővel kormányozni, ha minden lépésnél fennáll a zuhanás veszélye?”.

Alice Weidel, az AfD vezetője máris tudatta, hogy a Merz-kormány a vártnál rövidebb lesz, ahogy Marine Le Pen is három hónap után megbuktatta Michel Barnier-t, és egyébként ígéretet tett arra is, hogy ősszel ugyanezt teszi Francois Bayrou-val.

A politikai cselekvés tehát Franciaországban, akárcsak Németországban, a jobboldal hüvelykujjához van láncolva – mérgelődik Macron volt munkatársa. Sőt, azt is megjegyezte, hogy Friedrich Merznek a választási kampány közepén az AfD felé tett engedményei sem tudták megakadályozni a jobboldali párt szavazatainak növekedését.

„Úgy tűnik, a történelem mindkét országunk számára megíródott. A politikai erők széttagoltságából fakadó politikai impotencia szakasza után, amely csak a jobboldalnak kedvez,

– fogalmaz véleménycikkében Sylvain Fort esszéíró.

amellyel napjainkban Németország lakossága szembesül. Vannak olyan esetek, amelyekben apró, jelentéktelen hibák utólag pusztítónak tűnnek. A január 22-i aschaffenburgi támadás is ilyen volt.

• A Schöntal parkban egy 28 éves afgán leszúrt egy kétéves kisfiút, aki az ovis csoportjával kirándult, és egy 41 éves férfit, aki megpróbálta megállítani a támadót – írja a Die Welt német lap.
• A szóban forgó tévedés 2023. július 26-ra nyúlik vissza, amikor a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) úgynevezett végleges értesítést küldött az alsó-frankföldi központi bevándorlási hivatalnak.
• A levél szerint a későbbi elkövető, a 28 éves afgán Enamullah O. menedékkérelmét vitathatatlanul elutasították: meg kellett volna szervezni a Bulgáriába történő átszállítását.
• A migránst ugyanis ott vették először nyilvántartásba az EU-ban. A dublini rendelet szerint Bulgária volt felelős a menekültügyi eljárásért.

Amikor a BAMF levele megérkezett Bajorországba, már csak öt munkanap volt hátra az intézkedéshez, ami túl kevésnek bizonyult. Németország tehát maga volt felelős az afgán menekültügyi eljárásáért. A Welt am Sonntag által a BAMF, a bevándorlási hatóságok és a biztonsági apparátus alkalmazottaival és magas rangú képviselőivel készített tucatnyi interjú ezt megerősíti.

Az összeomlás szélén áll a német migrációs rendszer

A német menekültügyi és migrációs rendszer az összeomlás szélén áll. A bennfentesek – a névtelenségük megőrzésének ígérete mellett – a túlterheltség, a bürokratikus akadályok és a politikai ellenszél képét festik le. Ritkán volt nagyobb a politikai nyomás a migrációs hatóságokra, mint mostanában. Végül is a támadások után mindig hasonló volt a séma: először kiderül, hogy az elkövető menedékkérő volt. Röviddel később kiderül, hogy valójában az ország elhagyására kötelezték. A visszatérések gyakran azért nem sikerülnek, mert a származási országok nem hajlandók együttműködni. Ugyanakkor a német eljárások hibái is újra és újra nyilvánosságra kerülnek.

Hans-Eckhard Sommer, a BAMF igazgatója az aschaffenburgi ügyben elkövetett mulasztásért a saját ügynökségére hárította a felelősséget. A BAMF kapacitását a kérdéses időszakban „több mint 100 százalékkal túllépték”. Németországban 2023-ban jóval több mint 300 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, többet, mint 2016 óta bármikor.

– mondta Sommer a belügyi bizottság jegyzőkönyve szerint. Kérdésre a BAMF kifejtette, hogy azóta növelte kapacitását. Tavaly 301 350 menekültügyi döntést hoztak, csaknem 40 ezerrel többet, mint az előző évben. Emellett több mint 1000 új alkalmazottat vettek fel.

Ez azonban csak korlátozottan oldja meg a problémákat. A létszám ugyanis az alapoknál, a bevándorlási hatóságoknál is a végletekig feszített, hiszen a BAMF menekültügyi döntései alapján kell kiadniuk a tartózkodási engedélyeket vagy megszervezniük a kitoloncolásokat.

Egy másik keletnémet idegenrendészeti hatóság magas beosztású alkalmazottja a magas személyzeti fluktuációról és a hatóság elégtelen digitalizációjáról beszélt. Ebben a bonyolult struktúrában gyakran gyorsan átgondolatlanul kell döntéseket hoznia. Az ügykezelők ritkán ismerik a legújabb ítélkezési gyakorlatot. Az aschaffenburgi terrorcselekményhez hasonló esetekben mindig őszintén remélik, hogy az elkövető „nem a saját embereik közül való”.

Bennfentesek a döntéshozói szintek közötti nehézkes cserét is kritizálják. A BAMF több döntéshozója egybehangzóan arról számol be, hogy a mintegy 600 bevándorlási hatóság munkatársát csak ritkán tudják elérni telefonon, ha kérdésük van az ott regisztrált migránsokkal kapcsolatban.

korábban írtuk

A jobboldaltól féltik az országot, miközben a baloldal tönkreteszi a német gazdaságot – magyar közgazdász helyzetértékelése

Szabó Mihály közgazdász öt éve dolgozik Németországban. A Budapesti Gazdasági Egyetem oktatójával beszélgetésünk során a a Németországban dolgozó magyarok boldogulását, a német gazdaság gondjait és a lehetséges kormányváltás kérdését jártuk körül.