Hol tartunk az alapvető jogokkal? – Erdélyi magyar szakember az EU-s ügynökség vezetőségében

Románia esetében most Molnár Zsolt volt RMDSZ-es Temes megyei képviselőre, korábbi miniszterelnöki tanácsadóra esett a választás, aki 2018 óta tevékenykedik ombudsmanhelyettesként a Nép Ügyvédje hivatalában. Itthoni munkaköre az általános emberi jogok, a nemi esélyegyenlőség, a kisebbségi jogok és a vallási jogok területét fedi le, de számos más alapjogban is jártas szakember.

Molnár Zsolt az EU-s intézmény igazgatótanácsi kinevezése kapcsán az Erdélyi Naplónak elmondta, nyilvános verseny keretén belül választották ki Románia képviselőjét, melyet a külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium közösen bonyolított le.

Elmondása szerint teljesen átlátható volt a jelentkezés és a vizsgafolyamat, a szakmai szempontok voltak meghatározók. A kormány februárban hirdette meg a pályázatot, a kiválasztási folyamat majdnem két hónapig tartott és konkrét kritériumoknak kellett megfelelni.

– ismertette. Voltak „versenytársak” is: többen jelentkeztek, a dossziékat egy szakértői bizottság bírálta el. „A második fordulóban interjúkat szerveztek, ebben a szakaszban már csak négyen maradtunk. Közülünk választották ki az igazgatótanács teljes jogú és helyettes tagját is. A szakmai ismereteket és a nyelvtudást vizsgálták, felmérték a jelentkezők helyzetértékelési képességeit, és büszke vagyok rá, hogy erős mezőnyből végül én végeztem első helyen” – emelte ki az Erdélyi Naplónak Molnár Zsolt.

A kiválasztási folyamat romániai része után a konkrét nevesítést el kellett fogadnia az Európai Bizottságnak is. „Ez a procedúra valamivel gyorsabban zajlott, hiszen két héttel azután, hogy Románia hivatalosan értesítette a Bizottságot, már kapcsolatba is léptem az FRA-val. Végül a folyamat május elején végződött, akkortól hivatalos a kinevezés. Május közepén sor került az idei első igazgatótanácsi ülésre, ahol hivatalosan részt is vehettem” – idézte fel a 41 éves szakember.

Aki abba is beavatott, mi a feladata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatótanácsi tagjának, mivel jár ennek a tisztségnek a betöltése, konkrétan mit kell vagy lehet ténykedni a testületen belül. Az igazgatótanács az ügynökség legfontosabb vezető és döntéshozó szerve, amely gyakorlatilag az intézmény működésének minden területére hatással van. Ennek tagjaként az a feladata, hogy részt vegyen a stratégiai irányvonalak és célkitűzések meghatározásában, közösen fogadják el az éves munkatervet, a hosszú távú programokat és a költségvetést, valamint rendszeresen értékelik az ügynökség szakmai tevékenységeit és azok eredményességét.

Ezek alapján kell megalapozott döntéseket hoznunk annak érdekében, hogy az ügynökség valóban hatékonyan működjön, és hozzájáruljon ahhoz, hogy az Európai Unióban az alapvető jogok ne csupán elvek maradjanak, hanem a gyakorlatban is érvényesüljenek” – hangsúlyozta.

Megkérdeztük azt is Románia képviselőjétől, hogy az ország milyen formában jelenik meg az EU Alapjogi Ügynökségének „munkaasztalán”: melyek azok a súlyosabb ügyek, amelyekkel valamilyen formában foglalkozott a közelmúltban az intézmény, és mire jutott, mit javasolt?

Molnár Zsolt szerint Románia – akárcsak minden uniós tagállam – folyamatosan jelen van a FRA munkájában. Az ügynökség minden kutatása, elemzése és jelentése kiterjed az összes tagországra, így Romániára is.

A jelentés ugyanakkor más súlyos problémákra is felhívja a figyelmet Románia kapcsán – például a családon belüli erőszak gyakori előfordulására, illetve az online gyűlöletbeszéd aggasztó mértékű terjedésére” – vázolta.

A legfrissebb Alapjogi Jelentés idén június 10-én jelenik meg. Az FRA nem csupán az évente megjelenő átfogó jelentéseiben, hanem tematikus elemzéseiben is vizsgálja a tagállamok – köztük Románia – emberi jogi helyzetét. Az ügynökség feladata az, hogy objektív, tényalapú helyzetképet adjon, és javaslatokat fogalmazzon meg az emberi jogok védelmének megerősítésére. Minden tagállamban, így Romániában is – szögezte le a szakember.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a romániai magyar kisebbség helyzete alapjogi szempontból elérte-e a közelmúltban valamilyen formában az ügynökség „ingerküszöbét”, foglalkoztak-e velünk valamilyen formában. „Fontos tudni, hogy az Európai Uniónak – és így az Alapjogi Ügynökségnek is – csak nagyon korlátozott hatásköre van a nemzeti kisebbségek kérdésében. Ez ugyanis alapvetően tagállami hatáskör, vagyis az egyes országok saját hatáskörben döntenek ezekről az ügyekről.

– hívta fel a figyelmet Molnár Zsolt. Ugyanakkor hozzátette: az FRA utoljára 2011-ben készített átfogó jelentést a nemzeti kisebbségek helyzetéről az EU-ban, így a romániai magyar közösség is akkor szerepelt részletesebben. Azóta a figyelem elsősorban azokra a társadalmi csoportokra terelődött, amelyeket a kutatások szerint a legsúlyosabban érintenek a mindennapi diszkrimináció formái – ilyen például a roma közösség. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar kisebbség helyzete ne lenne releváns. Egyszerűen arról van szó, hogy az elmúlt időszakban nem került olyan formában az FRA elemzéseinek középpontjába, mint más, az előítéleteknek és kirekesztésnek napi szinten kitett közösségek” – válaszolta.

Rákérdeztünk arra is, hogy romániai, illetve romániai magyar képviselőként van-e olyan alapjogi kérdés, ügy, téma, amit saját kezdeményezésből hangsúlyosabban meg szeretne jeleníteni, tematizálni, valamire az eddiginél nagyobb figyelmet irányítani az Európai Unió Alapjogi Ügynökségen belül. Molnár Zsolt szerint az Ügynökség napirenden van az alapjogokkal kapcsolatos legfrissebb kérdésekkel, már elemzi a például a mesterséges intelligencia emberjogi vonzatait és az egyre súlyosabb lakhatási válságot.

„Ugyanakkor azt látjuk, hogy Európában egyre erősödnek a szélsőséges nézetek és mozgalmak.

Átfogó, interdiszciplináris, tagállami szintű felmérésekre lenne szükség, hogy megértsük, miért népszerűek a gyűlöletkeltő tartalmak és választják egyre többen a szélsőséges nézeteket Európa-szerte. Ezt a munkát a legjobban a FRA tudná elvégezni” – közölte Molnár Zsolt.