
A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek
Fotó: Haáz Vince
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
2026. június 09., 19:292026. június 09., 19:29
A bevásárlóközpont a társasági élet, a kikapcsolódás, sőt a szabadidő eltöltésének fontos helyszínévé vált Romániában is. A nagyvárosokban az úgynevezett mall átvette a parkok, kulturális központok vagy akár a piacok egykori szerepének egy részét. Egy friss felmérés szerint
A városiak egy része vásárolni jár a bevásárlóközpontba
Fotó: Orbán Orsolya
A felmérés szerint a városi lakosság nemcsak ruhákat vagy elektronikai termékeket vásárol a mallokban: a közel 400 lejbe beletartoznak
2026-ban egy látogatás átlagos értéke elérte a 383 lejt – ami 17%-kal több, mint 2024-ben; ez a növekedés meghaladja az ugyanazon időszak inflációs rátáját, és a vásárlóerő tényleges javulására utal a Generatik és a Reveal Marketing Research által készített The Mall Effect Index (MEI) tanulmány szerint.
de paradox módon csak 57% ismeri el, hogy a reklámok befolyásolják vásárlási döntéseit.
Az, hogy a bevásárlóközpontok lettek a városiak fő szórakozásai helyszínei, sokat elárul a romániai társadalomban bekövetkezett változásokról. A bevásárlóközpont lett az a hely, ahol az emberek barátaikkal találkoznak, ahol néhány órát egy kényelmes és kiszámítható környezetben töltenek el. A bevásárlóközpont továbbra is a fogyasztás és a gazdasági helyzet barométere. A felmérést 2410, 18 és 56 év közötti válaszadó bevonásával végezték Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron , Konstancán és Temesváron.
Családi szórakozások helyszíne is gyakran a bevásárlóközpont
Fotó: Haáz Vince
A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek, amelyek korábban a klasszikus közterekhez tartoztak. A kutatók arra mutatnak rá, hogy ezek a terek nem csupán vásárlásra szolgálnak, hanem találkozási pontként, sétálóhelyként és szabadidős közegként is működnek. A szakirodalom gyakran „privatizált közterekként” írja le őket, amelyek biztonságos, klimatizált és kontrollált környezetet kínálnak a városi lakosságnak. Több vizsgálat is kiemeli, hogy az emberek sokszor nem is feltétlenül vásárolni mennek, hanem élményért, hangulatért és társas jelenlétért tartózkodnak ott. A Ray Oldenburg által leírt „harmadik hely” elméletére hivatkozva a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a klasszikus közösségi terek visszaszorulásával a mallok részben ezek szerepét vették át. Ray Oldenburg amerikai városszociológus leginkább a „harmadik hely” (third place) elméletéről ismert.
Oldenburg szerint a modern városi élet problémája az, hogy ezek a „harmadik helyek” sok helyen gyengülnek vagy eltűnnek, és ez rontja a közösségi életet.
Multifunkcionális szórakozási lehetőséget biztosítanak a bevásárlóközpontok
Fotó: Haáz Vince
A kutatások azt is kimutatták, hogy az emberek sokszor tudatosan választják ezeket a tereket, mert kiszámíthatóbbnak és rendezettebbnek érzik őket, mint a városi utcákat. Egyes szerzők úgy fogalmaznak, hogy a bevásárlóközpontok egyfajta „mini-városként” működnek, ahol a külső világ problémái részben kizáródnak.
Más elemzések arra is rámutatnak, hogy a szabadidő egyre inkább „beltéri” jelleget ölt, és a mallok ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak. Összességében a kutatások arra a következtetésre jutnak, hogy a bevásárlóközpontok azért váltak meghatározó szabadidős terekké, mert egyszerre biztosítanak élményt, biztonságot és társas jelenlétet egy urbanizált, fragmentált városi környezetben.

A romániaiak bevásárlóközpontokban tett látogatási szokásai 2025-ben jelentős változásokon mentek keresztül az előző évhez képest egy friss felmérés szerint.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében pénteken megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.
Felzúdulást keltett a soviniszta, magyarellenes román körökben, hogy Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelezte: nem kívánja engedélyezni Mihai Tîrnoveanu megmozdulását, amelyet péntek délutánra tervez a háromszéki városban.
Megérkezett Erdélybe Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki szombaton megtartja szokás szerinti előadását a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (avagy Tusványos) színpadán.
Újabb lakhatási és felzárkóztatási programmal segítenék a Kolozsvár melletti nyomortelepeken, mélyszegénységben élő családokat. A kezdeményezés kapcsán többen is kifogásolták, hogy a kedvezményezettek a város különböző lakónegyedeibe költözhetnek.
Az eurózónához csatlakozás esélyt teremthet, de önmagában nem biztosít garanciát a jólét növekedésére – hangoztatta Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön Tusnádfürdőn.
Több mint 70 százalékos előrehaladás tapasztalható a korszerűsítési és villamosítási munkálatok terén a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő vasútvonal Kolozs megyei szakaszai közül kettőn, a harmadikon azonban jelentős a lemaradás.
Két rablással gyanúsított férfi került rekordidő alatt rendőrkézre, miután szerda hajnalban kiraboltak egy nagyváradi férfit a város egyik nonstop üzlete előtt.
Az Európai Bizottság közbelépését, és többek között a Nagyvárdnak járó európai uniós források befagyasztását kéri több civil szervezet egy, a uniós testületnek címzett levélben, miután a város önkormányzata idén sem engedélyezi a Pride-felvonulást.
Az uniós szabályozás, a közösségi akarat, valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.
szóljon hozzá!