Véletlenül Brazília

Brazília felfedezője, Pedro Álvares Cabral 1467-ben született a portugáliai Belmonteben. Apja a tartomány kormányzója volt, Pedro valószínűleg megélt volna egy kevésbé veszélyes foglalkozásból is, ám őt már gyerekkorától a tenger vonzotta. Vasco da Gama utódjának tartották, 32 éves korára akkora tengerészi tapasztalatra tett szert, hogy   1499-ben a király kinevezte a második portugál India-flotta nagy kapitányává.

Cabral flottája 1500. március 9-én futott ki a lisszaboni kikötőből. A fiatal főparancsnok olyan legendás kapitányoknak osztott utasításokat, mint a Jóreménység foka mellett először elhajózó Bartholomeu Dias vagy Goncalo Coelho. Az 1500-as út előzménye Vasco da Gama 1498-as felfedezése volt, aki elsőként hajózott végig a portugálok által évtizedek óta tervezett indiai hajóúton, és 1499-ben három hajóval és tekintélyes fűszerrakománnyal tért vissza Lisszabonba.

A második expedíció vezetőjeként Cabral I. „Szerencsés” Mánuel királytól 9 naót (négy árbocos vitorláshajó, melyet a 15. században Portugáliában fejlesztettek ki Atlanti-óceáni hajózásra), 3 karavellát (kereskedelmi hajózásra alkalmas hajótípus) és egy teherhajót kapott, és mintegy 1500 főnyi haderőt szállított kelet irányába.

Az expedíció nem indult túl jól: az egyik hajó már a Zöld-foki szigetek térségében nyomtalanul elveszett, ráadásul a flotta letért a portugál hajósok által használt útvonalról, és nagyobb körívet írva le az óceánon, „belebotlott” a dél-amerikai szárazföldbe. A Zöld-foki szigetektől egyenesen délnyugatnak hajóztak, s április 21-én egy hegyet pillantottak meg, amelyet Húsvét-hegy névre kereszteltek. Cabral április 22-én horgonyt vetett az öbölben, ahol egy keresztet állított és a területet I. Manuel portugál király birtokának nyilvánította. Mivel azt hitte, szigetre bukkant, a földet az Igaz Kereszt Szigetének (Vera Cruz szigete) nevezték el.

Cabral kapcsolatot létesített a mai Porto Seguro környékén élő, kőkori kultúrájú indiánokkal, majd a hónap végéig flottájával a part mentén hajózott végig, mígnem május 1-jén az indiai út folytatásáról döntött, egy teherhajóval Gaspar de Lemost küldve vissza I. Mánuel királyhoz a felfedezés hírével.

Cabral nem fordított túl nagy figyelmet felfedezésére: az armada főparancsnoka pár nap után folytatta útját India felé, ami elég viszontagságosra sikeredett. De még a portugál korona sem foglalkozott érdemben a felfedezett területtel, mivel egy 1502-es expedíció semmi értékeset nem talált a primitívnek tartott bennszülötteknél. Brazília az 1530-as évekbeli gyarmatosítása után a portugál gyarmatbirodalom egyre fontosabb része, Cabral felfedezésének köszönhetően pedig Latin-Amerika egyetlen portugál nyelvű országa lett.

Hajóit indiai fűszerekkel és más árukkal rakatta meg, majd visszaindult Európa felé. 1501. július 31-én érkezett vissza Lisszabonba. A flottából mindössze három hajó maradt…

Bár ő azt várta, hogy megkapja a királytól a parancsnoki kinevezést az 1502-ben induló harmadik India-flotta élére, azt Vasco da Gama kapta meg. Ezután Cabral már élete végéig egyetlen hivatalos küldetést sem kapott az udvartól.

1520-ban, más források szerint 1526-ban halt meg. Santarém városában az Igreja da Graça templomban temették el.

A brazilok őt tartják hazájuk felfedezőjének, ám a mai napig erősen vitatott, hogy valójában a portugál Pedro Álvares Cabral fedezte fel Brazíliát vagy pedig a spanyol származású Vicente Yanez Pinzón, aki Columbus egyik hajójának kapitánya volt, és állítólag Cabral előtt már járt ott.

Egy biztos: portugál gyarmat lett belőle, ahol még ma is a portugál a hivatalos nyelv.