Hirdetés

Dublin, a kultúra mediterrán városa

•  Fotó: Somogyi Botond

Fotó: Somogyi Botond

Dublin Európa harmadik leglátogatottabb városa – így ajánlja az ír fővárost az egyik világhálós ismeretterjesztő. A szigetországban töltött néhány nap nem győzött meg ugyan az állítás megalapozottságáról, arról viszont igen, hogy Dublinba érdemes ellátogatni.

Somogyi Botond

2013. augusztus 17., 13:152013. augusztus 17., 13:15

Negatív élménnyel kezdődött írországi tartózkodásom: Angliában a buszmegállókban is sor van, érkezési sorrendben szállnak fel az utasok, azt azonban nem gondoltam volna, hogy a dublini repülőtéren a taxikkal is hasonló a helyzet. Beálltam a sorba, s pechemre épp egy olyan hölgyhöz kerültem, akinek fogalma sem volt, hova kell mennie. Társaitól érdeklődött, s csak jó későre indultunk el. Menet közben többször eltévedt, néha az volt az érzésem, szándékosan. Eszembe jutottak a bukaresti taxisok, akik jól megjáratják a naiv vidékit: „Fizessen csak az ürge”.

 Felhíguló keresztyén önazonosság?

Egy jezsuita szabadidő központban számos európai internetes, illetve egyházi médiában járatos szakember részvételével rendezték a 18. Európai Keresztyén Internet Konferenciát, utam célját. Miután a faluról városra költözött emberek már nem, vagy csak ritkán járnak templomba, kiszakadnak az egyházból – az urbánus konglomerátumokban inkább oda mennek, ahova a munkájuk vagy barátjaik kötik őket. És ez többnyire nem a templomot jelenti, hanem a világhálót– hangzott el a konferencián. Rengeteg program, applikáció, közösségi oldal van használatban, okostelefonjaik révén az emberek állandó kapcsolatban vannak a „világgal”. Nem statikus, hanem dinamikus identitást építenek fel, blogokat írnak, ott vallják meg a hitüket. Felhígul a keresztyén önazonosság, egyre tágabb értelemben kell meghatározni a keresztyénséget. Ezért felmerül a kérdés: hogyan éli meg az egyház a „hálózati tárgyalásokat”, az emberek ugyanis – akár a keresztséggel, akár a katekizációval kapcsolatban, akár más egyházi „szolgáltatással” kapcsolatban – alkudoznak. A régi stílusú média fokozatosan háttérbe szorul, mindenki próbál lépést tartani a technológiával. Ha az egyház nincs felkészülve arra, hogy élőben is jelen legyen a világhálón, elveszti a híveit. De hogyan lehet őket az egyház közelében tartani? Milyen anyagi áldozatokat hoz az egyház, milyen szellemi tőkét fordít arra, hogy a modern technika vívmányait kihasználva érdekesen, ugyanakkor teológiailag megalapozottan tárja álláspontját a társadalom elé?

 Mediterrán öböl

Dublin mintegy félmillió lakosú város, évezredek óta lakott település. Ír neve, Baile Átha Cliath – a Rőzsefonattal Megerősített Gázló Városa – arra a településre vonatkozik, amelyet II. Mael Sechnaill király alapított 988-ban és hozzáolvadt Dubh Linnhoz (Fekete tó). A várost a vikingek alapították, a 12. században a normannok telepedtek meg, az évszázadok folyamán pedig a brit uralkodó németalföldieket és francia hugenottákat is telepített ide.

Kisétáltunk Howthba is, a kis félsziget a fővárostól északra mélyen nyúlik a tengerbe, legkeletibb pontjáról pedig látszik „Írország szeme” (Ireland’s Eye), egy 22 hektáros kis sziget. A takaros kis udvarokon, jellegzetesen brit stílusban épült egy- vagy kétemeletes – amúgy méregdrága – házak között számos mediterrán növényt látni. Az öböl időjárási viszonyait figyelembe véve azonban ezen csak egy pillanatra érdemes elcsodálkozni. A vacsorára rendelt báránycomb kiváló, a desszertként tálalt rebarbarás sütemény pedig igen különleges volt. Ezt a nálunk amúgy elhanyagolt gyümölcsöt különben a szigetországban több helyen is különbözőképpen használják: többek között joghurtot, szószt is készítenek belőle.

 Book of Kells, a páratlan kultúrkincs

A várost kettészelő Liffey folyó két oldalán elterülő történelmi belváros legjelentősebb turisztikai látványossága a több hektáron fekvő, számos régi épületet magában foglaló 1592-ben alapított Trinity College. Az évszázadok során számos tudóst, feltalálót, költőt adó egyetemet ma is a világ legjobb ötven oktatási központja közé sorolják. Régi könyvtára őrzi az írek egyik legnagyobb büszkeségét, a Book of Kells-t, egy 8. század végén készült csodálatos színes illusztrációkkal ellátott, kézzel írott (befejezetlen) evangéliumos könyvet. A napjainkban 680 oldalas – négy kötetbe újrakötött – alkotás valószínűleg a skót partok mentén található Iona szigetén fiatal szerzetesek keze által született. A páratlan ír kultúrkincs nevét a kellsi kolostorról kapta, ahol évszázadokon át őrizték.

A város élete első pillanattól kezdve a nagy mediterrán városok nyüzsgésére emlékeztet – és nemcsak a korábban említett növényzet, vagy a járdán és a fákon pihenő sirályok látványa miatt. A bevásárló utcákon és a sétáló körzetekben szűnni nem akarónak látszik az emberáradat. A késő délutáni óráktól a bevásárló embereket felváltják a színházba, koncertre, moziba és főleg a kocsmai beszélgetésre igyekvők. Meglepő volt, hogy az írek mennyire adnak a viseletre: nem láttam szakadt vagy akár slampos ruhákba öltözött embereket, tetováltakat, lila vagy zöldhajú fazonokat. Az utcákon kevés a koldus – egyik közülük éppen román volt –, kevés a részeg.

Swift nyomában

A Trinity College épületegyüttesétől nem messze fekszik a kormánynegyed, a főépülettel szemben éppen az a házsor áll, amelyben mintegy 30 évig élt Bram Stoker. A közelben levő nagy parkban – több is van belőlük – számos műemlék mellett Oscar Wilde szobra is látható.

A Dublin Castle mellett elhaladva elérkezünk az 1028 után alapított Crist Church katedrálishoz, amely végső formáját a 13. században nyerte el. Nem messze tőle található a még híresebb St. Patrick székesegyház. A protestánsok tulajdonában levő templom – amely ugyancsak a 13. században épült – mai formáját egy 1864-es restaurálás után nyerte el. A katedrális bejáratától jobbra díszes réztábla jelzi Jonathan Swift – a Gulliver-történetek szerzője – sírhelyét. A regényíró 1713-1745 között a templom espereseként szolgált.

Dublinban nincsenek magas épületek a polgármesteri hivatal urbanisztikai megkötései miatt. A brit stílusban épült három-négyszintes házak között mégis ráakadok egy förmedvényre: a kicsi ablakokkal ellátott betonkolosszus mintha egy erdélyi kisváros központjában a kommunista rendszerben épült magas szálloda lenne. Az épület a központi ír bank főhadiszállása, ennél magasabbat a Liffey partján láttam, egy világhírű sörgyár épületét. Úgy tűnik, a  pénznek arrafelé sincs szaga.

 Nobel-díjasok városa

Hogy valóban a földrész harmadik leglátogatottabb városa lenne Dublin, nem tudom megmondani. De aki kikapcsolódásra vágyik, aki szép és nyugodt, tiszta várost akar látni, és főleg kulturális élményben akar részesülni, feltétlenül látogasson el az ír fővárosba. A múzeumok nagy részébe ingyenes a belépő, a Liffey partján épült Temple Bar nevű szórakozónegyed éjjeli nyüzsgése, vendéglőinek, kocsmáinak világa egyedi. Az utcákon és a számunkra különleges növényzetű parkokban sétálva az ember egyre több hírességnek a szobrát, szülőhelyét fedezi fel. Olyanokét, akiket a brit birodalom gigantikussága miatt sokunk angol származásúnak gondol. Róluk a Dublini Írók Múzeumában lehet többet megtudni. A gyönyörűen és gazdagon berendezett múzeumban a már említett Jonathan Swift, Bram Stoker és Oscar Wilde mellett olyan hírességek életéről, munkásságáról szerezhetünk mélyebb ismereteket, mint Richard Sheridan drámaíró, Thomas Moore és James Joyce költők, vagy az irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett William B. Yeats, George Bernard Show és Samuel Beckett.

Írország dióhéjban
Írország lakosainak száma 1841-ben meghaladta a 8 milliót. A gazdasági nehézségek miatt 1846-tól kezdődően több mint egymillió ember éhen halt, további félmillió pedig valamilyen betegség áldozata lett. Több millióan Amerikába, Ausztráliába vagy a világ más tájaira emigráltak az éhínség elől, és ott kolóniákat létesítettek. Az emigrációs hullám nagyjából 1900-ban zárult le. Ma az ország lakossága nem éri el a 4 milliót sem, de a világon több mint 80 millióan vallják magukat ír származásúnak, közülük rengetegen keresik fel az óhazát.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés