Macsói Béla herceg koponyája a Margit-szigeti 13. századi domonkos rendi kolostor sekrestyéjében 1915-ben került elő
Fotó: Elte.hu
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Számos külföldi kutatóval karöltve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai genetikai, izotópos és igazságügyi antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították az 1272-ben meggyilkolt Macsói Béla herceg földi maradványait, és rendkívüli részletességgel tárták fel életének, származásának és erőszakos halálának körülményeit. Az Egyesült Államok Maryland államában szerkesztett ScienceDaily tudományos portál – a Forensic Science International: Genetics folyóiratra hivatkozva – részletesen beszámol az ELTE munkatársai által irányított nemzetközi kutatócsoport sikeres munkájáról.
2025. november 15., 11:192025. november 15., 11:19
2025. november 15., 17:152025. november 15., 17:15
A kutatás egy skandináv–rurik eredetű fiatal nemes képét rajzolja meg, akit 1272-ben egy összehangolt, indulat vezérelte támadás során gyilkoltak meg. Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport sikeresen igazolta, hogy a Budapesten előkerült csontváz Macsói Bélához, a Macsói Bánság urához tartozik, aki az Árpád- és a Rurik-dinasztia leszármazottja volt. Ezzel a felfedezéssel több mint egy évszázados régészeti rejtély oldódott meg.
A temetkezési körülmények, korabeli források és a csontvázon megfigyelt sérülések alapján a kutatók már akkor felvetették, hogy az elhunyt személy Macsói Béla herceg lehetett, az Árpád-ház egyik tagja. Macsói Béla (1243 után – 1272. november) anyai ágon IV. Béla király unokája volt, apai ágon pedig a 9. századtól kezdve számos kijevi nagyfejedelmet adó, északi (skandináv) eredetű Rurik-dinasztiából származott. Az osztrák krónikások szerint a herceget 1272 novemberében Henrik „Kőszegi” bán és társai gyilkolták meg. A korabeli elbeszélések szerint testének megcsonkított maradványait Margit (a nővére) és Erzsébet (unokahúga) gyűjtötték össze, majd temették el a domonkos kolostorban.
A feltárás után a maradványokat Bartucz Lajoshoz szállították a Budapesti Tudományegyetem (ma: ELTE TTK) Embertani Intézetébe. Bartucz 23 kardvágást dokumentált, valamint több halálos koponyasérülést. Megállapította, hogy a hercegre egyszerre több támadó rontott rá, és akkor is sújtották, amikor már a földön feküdt. 1936-ban nyilvánosan is említette a csontokat, 1938-ban pedig fényképet is közölt a koponyáról. Ezután azonban minden nyom eltűnt róluk, és sok szakember úgy vélte, a második világháborúban elvesztek.
2018-ban új, nemzetközi kutatócsoport alakult Hajdu Tamás vezetésével (ELTE TTK). A team antropológusokból, genetikusokból, archeológusból, archaeobotanikusból, stabilizotóp-szakértőkből, radiokarbon-kutatókból és fogorvosokból állt. Céljuk a maradványok azonosítása modern igazságügyi és bioarcheológiai módszerekkel, valamint a herceg életének és halálának lehető legteljesebb rekonstrukciója volt.
Az antropológiai vizsgálatok szerint a Margit-szigeti kolostor padlója alá temetett férfi a húszas évei elején járt. A radiokarbon-vizsgálatot két labor is elvégezte, miután az első 14C-mérés a vártnál kissé korábbra, a 13. század második felére datálta a csontokat. További elemzések (Atommagkutató Intézet, Debrecen) kimutatták, hogy a korábbi dátum az étrend okozta „rezervoárhatásból” eredt: az elhunyt nagy mennyiségű állati fehérjét, köztük halat és talán olyan kagylókat fogyasztott, amelyek ősi szénforrásból táplálkoztak.
A fogkővizsgálat több mint ezer mikrofosszíliát tárt fel.
A búza és árpa keményítőrészecskéi, valamint az őrlésre, főzésre és sütésre utaló nyomok bizonyítják, hogy étrendjében főtt búzadara és sült búzakenyér is szerepelt.
A stronciumizotópos elemzés szerint a férfi nem ugyanazon a vidéken nőtt fel, mint ahol eltemették. Korai gyermekkori izotópértékei a Vukovár–Szerémség térségéhez (ma Horvátország és Szerbia; a középkori Magyar Királyság része, Macsói Bánság) és a Kárpát-medence más részeihez illeszkednek. Későbbi gyermekkorában azonban egy másik, feltehetően a mai Budapest környéki területre költözött.
A genetikai vizsgálatokat az ELTE RCH Archeogenomikai Intézetében Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi végezték. Az eredmények több, egymást erősítő adatsor alapján igazolják a történeti forrásokban szereplő genealógiai kapcsolatokat. Kiderült, hogy Macsói Béla III. Béla király dédunokája (negyedfokú leszármazott) volt, és genetikai távolsága Szent Lászlótól megfelel az elvárt rokonsági mintázatnak.
A teljes genom vizsgálata szerint a hercegben jelentős (közel 50%-os) skandináv genetikai komponens volt, továbbá számottevő kelet-mediterrán és kisebb korai középkori közép-európai összetevő. A skandináv eredet a Rurik-dinasztiának felel meg, míg a kelet-mediterrán komponens valószínűleg anyai nagyanyjához, Laskaris Máriához köthető, aki IV. Béla feleségeként a bizánci császári családból származott. Az Y-kromoszómás adatok szintén megerősítik a történetileg ismert Rurik-apai vonalat. Egy 2023-as orosz archeogenomikai kutatás igazolta, hogy egy 13. századi Rurikida (Dmitrij Alekszandrovics) ugyanehhez az apai haplocsoporthoz tartozott, amely egészen I. Jaroszlav („Bölcs Jaroszlav”) idejéig visszavezethető. A mai Rurikida-leszármazottak genetikai adatai ugyancsak alátámasztják ezt.
A halál körülményeinek feltárásához részletes igazságügyi antropológiai vizsgálat készült. Összesen 26 halál körüli (perimortem) sérülést dokumentáltak: kilencet a koponyán és tizenhetet a testen, mindet egyetlen erőszakos támadás során. A sérülések mintázata három támadó jelenlétét valószínűsíti: egyik elölről, kettő két oldalról sújtotta a herceget.
A metszések mélysége és élessége arra utal, hogy a herceg nem viselt páncélt halálakor. A rekonstruált eseménysor szerint először feji és felsőtesti csapások érték, majd súlyos védekező sérüléseket szenvedett, miközben próbálta elhárítani a további ütéseket. Végül oldalirányból bénították meg, és amikor a földre került, a támadók halálos fejsérüléseket mértek rá. A sérülések száma és hevessége erős indulatot (pl. hirtelen düh, gyűlölet), az összehangoltság pedig előzetes tervet jelez. Bár a merénylet előre megfontolt jellegűnek tűnik, a kivégzés módja nem hidegvérű végrehajtásra utal.
A projektet Hajdu Tamás (ELTE TTK, Embertani Tanszék) szervezte; a genetikai vizsgálatokat Szécsényi-Nagy Anna és Borbély Noémi végezték az ELTE BTK Régészettudományi Intézet Archeogenomikai Intézetében (RCH). Munkájuk azt mutatja be, miként igazolhatók a történeti források, és hogyan rekonstruálhatók egykori erőszakos események a humán- és természettudományok együttműködésével.
Többek között a Sacra Corona, vagy a Honfoglalás is látható a közmédia televíziócsatornáinak ünnepi kínálatában augusztus 20-án. Az államalapítás emlékére tematikus beszélgetésekkel és magyar zenékkel várják hallgatóikat a közmédia rádiócsatornái.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!