Születésnap: a torta szerencsét hoz, az ajándék szellemet űz

Györffy Ibolya

Úgy tartják, az ősi perzsa vallásból, a mithraizmusból vették át az európaiak a születésnap ünneplésének kultúráját. A Mithrász istent imádó misztériumvallást a római birodalmon keresztül katonák terjesztették, számos kutató egyetért abban, hogy a mithraizmus volt a kereszténység legkomolyabb, s egyúttal legvonzóbb riválisa. Mivel korábban kontinensünkön szokatlan volt a hasonló jellegű ünnepség, más eseményekből – mint például a Szaturnália – vettek át elemeket. Ez a decemberi vigasság tánccal, ivászatokkal, nagy lakomákkal járt, és az emberek megajandékozták egymást. Eleinte az uralkodók, később a fontosabb emberek születésnapja is jelentős eseménnyé vált, és így terjedt el egyre szélesebb körben a születésnapos felköszöntés szokása. Korábban a legtöbb kultúrában szokatlan volt, hogy az emberek saját magukat dicsőítsék, a jelenség a 20. századtól vált igazán gyakorlattá.

Miért torta?

Akár megrendeljük, akár otthon sütjük, a torta elengedhetetlen kelléke a születésnapi ünneplésnek. A világ legnagyobb születésnapi tortáját 1989-ben készítették el az alabamai Fort Payne város lakójának 100. születésnapjára. A torta súlya 5816 kiló volt.

A születésnapi torta eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik. Az egyik szerint az egész az ókori görögöknél kezdődött, akik kerek vagy félhold alakú mézes süteményeket vagy kenyeret készítettek Artemisznek, a Hold istennőjének. Egy másik elmélet szerint eredete a középkori Németországba nyúlik vissza, ahol kisgyerekek születésnapját ünnepelték így, ez volt a Kinderfest. Szintén a németeknek köszönhetjük a torta mai formáját: hogy a sütemény édesebb és érdekesebb legyen, ne pedig durva és kenyérszerű, rétegessé tették, és az alapanyagokat is variálták – ezt hívták Geburtstagortennek.

A torta a hagyomány szerint összehozza az embereket, mindenkinek jut egy szelet, ami az összetartozást szimbolizálja. Állítólag fontos az is, hogy a tortából az első szeletet az ünnepelt vágja, különben nem lesz szeren­cséje. Ha pedig a neve is szerepel a tortán, azt szeletelés előtt le kell törölni, mivel rossz ómen, ha a saját nevünket is felvágjuk.

A jól ismert születésnapi dalt Mildred Hill írta 1890-ben, nővére pedig a szöveget, a Happy Birthdayt hozzá – néhány évvel később. Első ízben 1935-ben adták ki. Érdekes módon még mindig szerzői jogvédelem alatt áll, és gyakorlatilag fizetni kellene a szerzőknek, ha bárhol, bármilyen tömegben eléneklik.

Furcsa szokások

A középkori Angliában tárgyakat sütöttek a torta tésztájába: pénzérméket, gyűrűket, gyűszűket. Úgy tartották, aki pénzérmét talál, gazdag lesz, aki pedig gyűszűt, sose megy férjhez. Ha készítés közben elejtették a süteményt, az balszerencsét jelentett az ünnepelt következő évére. Az angol királynőnek két születésnapja van: az egyik, amikor valóban megszületett, a másik pedig a hivatalos.

Litván szokás, hogy a szoba ajtaja köré virágfüzéreket aggatnak, s a feldíszített székben ülő ünnepeltet háromszor megemelik. Olaszországban a gyermek fülét annyiszor húzzák meg, ahány éves. Dániában comb- és hascsapkodás, kézemelgetés és kurjantgatás a szokás, annyiszor ugranak a magasba, ahány éves az ünnepelt. Ugyanitt zászlót tűznek az ünnepelt házára, az ajándékokat az alvó gyermek ágya köré teszik, hogy ébredéskor azokat lássa meg először. Írországban a kisgyereket fejjel lefelé emelik fel, és imitálva a padlóra „ejtik” a jószerencse érdekében. Németországban egész nap égnek a születésnapi gyertyák, amelyeket már hajnalban meggyújtanak. Egyes régiókban, ha egy férfi eléri a 30 éves életkort, és még nincs barátnője, meg kell takarítania a városháza lépcsőit. Közben a barátai kőzúzalékot szórnak a lépcsőkre a takarítás végeztével is. Így minden lány láthatja, hogy a férfi már 30 éves, és még sincs párja, pedig jól tud takarítani.

Hollandiában az 5, 10, 15, 20 és 21. születésnap éveit koronaéveknek nevezik. A koronaévi születésnapokon az ünnepeltnek különösen nagy ajándék jár. A lakást és az ünnepelt ebédlőasztalnál lévő székét virágokkal, szalagokkal, léggömbökkel díszítik fel. Az iskolában enni kap osztálytársaitól, a tanítója szalagokból, virágokból készített születésnapi sapkát vagy kalapot ad neki. Vietnámban mindenki újév napján tartja születésnapját, mert vagy nem tudják, vagy nem ismerik születésük pontos dátumát. Az újszülött újév napján lesz egyéves, függetlenül attól, hogy mikor született.

A tökéletes ajándék

Köztudott, hogy a kis Jézust születése után három napkeleti bölcs látogatta meg. Ők isegy-egy ajándékot hoztak, ezzel megteremtve a születésnapiajándékozás hagyományát, amely szerint az ajándékok az örömszerzés mellett a rossz szellemek elűzését szolgálják.

De milyen is a tökéletes ajándék? Vannak olyan dolgok, amelyek sosem mennek ki a divatból: a virág, a bonbon vagy férfiaknak egy üveg ital. A komolyabb ajándékok között is találni örök slágereket, például a parfümöt, tollkészletet és a szintén megunhatatlan ékszereket. Ma már a saját fénykép felhasználásával készíthető egyedi tárgyakat felsorolni is nehéz: bögre, egéralátét, naptár, poszter, puzzle, hűtőmágnes, kispárnahuzat, kulcstartó, póló is személyre szabott képpel-szöveggel emlékezteti az ünnepeltet a jeles napra. De létezik már fényképes takaró, sőt fényképes gyertya is.

A géppel hímzett ajándékok is népszerűek, leginkább pólóra, törülközőkre készített egyedi feliratok formájában. Szintén egyedi, de kicsit komolyabb ajándékok közé tartozik a gravírozás.

Divatba jött az élményajándék is. Egyre többen ajándékoznak szeretteiknek hétvégi pihenést, wellnesskezeléseket, masszázst, sétarepülést, koncert- vagy színházjegyet. A háziállatok különösen a gyerekek körében népszerűek, de ma már divat nagyobb vadállatot is ajándékozni – persze csak jelképesen. Az állatkerti örökbefogadás al­kalmával a megajándékozott dokumentumot kap arról, hogy keresztanyukája, keresztapukája lett mondjuk egy zsiráfnak. Ha valaki a fentieket már mind-mind kipipálta, és végleg kifogyott az ötletekből, lehozhat egy csillagot a születésnaposnak. Persze ezt is csak jelképesen tudja megtenni, de van már mód arra is, hogy elnevezzünk egy égitestet valakiről, amit ugyanúgy dokumentummal igazolják nekünk, akár az állatkerti örökbefogadást. Igaz, az előbbi esetben az állatkertbe kell mennünk, hogy láthassuk az ajándékunkat, utóbbinál pedig szükségünk lesz egy jó minőségű távcsőre és némi szakértelemre.