Hazaszeretet, migráció és kereszténység

A mikrofonhoz lépő miniszterelnököt hatalmas, szűnni nem akaró taps fogadta. Pulpitusának jelmondata a Fidesz–KDNP választási kampányának a jelmondata is egyben: Nekünk Magyarország az első!

Az Orbán-beszédeknek van egy sajátos dinamizmusa, az őt hallgató közönséget könnyen magával ragadja. Bevallotta, hogy mindig nagy izgalommal és örömmel készül erre a beszédre, ráadásul idén a 20. évértékelőre került sor és a Fidesz 30 éves évfordulóját ünneplik. Az első tapsra nem kellett sokat várni. „Ez a nyolc év jól sikerült, jobban, mint ahogy vártuk” – utalt az elmúlt két kormányzási ciklus sikereire. Orbán sorra megköszönte közeli munkatársainak a példaértékű munkát. Elsőként Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének a nevét emelte ki, akit a nemzeti bank átalakításáért méltatott, de kiemelte többek között Varga Mihályt, Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, illetve Balog Zoltánt is, akit külön megdicsért azért, hogy sikerült megdupláznia a felsőoktatásban tanuló romák számát.

Orbán Viktor sikertörténetként beszélt a mai Magyarországról. Kifejtette, számított ugyan gazdasági fejlődésre, de arra nem, hogy az életmód, a sport és a kultúra ilyen ütemben gyarapszik. Szavaiból kiderült, hogy a mozik, a színházak és a múzeumok is egyre több látogatót fogadnak, ami pontos lenyomata annak, hogy a magyarság kultúrnép. „Ebből a nyolc évből kihoztuk, amit ki lehetett hozni. A nyolc év vállalható, büszkék lehetünk, soha rosszabb nyolc évet” – fogalmazott.

Ellenzékváltó hangulat

Orbán Viktor elmondta, az egyszerű dolgokban hisz: a munkában, a hazában és a családban. Magyarország jobban néz ki, mint nyolc évvel ezelőtt, de még nem érte el célját, van hova fejlődni. Kifejtette: a Fidesz vezérfonala a rendszerváltásig vezethető vissza, hiszen tizenkét évet voltak kormányon, tizenhat évet pedig ellenzékben, tehát nincs még meg az egyensúly. Ezen a szófordulaton a közönség jót nevetett. Így még legalább négyévnyi kormányzás kellene ahhoz, hogy a mérleg nyelve egyensúlyba kerüljön.

A közelgő választásokra utalva Orbán úgy fogalmazott: a Fideszt az különbözteti meg a többi párttól, hogy ők szenvedélyesen szeretik Magyarországot és tesznek is érte. Ezzel terítékre kerültek az ellenzéki pártok, amelyekről azt mondta, nem is érti, hogyan kérhetnek a néptől bizalmat. Az MSZP egy listavezető csődgondnokot igazolt, hogy kivezesse a szocialistákat a parlamentből. A Gyurcsány-féle baloldali pártra utalva Orbán azt mondta, a volt miniszterelnök csak annyit tud mondani, hogy az egyházak fogják be a szájukat és húzzák meg magukat. Az LMP kapcsán nem tudta eldönteni, mit is jelent a lehet más a politika, miközben a közönség nevetésben tört ki. A Jobbik pálfordulásáról szólva úgy fogalmazott: ez a szebb napokat megért párt ma ott tart, hogy az iszlámot nevezi az emberiség utolsó reményének, tehát nem csoda, hogy ellenzékváltó és nem kormányváltó hangulat van Magyarországon.

A latin kereszténység menedéke

A miniszterelnöki évértékelőben fontos helyet kapott a migráció kérdése.

Nyugaton a nagyvárosok iszlamizálódnak és a keresztény kultúrájú népesség megfogyatkozik. Délről nézve Magyarország a latin kereszténység utolsó országa, ráadásul az ortodox kereszténység is derekasan harcol: Orbán elismerését fejezte ki Romániának, Szerbiának és Bulgáriának.

A nyugat-európaiak korábban azt mondták, hogy a kevertség szép, most meg a szolidaritás miatt kell befogadni az iszlám bevándorlókat. Magyarország viszont azokkal az országokkal akar szolidáris lenni, akik meg akarják védeni Európát. Ilyen például a V4-ek, a bajor CSU és Ausztria is hazafias irányt vett. Orbán külön kiemelte az olasz Silvio Berlusconi pártját, a Forza Italiát, amely ismét kormányzási pozícióba kerülhet. A miniszterelnök szólt azokról a nyugati politikusokról is, aki korábban sokat bírálták a magyar kormányt, viszont ma már nincsenek hatalmon: Werner Feumann és Christian Kern Ausztriából, Matteo Renzi Olaszországból, Zoran Milanovic Horvátországból vagy Martin Schulz Németországból. A migráció témakörében szó esett még a Stop Soros törvénycsomagról, illetve az ENSZ újabb törekvéseiről, hogy biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalat hozzanak létre az Európába érkezők számára, olyan elképzeléssel, hogy a migráció kedvezően hatna az európai országok fejlődésére. „Az USA már elhagyta a tárgyalóasztalt, és Magyarország is csak azért maradt még ott, hátha meg tudja változtatni ezt a javaslatcsomagot”–fogalmazott a magyar miniszterelnök.

Ki a földszintre, ki az ötvenedik emeletre érkezik

A miniszterelnök frappánsan zárta beszédét. Az ellenzék nem érzi az idők szavát, ezért nem támogatta a kormányt a kerítésépítésben, a kvótanépszavazásban és a Soros elleni harcban sem. „Reménytelen helyzetben vannak, és már de Gaulle óta tudjuk, hogy a reménytelenség gyűlöletet szül”. Ennek kapcsán mondta Orbán Viktor, hogy olyan ez a történet, mint az az ember, aki az ötvenedik emeletről zuhan, és közben mind azt hajtogatja: eddig minden rendben. „Ötven nap múlva mindenki megérkezik, ki az ötvenedikre, ki a földszintre. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”

A közönség hatalmas vastapssal köszönte meg a beszédet. A világhálóra felkerült közvetítés képeiből láttam, hogy mennyien rekedtek kinn, miközben a belső térben talpalatnyi hely sem volt szabad.

Ha összegyűl az egymillió aláírás, akkor az Európai Uniónak érdemben is foglalkoznia kell az őshonos népekkel kapcsolatos jogszabályok meghozatalával.

A teremből való távozáskor jó pár neves sportemberrel futottam össze. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő egyben az MTK sportklub elnöke, de ott volt Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója, vagy Szöllősi György, a magyar labdarúgás rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. A jeles sportújságíró azt mondta, hogy ennyien még soha nem vettek részt Orbán Viktor évértékelőjén.