
Szombathelyen született kereken száz esztendeje, 1913. június 22-én Weöres Sándor, a magyar irodalom talán legegyedibb hangú költője. Hihetetlenül művelt ember volt, szanszkritul olvasott, a Nibelungenlied kedvéért megtanulta a középfelnémet nyelvjárást is.
2013. június 21., 17:232013. június 21., 17:23
Bár Szombathelyen látta meg a napvilágot, mégis a cseri dombok tetején gubbasztó kis falut, Csöngét tekintette szűkebb hazájának, mivel itt, szülei otthonában töltötte gyermekéveit és ifjúkorát. A földbirtokos és katonatiszt id. Weöres Sándor egyetlen fiának tehetsége hamar megmutatkozott: 14 éves korában már versei jelentek meg, húszéves kora előtt országszerte elismert költő volt. Kortársaitól már egészen fiatalon magába szívott átfogó műveltsége is megkülönböztette, szellemi önépítkezése haláláig tartott. Első, nyomtatásban is megjelent verseinek egyikében írta: „Kilenc mély bók anevének” – ez a szellemes verssor irodalmi körökben később köszönésformává vált.
Az egyetemet húsz évesen kezdte, egymástól homlokegyenest különböző órákat hallgatott: előbb jogot, majd földrajz-történelem szakra iratkozott, később filozófia-esztétikahallgató lett. Doktori disszertációja, a Vers születése 1939-ben jelent meg, és új utat mutatott az irodalomesztétikának. Babits Mihály igen hamar felfigyelt az egyedi hangú és meglátású költőre, a maga módján támogatta pályáját. Egyetemi évei után könyvtárosként dolgozott – rövid ideig Pécsett és Székesfehérváron, majd élete végéig Budapesten.
A politikától irtózott, párttag nem volt, így aztán az ötvenes évek elején teljes mellőzés mellett élte életét. A hatalomnak mindössze nyelvtudására volt szüksége, sorozatban bízták meg tucatfordításokkal, melyek művészi elégtételt nem jelentettek Weöres számára. A zűrzavaros és nélkülözésektől sem mentes időkben méltó társa volt felesége, Károlyi Amy (képünkön Weöressel) költő, aki valamennyire rendben tartotta rendetlen életmódú párját. 1950 és 1956 között Weöres-vers nem jelenhetett meg, ám az elhallgatás idejében írt alkotásainak gyűjteménye, A hallgatás tornya, a magyar irodalom első sorába emelte Weöres Sándort. Gyermekversein nemzedékek sora nőtt fel, költészete közel áll a szürrealizmushoz, az abszurdhoz és agroteszkhez.
Pályája legnagyobb közönségsikerét a Psyché című verses regényével aratta. A kitalált 19. századi költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét tökéletes nyelvi korhűséggel írta meg. A mű 1972 után több kiadásban jelent meg, Csernus Mariann előadóestjén mutatta be, Bódy Gábor filmet készített belőle, színpadra alkalmazva a Pécsi Nemzeti Színház Zsebszínháza mutatta be 1984-ben.
Irodalmunk egyik legtermékenyebb költője 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el. Bár úgy végrendelkezett, hogy „kis Csöngéje földjében” szeretne nyugodni, az ősi családi sírboltban pihenne meg, özvegye kívánságára mégis Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
szóljon hozzá!