John Glenn 1998-ban 77 évesen a Space Shuttle fedélzetén ismét repülhetett, így ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt
Fotó: NASA
Hatvan éve jelentette be a John F. Kennedy amerikai elnök a Hold-programot. Bár régen történt, de a hőskorból még ma is élnek köztünk űrhajósok.
2021. február 06., 18:412021. február 06., 18:41
Az emberiség mindig az égbe vágyott – nemcsak vallásos alapon, hanem valamilyen járművet használva. És láss csodát: a Wright fivérek 1903-as első „igazi” repülője után alig több mint öt és fél évtizeddel, 1961 áprilisában Gagarin már űrhajóban száguldott a csillagok felé! Jurij Alexejevics néhány évvel a történelmi repülés után valóban az égben kötött ki, hiszen alig 34 évesen életét vesztette egy rutinrepülés során, ám az ő hőstette arra sarkallta az amerikaiakat, hogy teljes gőzzel belevágjanak az Apollo-programba. Ennek pedig egyenes következménye lett, hogy
Az elkövetkező években, 1972-ig, amikor a NASA pénzügyi megfontolásokból lefújta a kirándulásokat a szomszédos égitestre, az Apollo-program 6 küldetése landolhatott a Holdon, 12 űrhajós léphetett annak felszínére.
Ha kicsit jobban elmélyülünk az amerikai űrprogram elemzésébe, illetve az űrhajósok életrajzaiban, rögtön feltűnik, hogy szinte kivétel nélkül mindegyikük tisztes kort élt meg, vagy elég sokan még mindig köztünk vannak. Természetesen kivételek is akadnak, ilyen az Apollo–1 személyzete – Virgil „Gus” Grissom, Edward White, Roger B. Chaffee –, akik 1967-ben egy sajnálatos balesetben még a Földön életüket vesztették. De például a híres Apollo–11 legénységéből Michael Collins és „Buzz” Aldrin (a második ember, aki a Holdra lépett) még él, Neil Armstrong, az első ember a Holdon 2012-ben hunyt el 82 éves korában. Egyébként az előbbi kettő a 91. életévét tapossa…
Megmenekültek, és ketten közülük, a 93 éves James Lowell és a 87 esztendős Fred Haise, ma is élnek. 1972 decemberében indult útjára az Apollo–17, a program utolsó küldetése. Érdekessége, hogy a személyzet egyik tagja első alkalommal nem berepülőpilóta, hanem geológus volt. A legénység névsora: Eugene Cernan, Ronald Evans, Harrison H. „Jack” Schmitt. Cernan, a parancsnok 82 évesen hunyt el, egykori társai jelenleg 85 évesek, és jól érzik magukat.
A felkészülés, az edzések sem minősültek sétagaloppnak, egy mai focista, aki huszonévesen már milliomos, valószínűleg pár nap után sírva könyörögne a NASA illetékeseinek, hogy engedjék haza. Azt se feledjük, kezdetben az űrhajósokra nemzeti kincsként tekintettek, és úgy is vigyáztak rájuk…
Hogy mennyire számított a tökéletes egészségi állapot az asztronauták esetében, azt jól jelzi Donald Slayton esete. Az „eredeti hetek”, az első űrhajós csoport tagjaként került a NASA-hoz, korábban vadászpilóta volt. 1962-ben a Mercury–7 kijelölt pilótája volt, de az ellenőrző orvosi vizsgálat enyhe szívritmuszavart jelzett, ezért eltiltották a repüléstől. Gyakorlatilag olyan apró hibát vettek észre az orvosok, amivel akár száz évig is eléldegél az ember, mégsem engedték repülni. A NASA repülőszemélyzetének a főnöke lett, gyakorlatilag ő döntött arról, ki indul az űrbe. Később Slayton felkeresett egy szívspecialistát, aki egy kockázatos műtéttel visszaadta egészségét, így 1972-től újra űrhajós lehetett. Nem a szíve vitte el, 70 éves korában agydaganatban hunyt el.
Még a hosszú életű amerikai asztronauták között is kivételt képez John Glenn, aki 1921-ben született, világháborús veterán volt, és szintén az első körben vett részt az űrhajósok kiképzésben. Ő a harmadik amerikai, aki a világűrben járt, és az első amerikai, aki meg is kerülte a Földet. És ez még mind semmi: 1998-ban 77 évesen a Space Shuttle fedélzetén ismét repülhetett, így ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt. Glenn a politikában sem vallott szégyent, 25 évig szenátor volt. 2016-ban 95 éves korában szenderült örök álomra.
A szovjet űrhajósok sem panaszkodhatnak arra, hogy nem élnek eleget. Már aki egyáltalán megélt egy tisztes kort, és nem zuhant le, nem égett bent, nem fulladt meg a viszonylag kezdetleges gépekben. A kommunisták mániája volt, hogy mindenben legyőzzék a kapitalistákat, a cél eléréséhez az emberáldozatoktól sem riadtak vissza.
Gagarin után is történtek balesetek, talán sosem tudjuk meg, valójában hány szovjet űrhajós vesztette életét. Másrészt az első orosz női űrhajós, Valentyina Tyereskova 83 esztendősen is jó egészségnek örvend, a történelem első űrsétáját végző kozmonautája, Alexej Leonov pedig 2019-ben, 85 évesen hunyt el.
A fentebb említett „matuzsálemi” korú kozmonautákhoz képest Farkas Bertalan, az egyetlen magyar állampolgár, aki az űrben járt, még fiatal: „mindössze” 72 esztendős lesz idén…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!