A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek
Fotó: Haáz Vince
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
2026. június 09., 19:292026. június 09., 19:29
A bevásárlóközpont a társasági élet, a kikapcsolódás, sőt a szabadidő eltöltésének fontos helyszínévé vált Romániában is. A nagyvárosokban az úgynevezett mall átvette a parkok, kulturális központok vagy akár a piacok egykori szerepének egy részét. Egy friss felmérés szerint
A városiak egy része vásárolni jár a bevásárlóközpontba
Fotó: Orbán Orsolya
A felmérés szerint a városi lakosság nemcsak ruhákat vagy elektronikai termékeket vásárol a mallokban: a közel 400 lejbe beletartoznak
2026-ban egy látogatás átlagos értéke elérte a 383 lejt – ami 17%-kal több, mint 2024-ben; ez a növekedés meghaladja az ugyanazon időszak inflációs rátáját, és a vásárlóerő tényleges javulására utal a Generatik és a Reveal Marketing Research által készített The Mall Effect Index (MEI) tanulmány szerint.
de paradox módon csak 57% ismeri el, hogy a reklámok befolyásolják vásárlási döntéseit.
Az, hogy a bevásárlóközpontok lettek a városiak fő szórakozásai helyszínei, sokat elárul a romániai társadalomban bekövetkezett változásokról. A bevásárlóközpont lett az a hely, ahol az emberek barátaikkal találkoznak, ahol néhány órát egy kényelmes és kiszámítható környezetben töltenek el. A bevásárlóközpont továbbra is a fogyasztás és a gazdasági helyzet barométere. A felmérést 2410, 18 és 56 év közötti válaszadó bevonásával végezték Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron , Konstancán és Temesváron.
Családi szórakozások helyszíne is gyakran a bevásárlóközpont
Fotó: Haáz Vince
A szociológiai és városkutatási irodalom szerint a bevásárlóközpontok azért váltak a városi emberek egyik fő szabadidős helyszínévé, mert egyszerre több funkciót is betöltenek, amelyek korábban a klasszikus közterekhez tartoztak. A kutatók arra mutatnak rá, hogy ezek a terek nem csupán vásárlásra szolgálnak, hanem találkozási pontként, sétálóhelyként és szabadidős közegként is működnek. A szakirodalom gyakran „privatizált közterekként” írja le őket, amelyek biztonságos, klimatizált és kontrollált környezetet kínálnak a városi lakosságnak. Több vizsgálat is kiemeli, hogy az emberek sokszor nem is feltétlenül vásárolni mennek, hanem élményért, hangulatért és társas jelenlétért tartózkodnak ott. A Ray Oldenburg által leírt „harmadik hely” elméletére hivatkozva a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a klasszikus közösségi terek visszaszorulásával a mallok részben ezek szerepét vették át. Ray Oldenburg amerikai városszociológus leginkább a „harmadik hely” (third place) elméletéről ismert.
Oldenburg szerint a modern városi élet problémája az, hogy ezek a „harmadik helyek” sok helyen gyengülnek vagy eltűnnek, és ez rontja a közösségi életet.
Multifunkcionális szórakozási lehetőséget biztosítanak a bevásárlóközpontok
Fotó: Haáz Vince
A kutatások azt is kimutatták, hogy az emberek sokszor tudatosan választják ezeket a tereket, mert kiszámíthatóbbnak és rendezettebbnek érzik őket, mint a városi utcákat. Egyes szerzők úgy fogalmaznak, hogy a bevásárlóközpontok egyfajta „mini-városként” működnek, ahol a külső világ problémái részben kizáródnak.
Más elemzések arra is rámutatnak, hogy a szabadidő egyre inkább „beltéri” jelleget ölt, és a mallok ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak. Összességében a kutatások arra a következtetésre jutnak, hogy a bevásárlóközpontok azért váltak meghatározó szabadidős terekké, mert egyszerre biztosítanak élményt, biztonságot és társas jelenlétet egy urbanizált, fragmentált városi környezetben.
A romániaiak bevásárlóközpontokban tett látogatási szokásai 2025-ben jelentős változásokon mentek keresztül az előző évhez képest egy friss felmérés szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!