Donald Trump is szkeptikus, hogy megkapja-e a Nobel-békedíjat
Fotó: MTI/EPA
A hírek szerint idén nagyon sokan versenyeznek Donald Trumppal a Nobel-békedíjért. Amikor újságírók megkérdezték Trumpot, hogy mennyire tartja esélyesnek magát a díjra, ezt válaszolta: ,,ha Obama lenne a nevem, tíz másodperc alatt megkaptam volna a Nobel-díjat. Soha nem fogják nekem adni a békedíjat. Kár, pedig megérdemlem, de soha nem fogom megkapni.” Az Izraelben jelentős befolyással rendelkező ingyenes napilap és portál, az Israel Hayom angol nyelvű kiadása részletes cikkben foglalja össze Donald Trump esélyeit a Nobel-békedíjra. Idén összesen 338 jelölés érkezett. A végső döntést október 10-én hozza meg az öttagú norvég bizottság, a díjátadó december 10-én lesz Oslóban.
2025. október 05., 11:532025. október 05., 11:53
2025. október 05., 12:022025. október 05., 12:02
Donald Trump amerikai elnök szerint elérkezett az idő, hogy a Nobel-békedíj elnyerésével a világ hivatalosan is elismerje őt a 21. század „béketeremtőjeként.” A kijelentését azután tette, hogy több jelentős diplomáciai eredményt és látványos előrelépést ért el az Izrael és a Hamász közötti túszszabadítási és gázai háborút lezáró tárgyalásokban.
„ha Obama lenne a nevem, tíz másodperc alatt megkaptam volna a Nobel-díjat. Soha nem fogják nekem adni a békedíjat. Kár, pedig megérdemlem, de soha nem fogom megkapni.”
Trump állítása szerint, amióta visszatért a Fehér Házba, sikerült „befejeznie hét háborút” – köztük az Izrael és Irán, Örményország és Azerbajdzsán, Kambodzsa és Thaiföld, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, India és Pakisztán, Szerbia és Koszovó, valamint Egyiptom és Etiópia közötti konfliktusokat. Bár hozzájárulása több esetben vitatott, néhány területen még politikai ellenfelei is elismerik az eredményeket.
A közel-keleti térségben Trump „béketeremtőként” büszkélkedik azzal, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombáztatott, amit „tökéletes műveletnek” nevezett, és szerinte ezzel véget vetett a „12 napos háborúnak”, amely az „Emelkedő Oroszlán hadművelettel” kezdődött. Ugyanakkor a konfliktus még nem ért véget, és Irán nem mondott le nukleáris törekvéseiről a súlyos szankciók ellenére sem.
Netanjahu izraeli miniszterelnök júliusi washingtoni látogatásakor be is jelentette, hogy Trumpot a Nobel-díjra jelölte az Ábrahám-egyezmények megkötése miatt, amelyek Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó, valamint Szudán között jöttek létre Trump első elnöki ciklusa idején.
A legutóbbi eredmény augusztus elején született: véget ért a csaknem 40 éve tartó Hegyi-Karabah-konfliktus. Miután Azerbajdzsán 2023-ban elfoglalta a területet, és örmény menekültek ezrei indultak útnak, Trump a Fehér Házban fogadta Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt és Ilham Alijev azeri elnököt, akik békenyilatkozatot írtak alá. A két vezető ünnepélyesen bejelentette, hogy közösen támogatják Trump Nobel-jelölését.
Júliusban a kambodzsai–thai határon egy ősi templom miatt kitört határvita tüzérségi összecsapássá fajult. Trump, aki éppen skóciai golfnyaraláson volt, felhívta mindkét vezetőt, és vámkedvezményeket ajánlott fel nekik – az ajánlat azonnali tűzszünethez vezetett. Kambodzsa miniszterelnöke augusztusban bejelentette, hogy benyújtotta Trump jelölését a Nobel-díjra.
aki amerikai befektetéseket ígért a gazdag Kivu-régióban a tűzszünetért cserébe. Június 27-én a Fehér Házban békemegállapodást írtak alá. Trump ezt „a világ egyik legkeményebb háborújának” lezárásaként ünnepelte.
2025 áprilisában egy kasmíri terrortámadás után tüzérségi és légicsapások követték egymást a két atomhatalom között. Trump éjszakai tárgyalásokat kezdeményezett, és május 10-én bejelentették a teljes tűzszünetet. Pakisztán hálából Nobel-jelölést nyújtott be számára, míg Narendra Modi indiai miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Trump „túlzottan felnagyította a szerepét.”
Trump szerint „befejezte a háborút Szerbia és Koszovó között”, ám valójában közvetítése inkább jelképes volt. 2020-ban gazdasági együttműködési megállapodást segített elő Washingtonban, de politikai vagy biztonsági kérdéseket nem érintettek. Azóta a párbeszéd megszakadt, újabb összecsapások törtek ki, és Pristinát szankciók sújtják.
Trump gyakran állítja, hogy lezárta az Egyiptom és Etiópia közötti konfliktust, ám a két ország sosem állt hadban.
A vita az etióp „Renesszánsz-gát” körül forog – egy hatalmas vízerőmű, amelyet 15 év alatt építettek meg.
Etiópia gazdasági fellendülést vár tőle, míg Egyiptom és Szudán attól tart, hogy a Nílus vízhozama csökken.
Trump szerepe kimerült abban, hogy első elnöki ciklusa idején röviden közvetített a felek között, ám maradandó eredmény nélkül.
Trump szerint az út a Nobel-díjig politikai elfogultsággal van kikövezve: „Nem fogják nekem adni, mert csak a liberálisok kapják” – mondta. Támogatói Obama 2009-es díját hozzák fel példaként, amelyet „jó szándékaiért” kapott, jóllehet külpolitikáját sokan bírálták Szíria, Líbia és Oroszország kapcsán.
A szabályok szerint bármely államfő, miniszter, parlamenti képviselő, társadalomtudományi vagy jogi professzor, illetve korábbi Nobel-díjas tehet javaslatot. Idén 338 jelölés érkezett (244 egyéni és 94 szervezeti), amelyek adatait 50 évig titkosan kezelik. A jelöltek szűrése februárban kezdődik, a szűkített lista vizsgálata március és augusztus között zajlik, a végső döntést pedig október 10-én hozza meg az öttagú norvég bizottság. A díjátadó december 10-én lesz Oslóban.
A fogadóirodák szerint Donald Trump esélyei csekélyek a 2025-ös Nobel-békedíj elnyerésére. A Polymarket oldalon például mindössze 4% az esélye, a Kalshi platformon hasonlóan alacsony, messze lemaradva a három fő esélyes mögött: a szudáni segélyszervezetek (28%), a Földközi-tengeri mentőszervezetek (27%) és Greta Thunberg (22%).
Vagyis
Mindeközben az elnök minden erejét arra összpontosítja, hogy elérje a gázai túszok szabadon bocsátását és a háború végét – ami kétségtelenül növelné eddig is ellentmondásos politikai mérlegét. Az ukrajnai háború lezárására irányuló tárgyalások viszont megrekedtek. Trump továbbra is eltökélt „konfliktusmegoldóként” mutatja magát, abban bízva, hogy az öt norvég döntéshozó végül nemcsak szónoknak, hanem a történelemkönyvekben is helyet kapó béketeremtőnek látja majd.
Az Israel Hayom egy izraeli, héber nyelvű, ingyenesen terjesztett napilap és hírportál, amelyet 2007-ben indítottak. Legnagyobb napi eloszlású újság Izraelben – mivel ingyenes, széles körben elérhető. Politikai irányultsága konzervatív / jobboldali állású: rendszeresen támogatja a jobboldali és nacionalista álláspontokat, különösen Izrael belpolitikai kérdéseiben. A honlapja mellett van angol nyelvű online kiadása is. Összességében egy jelentős befolyással rendelkező médium Izraelben, amely elérhetőségével és finanszírozásával kiemelt szerepet játszik a közéleti és politikai diskurzusban.
Kisréti Zsombor fordítása
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!