A New York-i Szabadság-szobor leleplezése 135 évvel ezelőtt, 1886-ban
Fotó: Wikimedia Commons/Edward Moran - Museum of the City of New York
Ha Amerikáról beszélünk, talán meg sem lepődünk, hogy még a 135 éve felavatott New-York-i Szabadság-szobor esetében is találunk magyar vonatkozású összefüggéseket. Az sem mellékes, hogy az Újvilágba bevándorlók többsége ezt az alkotást látja meg először álmainak földjén, így az emigráció szimbólumaként is felfogható.
2021. október 05., 21:352021. október 05., 21:35
A világ egyik legikonikusabb szobrának teljes neve: A Szabadság megvilágosítja a világot. De mindenki Szabadság-szoborként ismeri. New Yorkhoz közel, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Az acélvázas, rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. Alkotója Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna. A talapzat második emeletén lévő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.
A szobor készítőjét, Bartholdit egy francia jogprofesszor és politikus ihlette: Édouard René de Laboulaye állítólag már 1865-ben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok függetlenségének emelt emlékműnek a francia és az amerikai nép közös projektjének kellene lennie. Laboulaye azt javasolta, hogy a franciák támogassák a szobrot, az Egyesült Államok pedig biztosítsa a helyszínt és építse meg a talapzatot. Bartholdi még a szobor teljes megtervezése előtt elkészítette a fejet és a fáklyát tartó kart, és ezeket a darabokat nyilvánosságra hozták a nemzetközi kiállításokon. 1878. június 30-án Párizsban a világkiállításon mutatták be a szobor elkészült fejét a Trocadero-palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.
Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek, az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal és ökölvívó-mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat. De még így is lassan gyűlt a pénz, ezért Pulitzer József (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében népszerűsítette a gyűjtést.
Darabokban szállították, összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt.
A New York-i Szabadság-szobron 1956. november 18-án reggel hatalmas magyar zászló lobogott, amelyet magyar emigránsok egy csoportja tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen a szovjet hadsereg által azokban a hetekben elfojtott magyar forradalom iránt. Az akciót Sisa István szerkesztő saját lakásán eszelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök segítségével. Többféle erőszakmentes, figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Szabadság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értetődően adódott a magyar zászló kitűzésének gondolata.
A tervet aprólékosan ki kellett dolgozniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor kirándulóhajó ér a szobor alá.
A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot, és hamarosan kibontották a zászlót. A bámészkodó turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "Stop Genocide, Save Hungary”. A feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt, ám mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Így fonódott össze ideig-óráig a magyar és az amerikai nép szabadsága…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!