Ki gondolta volna, hogy a Szózat megzenésítőjeként ismert Egressy Béni egyebek mellett ötvennél is több színdarabot és operaszöveget fordított magyar nyelvre? Petőfi közeli ismerőse volt, ám a költő mégis Béni testvéréről, a bohém színészről, Gáborról írt verset.
2014. április 18., 14:232014. április 18., 14:23
A kétszáz éve, 1814. április 21-én Sajókazincon született Egressy Béni eredeti neve egressi Galambos Benjámin volt, ám ahogyan Rejtő írná, ez nem tartott sokáig. A Galambos testvérek szülőatyja történetesen református lelkész volt, és nem nagyon imponált neki, hogy fiai vándorszínészetre adták fejüket. Mivel a család amúgy is viselte az „egressi” előnevet, az apa és a fiúk között igencsak korrekt kompromisszum született: ha már szégyent hoznak őseikre, legalább ne Galambos néven, hanem a kevésbé ismert Egressyként tegyék azt. Persze az apa akkor még nem tudhatta, hogy mindkét fiú a maga módján halhatatlanná válik…
Ameddig Gábor bátyja sorozatosan szökött el otthonról, hogy vándorszínésznek csapjon fel, Béni becsülettel kijárta Miskolcon és Sárospatakon az iskoláit. Mindeközben testvére megszállottsága a színészet iránt volt az, ami Bénit is lenyűgözte: rövid tanítóskodás után előbb Kassán, majd Kolozsváron lett színész. De a sokoldalú tehetség többre vágyott, szabadidejében zeneelméletet és nyelveket tanult. Titokban operaénekes szeretett volna lenni, ezért 1838-ban gyalog indult el Olaszországba, hogy a canzonetták országában énekelni tanuljon. Itt aztán kiderült a fájó valóság: Bénit az olasz mesterek felvilágosították, hogy van hangja ugyan, de az nem éneklésre való. Egressy még eldanolgatott egy ideig a Nemzeti énekkarában, de aztán belátta, jobb, ha ő írja a hangjegyeket, mintsem a másét énekelje.
1843-ban pályázatot írtak ki Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének megzenésítésére. Az elbíráló bizottságban maga Vörösmarty és Erkel is benne volt; a húsz arany összegű pályadíjat az akkor még névtelen kórista Egressy Béni nyerte el, és volt szerencséje munkahelyén, a Nemzeti Színházban bemutatnia – óriási sikerrel.
A Szózat megzenésítőjeként valószínűleg sokunknak beugrik Egressy Béni neve, de operalátogató legyen a talpán, aki kapásból megmondja, hogy ő írta Erkel Ferenc három nagy operájának, a Báthori Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak a szövegkönyvét. Utóbbinak a bemutatóját már nem érte meg, Melinda megőrülésének a jelenete is befejezetlen maradt.
Nem érdektelen megjegyezni, hogy Egressy Béni zenésített meg először Petőfi-verseket, a Nemzeti dal az ő feldolgozásában hangzott el 1848. március 15-én. De csárdások, körmagyarok, magyar nóták is fűződnek a nevéhez, azonban a nép körében az igazi népszerűséget a Magyar dalvirágok című gyűjteménye hozta meg számára. Ez a következtetés abból is levonható, hogy manapság is sok Egressy-dal hangzik el úgy, hogy előadója megesküdne, népdalt ad elő. Cigánybandájával járta az országot, pihenésképpen népszínműveket zenésített meg, hangszeres betéteket komponált.
Egressy Béni műfordítói tevékenysége is jelentős. Nyolc olasz művet fordított le köztük Verdi Nabuccóját, és Donizetti operáit is.
Munkássága alig több mint egy évtizedig tartott: 1851-ben, 37 esztendős korában tüdőbajban halt meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!