A New York-i Szabadság-szobor leleplezése 135 évvel ezelőtt, 1886-ban
Fotó: Wikimedia Commons/Edward Moran - Museum of the City of New York
Ha Amerikáról beszélünk, talán meg sem lepődünk, hogy még a 135 éve felavatott New-York-i Szabadság-szobor esetében is találunk magyar vonatkozású összefüggéseket. Az sem mellékes, hogy az Újvilágba bevándorlók többsége ezt az alkotást látja meg először álmainak földjén, így az emigráció szimbólumaként is felfogható.
2021. október 05., 21:352021. október 05., 21:35
A világ egyik legikonikusabb szobrának teljes neve: A Szabadság megvilágosítja a világot. De mindenki Szabadság-szoborként ismeri. New Yorkhoz közel, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Az acélvázas, rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmából. Alkotója Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.
A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna. A talapzat második emeletén lévő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására.
A szobor készítőjét, Bartholdit egy francia jogprofesszor és politikus ihlette: Édouard René de Laboulaye állítólag már 1865-ben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok függetlenségének emelt emlékműnek a francia és az amerikai nép közös projektjének kellene lennie. Laboulaye azt javasolta, hogy a franciák támogassák a szobrot, az Egyesült Államok pedig biztosítsa a helyszínt és építse meg a talapzatot. Bartholdi még a szobor teljes megtervezése előtt elkészítette a fejet és a fáklyát tartó kart, és ezeket a darabokat nyilvánosságra hozták a nemzetközi kiállításokon. 1878. június 30-án Párizsban a világkiállításon mutatták be a szobor elkészült fejét a Trocadero-palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.
Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek, az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal és ökölvívó-mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat. De még így is lassan gyűlt a pénz, ezért Pulitzer József (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében népszerűsítette a gyűjtést.
Darabokban szállították, összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt.
A New York-i Szabadság-szobron 1956. november 18-án reggel hatalmas magyar zászló lobogott, amelyet magyar emigránsok egy csoportja tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen a szovjet hadsereg által azokban a hetekben elfojtott magyar forradalom iránt. Az akciót Sisa István szerkesztő saját lakásán eszelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök segítségével. Többféle erőszakmentes, figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Szabadság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értetődően adódott a magyar zászló kitűzésének gondolata.
A tervet aprólékosan ki kellett dolgozniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor kirándulóhajó ér a szobor alá.
A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot, és hamarosan kibontották a zászlót. A bámészkodó turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "Stop Genocide, Save Hungary”. A feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt, ám mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Így fonódott össze ideig-óráig a magyar és az amerikai nép szabadsága…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!