
Szombathelyen született kereken száz esztendeje, 1913. június 22-én Weöres Sándor, a magyar irodalom talán legegyedibb hangú költője. Hihetetlenül művelt ember volt, szanszkritul olvasott, a Nibelungenlied kedvéért megtanulta a középfelnémet nyelvjárást is.
2013. június 21., 17:232013. június 21., 17:23
Bár Szombathelyen látta meg a napvilágot, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát. A földbirtokos és katonatiszt id. Weöres Sándor egyetlen fiának tehetsége hamar megmutatkozott: 14 éves korában már versei jelentek meg, húszéves kora előtt országszerte elismert költő volt. Kortársaitól már egészen fiatalon magába szívott átfogó műveltsége is megkülönböztette, szellemi önépítkezése haláláig tartott. Első, nyomtatásban is megjelent verseinek egyikében írta: „Kilenc mély bók anevének” – ez a szellemes verssor irodalmi körökben később köszönésformává vált.
Az egyetemet húsz évesen kezdte, egymástól homlokegyenest különböző órákat hallgatott: előbb jogot, majd földrajz-történelem szakra iratkozott, később filozófia-esztétikahallgató lett. Doktori disszertációja, a Vers születése 1939-ben jelent meg, és új utat mutatott az irodalomesztétikának. Babits Mihály igen hamar felfigyelt az egyedi hangú és meglátású költőre, a maga módján támogatta pályáját. Egyetemi évei után könyvtárosként dolgozott – rövid ideig Pécsett és Székesfehérváron, majd élete végéig Budapesten.
A politikától irtózott, párttag nem volt, így aztán az ötvenes évek elején teljes mellőzés mellett élte életét. A hatalomnak mindössze nyelvtudására volt szüksége, sorozatban bízták meg tucatfordításokkal, melyek művészi elégtételt nem jelentettek Weöres számára. A zűrzavaros és nélkülözésektől sem mentes időkben méltó társa volt felesége, Károlyi Amy (képünkön Weöressel) költő, aki valamennyire rendben tartotta rendetlen életmódú párját. 1950 és 1956 között Weöres-vers nem jelenhetett meg, ám az elhallgatás idejében írt alkotásainak gyűjteménye, A hallgatás tornya, a magyar irodalom első sorába emelte Weöres Sándort. Gyermekversein nemzedékek sora nőtt fel, költészete közel áll a szürrealizmushoz, az abszurdhoz és agroteszkhez.
Pályája legnagyobb közönségsikerét a Psyché című verses regényével aratta. A kitalált 19. századi költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét tökéletes nyelvi korhűséggel írta meg. A mű 1972 után több kiadásban jelent meg, Csernus Mariann előadóestjén mutatta be, Bódy Gábor filmet készített belőle, színpadra alkalmazva a Pécsi Nemzeti Színház Zsebszínháza mutatta be 1984-ben.
Irodalmunk egyik legtermékenyebb költője 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el. Bár úgy végrendelkezett, hogy „kis Csöngéje földjében” szeretne nyugodni, az ősi családi sírboltban pihenne meg, özvegye kívánságára mégis Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!