Megfelelő tervezéssel és átfogó energetikai korszerűsítéssel a régi családi házak is passzívház-közeli szintre hozhatók
Fotó: Pinti Attila
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és milyen kompromisszumokkal valósítható meg a passzívház-közeli korszerűsítés.
2026. augusztus 09., 18:362026. augusztus 09., 18:36
Az energiaárak, a régi házak magas fűtési költségei, illetve a nagyvárosokban egyre zavaróbb lég- és zajszennyezés miatt sokan keresik annak lehetőségét, miként tehetnék energiahatékonyabbá, passzívház-közelivé otthonukat.
Noha a köztudatban a passzívház fogalma elsősorban olyan új, modern épületekhez kapcsolódik, amelyeket már a tervezés során a lehető legalacsonyabb energiafelhasználásra optimalizálnak, szakemberek szerint megfelelő tervezéssel és átfogó energetikai korszerűsítéssel a régi épületek is eljuttathatók erre a szintre, bizonyos esetekben pedig a szigorú minősítési követelményeknek is megfeleltethetők.
Török Áron sepsiszentgyörgyi építész, egy tervezőiroda alapítója – amelynek munkáiban hangsúlyos szerepet kap a fenntarthatóság és a regionális építészeti értékek megőrzése – portálunknak elmondta:
Egy egyszerűbb családi ház korszerűsítése viszonylag könnyebben kivitelezhető, míg egy értékes homlokzattal, jellegzetes építészeti részletekkel rendelkező régi épület esetében már jóval összetettebb feladattal szembesülnek a tervezők. Ilyenkor ugyanis az energetikai szempontok mellett arra is tekintettel kell lenni, hogy a korszerűsítés során miként őrizhető meg az épület eredeti karaktere és építészeti értéke.
Török Áron hangsúlyozta, hogy a passzívház-standard nem államilag előírt követelményrendszer, hanem az 1990-es években Németországban kidolgozott minősítési szabvány, amely pontosan meghatározza az épületekkel szemben támasztott energetikai követelményeket. A rendszer a meglévő épületek korszerűsítésére is külön követelményeket határoz meg, így műszaki szempontból egy régi ház átfogó, akár passzívház-szintet megközelítő energetikai felújítása is megvalósítható.
Mint magyarázta, a passzívház-követelmények teljesítésének egyik alapfeltétele a megfelelően hőszigetelt, hatékony épületburok kialakítása, amelynek az épület egészét egységes rendszerként kell körülvennie. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a homlokzati falak hőszigeteléséről kell gondoskodni: a tetőt, a födémet, valamint a talajjal érintkező szerkezeteket is be kell vonni a korszerűsítésbe.
Lényeges szempont továbbá
Az alkalmazott hőszigetelő anyag tekintetében ugyanakkor a passzívház-standard nem támaszt konkrét megkötéseket. „Bármilyen anyag megfelel, ha a megfelelő hőszigetelési paramétereket tudja. Ennek megfelelően polisztirolhab, kőzet- vagy üveggyapot, de akár természetes alapanyagú hőszigetelés is alkalmazható. Nem tehát az anyag típusa a meghatározó, hanem az, hogy az elkészült épületburok összességében teljesítse az előírt energetikai követelményeket” − magyarázta az építész, akinek munkái között van a sepsiszentgyörgyi Egnosis irodaház is, amely elnyerte a darmstadti Passive House Institute minősítését, és amely Románia és egész Kelet-Európában az első, a passzívház követelményeinek megfelelő, nem lakóépületeként vált ismertté.
A napelemek mellett a megfelelő hőszigetelés, a korszerű nyílászárók és a hővisszanyerős szellőztetés is hozzájárul az energiafogyasztás csökkentéséhez
Fotó: Pixabay.com
A passzívházak egyik fontos eleme a hővisszanyerős szellőztetés, amelynek különösen a forgalmas nagyvárosokban lehet jelentősége, ahol a lég- és zajszennyezés miatt az ablaknyitás nem mindig jelent ideális megoldást a lakás levegőjének frissítésére.
„A hővisszanyerős szellőztetés olyan központi vagy helyiségenként kialakított rendszer, amelyben a levegőt egy hőcserélőn keresztül juttatják ki, illetve be az épületbe. A kívülről érkező friss levegő átveszi a távozó belső levegő hőjét anélkül, hogy a két légáram összekeveredne” – magyarázta Török Áron.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy télen a lakásból távozó meleg levegő hőjének jelentős része nem vész el: a rendszer ennek segítségével előmelegíti a kintről beáramló friss levegőt. Így a helyiségek rendszeres légcseréje jóval kisebb hőveszteséggel biztosítható, mint hagyományos, ablaknyitásos szellőztetés esetén. A rendszer továbbá a városi légszennyezés mérséklésében is segíthet, mivel a kintről érkező levegő szűrőkön halad keresztül.
„A jobb minőségű szűrőkkel elég sok mindent ki lehet szűrni a levegőből. Ugyanakkor ez nagyon karbantartás-igényes: ha a szűrőket nem cseréljük megfelelő időközönként, rosszabb levegőminőség lehet az eredmény. Ilyen értelemben ez egy kétélű fegyver” – mutatott rá Török.
Hozzátette, a gépi szellőztetés másik legnagyobb előnye a folyamatos légcsere, ugyanis a hagyományos lakásokban rendszerint jóval kevesebbet szellőztetünk annál, mint amennyi az egészséges beltéri levegő fenntartásához szükséges.
Egyetlen lakás önmagában nem alakítható passzívházzá: a korszerűsítéshez az egész társasház együttműködésére van szükség
Fotó: Tuchiluș Alex
Jelentősen eltérnek az energetikai korszerűsítés lehetőségei attól függően, hogy önálló családi házról vagy többlakásos épületről van szó. Míg előbbi esetében a tulajdonos maga dönthet egy átfogó felújításról, egy tömbházban már az egész épületet egységként kell kezelni.
Török Áron szerint egyetlen tömbházlakást önmagában nem lehet passzívházként minősíteni, mivel energetikai szempontból nem választható el teljesen a körülötte lévő, ugyancsak fűtött lakásoktól.
„A társasház önmagában, teljes egységként eljuthat a passzívház-szintig, ehhez azonban mindenképpen kollektív felújításra van szükség. A lakóközösségnek közösen kell lépnie, akár pályázati forrásból, akár önerőből valósítják meg a beruházást” – magyarázta az építész. Hozzátette, Erdélyben nem ismer olyan tömbházat, amelynek felújításával már sikerült volna elérni a passzívház-közeli szintet.
Kedvezőbb helyzetben vannak az önálló családi házak tulajdonosai.
„Kisebb-nagyobb erőfeszítéssel, de minden további nélkül megvalósítható akár a minősített passzívház-mélyfelújítás is. Egy átlagos esetben ennek nem kellene akadálya legyen, igazából akarat és anyagi ráfordítás kérdése” – fogalmazott Török Áron.
Török Áron sepsiszentgyörgyi építész szerint a régi házak energiahatékony felújítása sok esetben fenntarthatóbb megoldás, mint a bontás és az új építés
Fotó: Török Áron archívuma
A passzívház-szintű építés vagy egy meglévő ingatlan átfogó energetikai korszerűsítése jelentős beruházás, ezért megkerülhetetlen kérdés, milyen többletköltséggel jár mindez. Török Áron ennek kapcsán elmondta, elsősorban nem a szigorú energetikai követelmények teljesítése drágítja meg számottevően a beruházást. A költségeket sokkal inkább az növelheti meg, ha a korszerűsítés során az épület eredeti karakterét, értékes építészeti részleteit és az ezekhez illeszkedő anyaghasználatot is meg kívánják őrizni.
Kifejtette,
„Ha kizárólag az energetikai teljesítményt tartjuk szem előtt, és nem társulnak ehhez különleges építészeti vagy anyaghasználati igények, az építész becslése szerint mintegy 10–20 százalékos többletráfordítással elérhető a passzívház-szint. Nem a passzívház-előírás az, ami igazán drágává tesz egy ilyen mélyfelújítást. Attól válik költségessé, ha az embernek nem mindegy, hogy milyen építészeti minőségben valósul meg” – mutatott rá Török Áron.
Hozzátette, ez különösen a régi, építészeti értéket képviselő házak esetében fontos szempont, hiszen a korszerűsítésnél nem csupán az energiahatékonyságot kell szem előtt tartani, hanem azt is, hogy az épület eredeti karaktere és értékes részletei megmaradjanak.
„Ha egy régi házat úgy akarunk felújítani, hogy az ablak továbbra is fából készüljön, vagy meg szeretnénk őrizni a terméskő lábazatot, esetleg ugyanolyan fa bejárati ajtót szeretnénk, mint amilyen eredetileg volt, ezek teszik igazán drágává a felújítást” – példázta az építész.
Megjegyezte, jelentősen megdrágíthatja a felújítást továbbá, ha a hőszigetelés kialakítása mellett a tulajdonos az eredeti homlokzatot is meg szeretné őrizni vagy helyreállítani, illetve olyan nyílászárókat választ, amelyek egyszerre illeszkednek az épület karakteréhez és megfelelnek a korszerű energetikai követelményeknek.
A hagyományos szellőztetéssel ellentétben a passzívházak rendszere lehetővé teszi a folyamatos légcserét jelentős hőveszteség nélkül
Fotó: Haáz Vince
Mivel egy átfogó energetikai korszerűsítés jelentős anyagi ráfordítást igényel, ezért sokak számára kézenfekvő megoldásnak tűnhet a munkálatokat több évre elosztani: elsőként nyílászárókat cserélni, később a hőszigetelést elvégezni, a fűtési rendszer korszerűsítését pedig egy következő szakaszra halasztani. Az építész szerint azonban a megfelelő előzetes tervezés nélkül, egymástól elszigetelten elvégzett munkálatok később újabb beavatkozásokat tehetnek szükségessé, ami végső soron a költségeket is növelheti.
– hangsúlyozta az építész.
Ennek oka, hogy egy ház különböző szerkezeti és gépészeti elemei szorosan összefüggnek egymással, épp ezért ennek a rendszernek a kialakítását szükséges előre átgondolni. Ha például a padló hőszigetelése miatt felbontják a burkolatot és az alatta lévő rétegeket, könnyen szükségessé válhat az ott futó gépészeti vezetékek cseréje vagy áthelyezése is.
„Ha az anyagi lehetőségek miatt mégis ki kell jelölni egy első munkafázist, én valószínűleg a mennyezet hőszigetelésével kezdeném, mert az egy nagy, összefüggő felület, amelyet akár felülről, a padlás felől is könnyen hozzáférhető. Utána lehet továbbhaladni a homlokzat felé” – mondta.
A megfelelő hőszigetelés, a hőhídmentes szerkezetek és a légtömör kialakítás már az építkezés során meghatározzák az épület energiaigényét
Fotó: Borbély Fanni
Bár Nyugat-Európában az energiahatékony és fenntartható építészet egyre hangsúlyosabb szerepet kap, Erdélyben jóval lassabban terjed ez a szemlélet.
„Lassacskán nálunk is teret hódítanak a fenntarthatósági követelmények, és a tervezők közül is nagyon sokan próbálnak ezen javítani. Átütő törekvést azonban arra, hogy a teljes hazai épületállomány passzívház-szintű legyen egy-két évtizeden belül, egyelőre nem érzékelek” – fogalmazott.
Hozzátette, ennek egyik legfontosabb oka a költség:
Ehhez az is hozzájárul, hogy az energiahatékonysági beruházások gazdasági megtérülése nem mindig elég gyors ahhoz, hogy önmagában ösztönözze a tulajdonosokat a nagyobb ráfordításra. Ha pedig a követelmények betartását nem kíséri megfelelő ellenőrzés, a beruházónak kevés közvetlen gazdasági érdeke marad arra, hogy a kötelezőnél lényegesen magasabb energetikai színvonalat célozzon meg.
A háromszéki építész arról is beszélt, hogy a kelet- és nyugat-európai helyzetet ugyanakkor árnyaltan érdemes összevetni. Mint rámutatott, a nyugat-európai társadalmak egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása magasabb a kelet-európainál, ezért a fenntarthatóságot sem lehet kizárólag az épületek energiahatékonysága alapján megítélni. „Egy kelet-európai embernek kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, mint egy nyugat-európainak, függetlenül attól, hogy mennyire fogékony a fenntarthatósági trendekre” – hangsúlyozta.
A sikeres energetikai korszerűsítés alapja az átgondolt tervezés és a rendszerszemlélet
Fotó: Pixabay
A háromszéki építész arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy bár fenntarthatósági szempontból a meglévő épületek megőrzése és korszerűsítése lenne indokolt, a jelenlegi gazdasági viszonyok gyakran éppen a régi ház lebontását és az új építését teszik kedvezőbbé.
Mint mondta, ennek egyik oka, hogy az építőanyagok piaci árában nem jelenik meg teljes egészében az előállításukkal járó környezeti terhelés:
„A pénzügyi és a környezeti mérleg tehát korántsem feltétlenül mutat ugyanabba az irányba. Egy épület elbontásával ugyanis nemcsak maga a ház tűnik el, hanem veszendőbe megy az a jelentős anyag- és energiaráfordítás is, amelyet egykor a létrehozására fordítottak. Az új épülethez mindezt ismét elő kell teremteni, miközben a bontással olyan építészeti értékek is eltűnhetnek, amelyek később már nem pótolhatók” – fejtette ki.
Hangsúlyozta,
Legalább ennyire fontos mérlegelni azt is, milyen környezeti ráfordítással jár a létrehozása, és valóban indokolt-e lebontani azt, ami megfelelő korszerűsítéssel továbbra is használható volna.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!