A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek
Fotó: Haáz Vince
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
2026. június 09., 19:292026. június 09., 19:29
A bevásárlóközpont a társasági élet, a kikapcsolódás, sőt a szabadidő eltöltésének fontos helyszínévé vált Romániában is. A nagyvárosokban az úgynevezett mall átvette a parkok, kulturális központok vagy akár a piacok egykori szerepének egy részét. Egy friss felmérés szerint
A városiak egy része vásárolni jár a bevásárlóközpontba
Fotó: Orbán Orsolya
A felmérés szerint a városi lakosság nemcsak ruhákat vagy elektronikai termékeket vásárol a mallokban: a közel 400 lejbe beletartoznak
2026-ban egy látogatás átlagos értéke elérte a 383 lejt – ami 17%-kal több, mint 2024-ben; ez a növekedés meghaladja az ugyanazon időszak inflációs rátáját, és a vásárlóerő tényleges javulására utal a Generatik és a Reveal Marketing Research által készített The Mall Effect Index (MEI) tanulmány szerint.
de paradox módon csak 57% ismeri el, hogy a reklámok befolyásolják vásárlási döntéseit.
Az, hogy a bevásárlóközpontok lettek a városiak fő szórakozásai helyszínei, sokat elárul a romániai társadalomban bekövetkezett változásokról. A bevásárlóközpont lett az a hely, ahol az emberek barátaikkal találkoznak, ahol néhány órát egy kényelmes és kiszámítható környezetben töltenek el. A bevásárlóközpont továbbra is a fogyasztás és a gazdasági helyzet barométere. A felmérést 2410, 18 és 56 év közötti válaszadó bevonásával végezték Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron , Konstancán és Temesváron.
Családi szórakozások helyszíne is gyakran a bevásárlóközpont
Fotó: Haáz Vince
A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek, amelyek korábban a klasszikus közterekhez tartoztak. A kutatók arra mutatnak rá, hogy ezek a terek nem csupán vásárlásra szolgálnak, hanem találkozási pontként, sétálóhelyként és szabadidős közegként is működnek. A szakirodalom gyakran „privatizált közterekként” írja le őket, amelyek biztonságos, klimatizált és kontrollált környezetet kínálnak a városi lakosságnak. Több vizsgálat is kiemeli, hogy az emberek sokszor nem is feltétlenül vásárolni mennek, hanem élményért, hangulatért és társas jelenlétért tartózkodnak ott. A Ray Oldenburg által leírt „harmadik hely” elméletére hivatkozva a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a klasszikus közösségi terek visszaszorulásával a mallok részben ezek szerepét vették át. Ray Oldenburg amerikai városszociológus leginkább a „harmadik hely” (third place) elméletéről ismert.
Oldenburg szerint a modern városi élet problémája az, hogy ezek a „harmadik helyek” sok helyen gyengülnek vagy eltűnnek, és ez rontja a közösségi életet.
Multifunkcionális szórakozási lehetőséget biztosítanak a bevásárlóközpontok
Fotó: Haáz Vince
A kutatások azt is kimutatták, hogy az emberek sokszor tudatosan választják ezeket a tereket, mert kiszámíthatóbbnak és rendezettebbnek érzik őket, mint a városi utcákat. Egyes szerzők úgy fogalmaznak, hogy a bevásárlóközpontok egyfajta „mini-városként” működnek, ahol a külső világ problémái részben kizáródnak.
Más elemzések arra is rámutatnak, hogy a szabadidő egyre inkább „beltéri” jelleget ölt, és a mallok ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak. Összességében a kutatások arra a következtetésre jutnak, hogy a bevásárlóközpontok azért váltak meghatározó szabadidős terekké, mert egyszerre biztosítanak élményt, biztonságot és társas jelenlétet egy urbanizált, fragmentált városi környezetben.
A romániaiak bevásárlóközpontokban tett látogatási szokásai 2025-ben jelentős változásokon mentek keresztül az előző évhez képest egy friss felmérés szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!