Számi család: a globális felmelegedés a hagyományos életmódjuk eltűnésével fenyeget
Fotó: Wikipédia
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unió északi-sarkvidéki politikájának összefüggésében. A fórumon elhangzott: az őslakos számik elvárják, hogy Brüsszel és a helyi kormányok kikérjék a véleményüket a területükön folyó bányafejlesztési projektekről is.
2026. július 19., 11:592026. július 19., 11:59
A Merja Kyllönen finn európai parlamenti képviselő által szervezett eseményen Pirita Näkkäläjärvi, a Finnországi Számi Parlament elnöke, Marianne Gråik, a Svédországi Számi Parlament elnöke, a Számi Tanács képviselője, valamint Heidi Hautala, az Európai Parlament korábbi alelnöke és más uniós döntéshozók találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák az Északi-sarkvidék növekvő geopolitikai jelentőségét és az őslakos népek szerepét a térség jövőjének alakításában.
Az esemény célja az volt, hogy előmozdítsa a párbeszédet az őslakosok jogairól, politikai részvételéről és az éghajlati igazságosságról európai összefüggésben. A megbeszélések arra összpontosítottak, miként lehetne megerősíteni a számi képviselet láthatóságát és részvételét az uniós döntéshozatali folyamatokban, valamint hogyan lehet igazságos átmenetet megvalósítani anélkül, hogy megismétlődnének a kitelepítések gyakorlatai, vagy feláldoznák az őslakos közösségek hagyományos megélhetését.
Mivel az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások kitermelése és a stratégiai verseny egyre inkább átalakítja a régiót, a vita az európai intézmények és a számik közötti kapcsolatok megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. A résztvevők szerint a számik hagyományos tudása, politikai képviselete és az arktiszi térségek gondozásában szerzett tapasztalata elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez, a társadalmi stabilitáshoz és a demokratikus kormányzáshoz.
Különös figyelmet kaptak az Északi-sarkvidék felgyorsult felmelegedéséből és a zöld átmenetből fakadó kihívások, amelyek gyakran a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikák társadalmi költségeinek metszéspontjába helyezik az őslakos közösségeket.
Az eseményt Roberts Zīle, az Európai Parlament sarkvidéki ügyekért felelős alelnöke nyitotta meg, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének üzenetét tolmácsolva: „Ez a Ház az Önöké is.”
Az EP elnöke szerint a Számi Parlament az Európai Parlament fontos partnere lehet a jogalkotásban, ami remélhetőleg hamarosan meg is valósul. Az északi-sarkvidéki térség a felmelegedési folyamat egyik legérzékenyebb térsége, ami hátrányosan befolyásolja a számik hagyományos életmódját. Ezért minden olyan uniós intézkedésnek, amely hatással van a térségre, tiszteletben kell tartania a számi nép érdekeit. Európa számára fontosak a számik, kultúrájuk, problémáik és jövőjük. A klímaváltozás nem elméleti, hanem nagyon is valós probléma, ezért a zöld átmenetnek minden népet méltányosan kell érintenie.
A gazdaság átalakulása az arktiszi övezetben geopolitikai és biztonsági kérdés is, ezért a számik jelenléte, valamint a határokon átnyúló együttműködés kiemelkedő jelentőségű. Roberts Zīle kitért a számi nyelv védelmére is, és ígéretet tett arra, hogy a következő uniós költségvetésben az ehhez szükséges pénzügyi források is helyet kapnak.
Merja Kyllönen szerint az Európai Unió nem beszélhet hitelesen az Északi-sarkvidék jövőjéről, a klímapolitikáról, a természeti erőforrásokról vagy a biztonságról a térség őslakosainak bevonása nélkül. A számi nép hangját véglegesen be kell emelni az uniós sarkvidéki döntéshozatalba.
A párbeszéd azonban túl gyakran máshol zajlik, mint ahol a döntések következményei először jelentkeznek.
A vita az Északi-sarkvidék gyorsan változó helyzetére épült. A globális felmelegedés, a természeti erőforrások kiaknázása, az erősödő geopolitikai verseny és a zöld átmenetet szolgáló beruházások közvetlenül hatnak a számi megélhetésre, kultúrára, földhasználatra és jogaik gyakorlására.
Kyllönen szerint az Európai Uniónak el kell ismernie, hogy az igazságos zöld átmenet nem jelentheti azt, hogy az éghajlat-politikai intézkedések társadalmi költségeit az őslakos népekre hárítják.
A zöld átmenet szükséges, de nem épülhet a múlt hibáira. Ha a szélenergia-fejlesztéseket, a bányászatot, az infrastruktúra-fejlesztést vagy a természeti erőforrások hasznosítását a számik valódi részvétele nélkül valósítják meg, az nem tekinthető igazságos átmenetnek. Fennáll annak a veszélye, hogy miközben eltávolodunk a fosszilis energiahordozóktól, egy újfajta túlzott természeti erőforrás-felhasználást alakítunk ki – figyelmeztetett.
Kyllönen szerint az Európai Uniónak állandó intézményi keretet kell biztosítania a számi részvétel számára, ezért tovább kell vinni a brüsszeli állandó számi parlamenti képviselet régóta napirenden lévő elképzelését.
A panelbeszélgetés során visszatérő igényként fogalmazódott meg az állandó brüsszeli számi képviselet létrehozása és annak uniós finanszírozása. A résztvevők szerint erre önerőből már nincs lehetőségük, hiszen Finnország, Norvégia és Svédország hatalmas területén kis lélekszámban, szétszórtan élnek, gazdaságuk pedig nagyrészt ma is hagyományos életmódra épül.
Sérelmezték azt is, hogy az ásványkincsek kitermelésével kapcsolatban csupán véleményezési joguk van, valódi beleegyezési joguk nincs.
A Kiruna melletti ritkaföldfém-lelőhelyek kiaknázása például a hozzájárulásuk nélkül folytatódik, ami szerintük sérti az őslakosok jogait, és generációkon átívelő károkat okozhat.
Elhangzott az is, hogy az Északi-sarkvidéken négyszer gyorsabb a felmelegedés, mint a Föld többi részén. Kérdéses, hogy a zöld átmenet milyen mértékben számolja fel a hagyományos életmódot és az állattenyésztés jövőjét. Télen egyre gyakrabban eső esik a hó helyett, majd a lehullott csapadék megfagy, így a rénszarvascsordák nem jutnak táplálékhoz.
A résztvevők szerint mindez uniós forrásokból kezelhető lenne, ám az adminisztratív rendszer túlságosan bonyolult. Életmódjuk támogatása nélkül közösségeik hosszú távon nem fenntarthatók. Területeik szinte teljes egészét használják, ugyanakkor a modern gazdasági beruházások folyamatosan szűkítik életterüket. A megfelelő támogatás hozzájárulhatna az elvándorlás és az elnéptelenedés megállításához.
A felszólalók hangsúlyozták: a demokrácia része az állandó beleszólási jog a döntésekbe. Ez olyan befektetés lenne, amely hosszú távon hozzájárulna a térség fenntartható fejlődéséhez, és amelynek gazdasági hasznából biztosítható lenne a számi kultúra és nyelv fennmaradása.
A résztvevők szerint az ősi tapasztalatok és hagyományos tudás jelentős értéket képviselnek a térségfejlesztésben, a tudományos kutatásban és a klímaváltozásra adott válaszok kidolgozásában is. A megoldásoknak a kiszámíthatóság, a folyamatos párbeszéd és a jogok törvényi biztosítása jegyében kell megszületniük az Európai Unió felügyelete mellett.
Az eszmecserét követően a finn–számi Vildá duó előadásában számi népdal-feldolgozásokat hallhattak a résztvevők.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Katalónia Településeinek Szövetsége Jordi Solé volt európai parlamenti képviselő vezetésével irodát nyitott Brüsszelben. A katalán politikust arról kérdeztük, hogy ez milyen szerepet játszik a katalán érdekérvényesítésben.
Egy konferencia miatt vezetett az utam Skóciába, s ha már így hozta a sors, egy kis vakációzással toldottam meg a rendezvényt. A kirándulás egyik kiemelt célállomása az ország észak-nyugati felének kevesek által ismert gyöngyszeme, a Skye-sziget volt.
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
Donald Trump amerikai elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Fehér Ház kabinettermében tartott közös sajtótájékoztatóján az újságírók főként az ukrajnai háborúval, a szankciókkal és az orosz kapcsolatokkal kapcsolatos kérdéseket tettek fel.
Európa egyes országaiban már egy zsidó filmfesztivált sem lehet megtartani, mert a mozik és rendezvénytermek tulajdonosai nem merik felvállalni a biztonsági kockázatokat. Az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség az elmúlt években egyre nőtt.
A világ előtt álló jelenlegi nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak, így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, aki szítja a feszültséget - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Orbán Viktor sokat vitatott diplomáciája akár a történelemkönyvekbe is bekerülhet a „Budapesti Béke” néven. Ezt állítja Bogdan Chirieac politikai elemző, aki szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök képes lehet arra, amire az elmúlt években senki.
A héten Washingtonban mindenki a Tomahawk-rakétákról beszélt. Vajon Donald Trump hosszú hatótávolságú fegyvereket ad-e Ukrajnának, hogy az még mélyebbre csaphasson be Oroszország területén? Ezt a feltételezést azonban megelőzi a budapesti találkozó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!