Az európai áramhálózatot alkotó vezetékek jelentős része több mint 40 éves
Fotó: FUX Zrt.
Az április végén bekövetkezett, Spanyolországot és Portugáliát sújtó áramszünet több mint 60 millió ember életét befolyásolta. Most egy magyar, távvezetékgyártó cég szakemberei világítottak rá arra, mi lehetett az áramkimaradás egyik oka, és milyen lépéseket kell a közeljövőben tenni az európai villamosenergia-hálózat megerősítésére.
2025. július 16., 20:502025. július 16., 20:50
2025. július 16., 20:522025. július 16., 20:52
Az április végi spanyolországi áramszünet intő jel volt arra, hogy Európában rendszerszintű kockázatot jelent a villamosenergia-hálózat állapota, és arra, mennyire sebezhető a rendszer. Az áramkimaradás persze spekulációk hullámát váltotta ki, több elmélet is született az okokra, de ezek túlságosan leegyszerűsítik az EU rendkívül bonyolult villamosenergia-rendszerét, és elterelik a figyelmet a probléma valódi okairól – értékelte szakmai szempontból dr. Barkóczy Péter, a FUX Zrt. cégvezetője.
A szakember rávilágított arra, hogy világviszonylatban Európa rendelkezik az egyik legösszetettebb és legrugalmasabb villamosenergia-hálózattal, amely az év minden napján minőségi villamosenergia-szolgáltatást nyújt a fogyasztóknak. Ám ennek ellenére rendkívül fontos kiemelni azt a tényt, hogy az európai áramhálózatot alkotó vezetékek jelentős része – körülbelül 50%-a – több mint 40 éves. Ez azért sarkalatos pont, mert a távvezetékek tervezett élettartama 50 év. Ennek megfelelően az európai hálózat sürgős korszerűsítésére van szükség, az elöregedő hálózat ugyanis nemcsak elveszíti a rajta keresztül továbbított villamosenergia egy részét, de nem csatlakoztatható új, megújuló energiaforrásokhoz, ami szűk keresztmetszetet jelent az egyes EU-tagállamok zöld villamosenergia-termelésében.
hiszen máskülönben egyre gyakoribbak és egyre nagyobb kiterjedésűek lesznek az ilyen áramszünetek” – szögezte le dr. Barkóczy Péter.
A karbonszál erősítésű kompozit (ACCC) távvezetékek sokkal szilárdabbak és könnyebbek, mint a hagyományos, acél alapú távvezetékek
Fotó: FUX Zrt.
Az Innovációs Díjjal többszörösen kitüntetett miskolci székhelyű FUX Zrt. Európában sok ezer kilométer távvezetéksodrony cseréjével járult már hozzá az elektromos hálózat stabilitásához, kapacitásának bővítéséhez és a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrációjához.
Közép-Európa meghatározó kábel- és távvezetékgyártója évekkel ezelőtt kezdte el a korszerű anyagokat és technológiákat hasznosító karbonszál erősítésű kompozit (ACCC) távvezetékek gyártását. ,,Erről azt kell tudni, hogy
Kis tömege által pedig lehetővé válik, hogy lényegesen megnöveljük az átviteli kapacitást, hiszen a megtakarított súly helyett több alumíniumot tudunk a vezetékbe építeni anélkül, hogy túlterhelnénk az oszlopokat” – fejtette ki a FUX Zrt. vezetője.
A szakember elmondta, hogy az ilyen típusú vezetéksodrony belógása is sokkal kisebb, mint egy acélmaggal rendelkező vezetéknek.
Alkalmazásakor nincs szükség a környezet nagymértékű átalakítására, rombolására, például a fák kivágására.
Ráadásul mivel a karbonszál sokkal erősebb, a leszakadás esélye is sokkal kisebb.
Ennek pedig viharos vagy zord téli időjárás esetén van jelentősége, hiszen jegesedés hatására egy normál acélalumínium vezetéksodrony le is szakadhat, magával rántva az oszlopokat is.
Az említett előnyök nagyban hozzájárulnak a biztonságos villamoshálózat működése mellett a CO2-kibocsátás csökkentéséhez és az ökológiai védelemhez is. Ezért is kezeli a magyar cég kiemelten az ilyen irányú fejlesztéseket, és dolgozik folyamatosan újabb és újabb technológiák és megoldások fejlesztésén és bevezetésén.
Sárréti Anita
Európában rendszerszintű kockázatot jelent a villamosenergia-hálózat állapota
Fotó: FUX Zrt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!