Valós személy és nőcsábász lehetett Mr. Darcy

Nem tudjuk, hogy ez most jó hír-e vagy rossz, de egy angol irodalomtörténész a jelek szerint megfejtette, ki lehetett Mr. Darcy. Pedig ha Mr. Darcyról volt szó, Jane Austen Büszkeség és balítéletét olvasva képzeletünk minden alkalommal szárnyalt – mert ki olvasná el pusztán egyetlenegyszer a regényt? –, akárcsak nők millióié világszerte. Bár Colin Firth 1995-ös emlékezetes alakítása óta talán sokan nem hagyatkoznak önnön fantáziájukra.

Egyszóval megvan Mr. Darcy. Kétkedőknek, képzelgőknek és nagyobb felfedezésre, esetleg világhírnévre váró irodalomtörténészeknek megnyugtatásul mondjuk: nem száz százalékig bizonyos. De igencsak elképzelhető. Susan Law hosszú évek kutatómunkája nyomán arra a következtetésre jutott, hogy Darcy létezett a valóságban is, pontosabban létező személyről, Morley első grófjáról, John Parkerről mintázta Jane Austen. Parker az írónő egy barátnőjét, Francest vette el másodjára feleségül, és a korabeli leírás szerint szenvedélyes férfiként ismerték. Az 52 éves történész azt állítja, meggyőző érveket tud felsorakoztatni Mr. Darcy valódi személyazonossága mellett, azt ugyanakkor elismeri, hogy szász százalékig azért nem biztos az igazában. Mint emlékeztetett: Austen sohasem állította kerek-perec, hogy Darcyt a grófról mintázta, de meglehet, hogy ennek a barátnőjéhez való lojalitása lehetett az oka. Azért azt valóban nehéz elképzelni, hogy az írónő Frances elé álljon és közölje: bocs,a férjed Mr. Darcy.

Így az állítást alátámasztó érvekre hagyatkozhatunk. A bizonyítékok közül a legfontosabb, hogy Austen egy ideig a grófnál vendégeskedett a plymouthi Saltram House-ban, amikor a 19. század fordulóján a Büszkeség és balítélet című regényét írta. Amikor a mű megjelent, sokan gondolták, hogy azt Austen barátnője, a gróf második felesége, Frances írta, mivel a regényt a szerző megnevezése nélkül adták ki először 1813-ban. Az is bizonyos, hogy a gróf és az írónő bátyja, Henry jó barátságban voltak egyetemi éveik alatt, és kapcsolatuk a későbbiekben is folytatódott, Henry a család házi káplánja is volt. Law szerint Mr. Darcy és a gróf között szembeötlő a hasonlóság. Austen úgy írta le a hőst, mint aki mindenki figyelmét megragadja, amint egy szobába belép: magas, jóképű és nemes arcélű. Mindezen tulajdonságaiból fakadóan vélhetőleg körülzsongták a nők, és Mr. Darcyval ellentétben – aki, szeretjük azt hinni, hűséges és rajongó társa Elisabeth Bennethnek – a jelek szerint megérte a pénzét. Mindez akkor derült ki, amikor a gróf beperelte első feleségét házasságtörésért, mert megszökött a család egyik barátjával. Kiderült ugyanis, hogy ezt a nő azután tette, hogy megtudta: férjének három törvénytelen gyermeke született házas szeretőjétől. Law elméletét az is alátámaszthatja, hogy Austen Mansfield Park című regényének házasságtöréssel foglalkozó szálához sokak szerint éppen a gróf első házassága körüli botránya szolgált mintául.

Susan Law meglehetősen hatásvadász című könyve, a Through the Keyhole: Sex, Scandal and the Secret Life of the Country House (Kulcslyukon át: szex, botrány és titkos élet a vidéki kúriában) című könyve Nagy-Britanniában júliusban jelenik meg. Vélhetőleg heves vitákat szül majd az Austen-rajongók körében.