A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek
Fotó: Haáz Vince
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
2026. június 09., 19:292026. június 09., 19:29
A bevásárlóközpont a társasági élet, a kikapcsolódás, sőt a szabadidő eltöltésének fontos helyszínévé vált Romániában is. A nagyvárosokban az úgynevezett mall átvette a parkok, kulturális központok vagy akár a piacok egykori szerepének egy részét. Egy friss felmérés szerint
A városiak egy része vásárolni jár a bevásárlóközpontba
Fotó: Orbán Orsolya
A felmérés szerint a városi lakosság nemcsak ruhákat vagy elektronikai termékeket vásárol a mallokban: a közel 400 lejbe beletartoznak
2026-ban egy látogatás átlagos értéke elérte a 383 lejt – ami 17%-kal több, mint 2024-ben; ez a növekedés meghaladja az ugyanazon időszak inflációs rátáját, és a vásárlóerő tényleges javulására utal a Generatik és a Reveal Marketing Research által készített The Mall Effect Index (MEI) tanulmány szerint.
de paradox módon csak 57% ismeri el, hogy a reklámok befolyásolják vásárlási döntéseit.
Az, hogy a bevásárlóközpontok lettek a városiak fő szórakozásai helyszínei, sokat elárul a romániai társadalomban bekövetkezett változásokról. A bevásárlóközpont lett az a hely, ahol az emberek barátaikkal találkoznak, ahol néhány órát egy kényelmes és kiszámítható környezetben töltenek el. A bevásárlóközpont továbbra is a fogyasztás és a gazdasági helyzet barométere. A felmérést 2410, 18 és 56 év közötti válaszadó bevonásával végezték Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron , Konstancán és Temesváron.
Családi szórakozások helyszíne is gyakran a bevásárlóközpont
Fotó: Haáz Vince
A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek, amelyek korábban a klasszikus közterekhez tartoztak. A kutatók arra mutatnak rá, hogy ezek a terek nem csupán vásárlásra szolgálnak, hanem találkozási pontként, sétálóhelyként és szabadidős közegként is működnek. A szakirodalom gyakran „privatizált közterekként” írja le őket, amelyek biztonságos, klimatizált és kontrollált környezetet kínálnak a városi lakosságnak. Több vizsgálat is kiemeli, hogy az emberek sokszor nem is feltétlenül vásárolni mennek, hanem élményért, hangulatért és társas jelenlétért tartózkodnak ott. A Ray Oldenburg által leírt „harmadik hely” elméletére hivatkozva a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a klasszikus közösségi terek visszaszorulásával a mallok részben ezek szerepét vették át. Ray Oldenburg amerikai városszociológus leginkább a „harmadik hely” (third place) elméletéről ismert.
Oldenburg szerint a modern városi élet problémája az, hogy ezek a „harmadik helyek” sok helyen gyengülnek vagy eltűnnek, és ez rontja a közösségi életet.
Multifunkcionális szórakozási lehetőséget biztosítanak a bevásárlóközpontok
Fotó: Haáz Vince
A kutatások azt is kimutatták, hogy az emberek sokszor tudatosan választják ezeket a tereket, mert kiszámíthatóbbnak és rendezettebbnek érzik őket, mint a városi utcákat. Egyes szerzők úgy fogalmaznak, hogy a bevásárlóközpontok egyfajta „mini-városként” működnek, ahol a külső világ problémái részben kizáródnak.
Más elemzések arra is rámutatnak, hogy a szabadidő egyre inkább „beltéri” jelleget ölt, és a mallok ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak. Összességében a kutatások arra a következtetésre jutnak, hogy a bevásárlóközpontok azért váltak meghatározó szabadidős terekké, mert egyszerre biztosítanak élményt, biztonságot és társas jelenlétet egy urbanizált, fragmentált városi környezetben.
A romániaiak bevásárlóközpontokban tett látogatási szokásai 2025-ben jelentős változásokon mentek keresztül az előző évhez képest egy friss felmérés szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Minden harmadik roller-balesetben gyermek is érintett – hívták fel a figyelmet a temesvári megyei kórház orvosai.
Újabb medvetámadás történt Romániában: az incidens hétfőn este történt a Transzfogarasi úton, az Argeş megyei Arefu nevű település közelében.
A Hunyad megyei törvényszék hétfőn elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal négy emberre lőtt Lupényben. A bíróság döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A NASA űrbéli mezőgazdasági kísérletei által inspirált aeroponikus, azaz talaj nélküli növénytermesztő rendszerrel kísérleteznek Kolozsváron.
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!