Lengyelország függetlenségi napján, 2019 november 11-én, Krakkóban az erre az alkalomra készített lengyel feliratú zászlóval
Fotó: Makkay József
A lengyel–magyar barátság elkötelezettjeként a Budapesten élő, kalotaszegi származású Okos Márton közösségszervező és közíró számos olyan kulturális programban vett részt az elmúlt években, amely közelebb hozza egymáshoz Lengyelországot, Magyarországot és Erdélyt. Kolozsvári könyvbemutatója alkalmából beszélgettünk.
2020. február 14., 15:122020. február 14., 15:12
2020. február 15., 19:142020. február 15., 19:14
Kolozsváron mutatták be a napokban Okos Márton kalotaszegi származású közíró és közösségszervező Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába című könyvét. A kötet nem most jelent meg, de több utánnyomást és bővítést is megért már. A könyv két erdélyi fiatalembernek,
Az 1989-es romániai rendszerváltás előtt még tomboló kommunista hatalom megtorló gépezetének árnyékában egyáltalán nem volt veszélytelen vállalkozás a „gyalogtúra”. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a két erdélyi fiatalember 1989-ben Magyarországon menekültstátust élvezett, még bonyolultabbá tette az út előkészületeit, hiszen a magyar hatóságok nem hittek a fiatalok terveiben. Inkább arra gyanakodtak, hogy a két erdélyi menekült így akar könnyebben Nyugat-Európába jutni. Összességében tehát a gondviselésnek köszönhető, hogy a hónapokon át szövögetett tervből valóság lett, és a magyar hatóságok által kibocsátott útlevélbe végül bekerült néhány nyugati ország vízuma, ami szabad beutazást biztosított a magyar–osztrák határon túli európai szabad világba.
Okos Márton Kolozsváron Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába című könyvének bemutatóján
Fotó: Makkay József
A könyv lapjain az út minden érdekessége megelevenedik. És egyben az a fajta nyugati naivitás is, ami a magyar üggyel kapcsolatban ma is jellemzi a nyugat-európai országokat, amikor román–magyar viszonylatban nem tudnak vagy nem akarnak érdemben tájékozódni. A Ceaușescu-rendszer hamis propagandájától megfertőzött országokban a „román ideológiai utánpótlás” napjainkban is változatlan. A könyvét Erdélyben és a Kárpát-medence több utódállamában, illetve Magyarországon is bemutató szerző kötetét elvitte Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe is. A kiadvány lapjain olyan kordokumentumok elevenednek meg, amelyek a közelmúlt kutatásával foglalkozó történészek számára is jelenthetnek érdekességet, ugyanakkor a harminc évvel ezelőtti események iránt érdeklődő átlag olvasó is haszonnal forgathatja.
A Budapesten élő és kalotaszegi szőlőfalujába, Kalotaszentkirály–Zentelkére rendszeresen hazalátogató Okos Márton életében a bő harminc évvel ezelőtti tízhetes tiltakozó út fontos állomás volt, ami későbbi közéleti szerepét is megalapozta. A Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület vezetőjeként az elmúlt években számos Lengyelországhoz kapcsolódó magyarországi és erdélyi kulturális esemény résztvevője, illetve szervezője volt. Az Erdélyi Naplónak elmondta: a Lengyelországhoz fűződő ragaszkodása ifjú korára nyúlik vissza. A történelem iránt érdeklődő gyerekként megragadta a Kalotaszegen közkedvelt II. Rákóczi Ferenc élete, akit – a német császár vérpadjától menekülve – a lengyelek fogadtak be. A lengyel–magyar barátság korai megszállottjaként egyre többet foglalkozott a témával, mígnem ráeszmélt: „örökre szívembe lopták magukat a lengyelek”.
A Civil Összefogás Fóruma (CÖF) által szervezett magyar küldöttség felvonulása a lengyel nemzeti ünnepen
Fotó: Makkay József
Okos visszaemlékszik arra is, hogy már a rendszerváltás előtt rendszeresen követte a Szabad Európa Rádió adásaiban a Lengyelországgal kapcsolatos híreket.
Később szinte lélegzetvisszafojtva követtem az éteren keresztül Jerzy Popiełuszko, a Solidarność papjának bátor küzdelmét. Eltűnése, majd halálhíre mérhetetlen lelki fájdalmat okozott. Akkor megfogadtam, hogy egyszer emléket állítunk Popiełuszkónak Erdélyben” – magyarázza Lengyelországgal kapcsolatos 1989 előtti emlékeit.
A lengyel–magyar civil együttműködés egyik fontos szószólójának, Okos Mártonnak azonban hosszú időbe telt, amíg más kezdeményezések után lehorgonyzott a lengyel–magyar közös ügy mellett. 2001 nyarán járt először Lengyelországban, amikor Török Viola zenetanárnő a sepsiszentgyörgyi művészeti iskola diákjaival bemutatta a Szent Kinga gyűrűje című misztériumjátékot Ószandecen, Tarnówban és Krakkóban. A csapatot elkísérő Okos akkor ismerkedett meg több olyan magyarországi és lengyelországi emberrel, aki őszintén hisz a két nép történelmi barátságában. Ez adta az ötletet a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület későbbi megalakításához.
A krakkói királyi palota a Visztula partján
Fotó: Makkay József
„Örömmel tapasztaltam, hogy a magyar–lengyel barátság a 21. században reneszánszát éli. Sőt egyre jobban kiteljesedik politikailag is a visegrádi együttműködésben. Az viszont rögtön feltűnt, hogy ebből Erdély kimarad. Ezért döntöttem úgy, hogy egy budapesti bejegyzésű civilszervezettel próbáljam felkarolni az erdélyi lengyel–magyar barátság vonalát” – fogalmaz az egyesület vezetője.
de hivatalosak a jaroszlói Rákóczi-megemlékezésre, illetve a Civil Összefogás Fóruma (CÖF) által szervezett november 11-i lengyel függetlenségi ünnepre is. A lengyelországi utak sok ismerőst és barátot hoztak össze, így az egyesület teljes gőzzel bekapcsolódott a munkába.
Jarosław (magyarul Jaroszló) a Rákóczi életútját követők számára fontos történelmi hely, hiszen a fejedelem elárulása után II. Rákóczi Ferenc itt töltötte 1711 tavaszát és nyarát, mielőtt Franciaországba indult volna. „2015 szeptemberében a jaroszlói Rákóczi rendezvényen, a magyar napra egy Rákóczi-domborművet adományoztunk és avattunk.
– magyarázza az indulás körülményeit. Ezt 2017 áprilisában Szent Lászlótól Rákócziig címmel egy erdélyi zarándoklat és konferencia követte több erdélyi helyszínnel magyarországi lengyel szervezetek és lengyelországi meghívottak részvételével.
A magyar és a lengyel kormány létrehozta a Waclaw Felczak Alapítványt, illetve a felügyelete alatt működő intézetet. Az alapítvány támogatásával szerveztek 2018 nyarán nemzetközi Báthory-konferenciát Szilágysomlyón és Kolozsváron. 2019-ben sikerült újabb Erdély-barát lengyeleket elhozniuk Krosnóból Szilágysomlyóra. Közösen a helyiekkel arra törekednek, hátha sikerül megmenteni valamit a szilágysomlyói várkastély romjaiból. Tavaly augusztusban első alkalommal Erdélyből szilágysági borászok vettek részt a krosnói XVII. magyar borfesztiválon a Portius Társaság szervezésében. A Magyar Borok Krosznói Portius Fesztiváljának stílusosan a jeles lengyel király, Báthory István volt a fővédnöke.
Hagyományőrző lengyel csoportok felvonulása Krakkóban
Fotó: Makkay József
illetve egyre többen fedezik fel a jeles lengyel király, Báthory István erdélyi gyökereit. Tavaly szeptemberben a hagyományos Báthory Napokon Szilágysomlyón az egyesület kezdeményezésére kopjafát avattak a boldoggá avatott mártír Jerzy Popiełuszko emlékére lengyelek, románok és magyarok részvételével.
Kevesen tudják, hogy Okos Márton kezdeményezte a 2017-es Szent László Évet, aminek megszervezéséhez magyar kormányzati forrásokból biztosítottak támogatást. Noha személyes sérelemként rója fel, hogy ötletét – kedvenc költőjének, Ady Endrének szavaival élve – „percemberkék” sajátították ki, úgy látja, az emlékév sokat segített a magyar–lengyel–erdélyi barátság elmélyítésében. „Lovagkirályunk Lengyelországban született, édesanyja lengyel hercegnő, majd magyar király lett, és halála után Erdély védőszentjévé vált” – magyarázza a történelmi előzményeket.
„A lengyeleknek sokat jelent, hogy volt egy pápájuk, akit a 20. század legjelesebb államférfiaként tart számon Lengyelország. Egyik ismerősöm – aki több mint két évtizede él Lengyelországban – mindig azt szokta mondani: sajnos ott is vannak liberálisok. Tudjuk, nincsen rózsa tövis nélkül. Viszont az is igaz, hogy hétköznaponként a városok templomaiba nemcsak a turisták térnek be, hanem lengyel fiatalok is egymásnak adják a kilincset, ami mindenképpen jó jel” – magyarázza Okos Márton, aki azt szeretné, hogy minél több lengyel jöjjön Erdélybe, ugyanakkor minél több erdélyi látogasson el legalább Dél-Lengyelországba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!